Csomagolt kockacukor

Egy nap, egyik beszélgetés alkalmával előkerült, hogy vajon Törökországban miből készül a cukor. Mondom, hogy nálunk (Magyarországon) répából, mégpedig a cukorrépából. Mire mondják, hogy a törökök nem répából, hanem céklából nyerik a cukrot. Vagy is egy ilyen fajta, hogy cukorcékla.

Gondoltam is, milyen érdekes kis bejegyzés lesz ebből: cukorcékla. Azta!

Úgyhogy utánanéztem a dolgoknak. És még mielőtt leégés lett volna belőle, kiderült, hogy a cukorcékla latin neve Beta vulgaris. Ezt pedig magyarul úgy hívjuk, hogy cukorrépa. Így aztán hipp-hopp, elszállt a misztikum

Nem ez az egyetlen eset, amikor a növények elnevezése nem egyezik a magyar módszerrel. Pl. a feketebors törökül karabiber, miközben a paprika is biber. És még sok hasonlót találni, ami persze jól összezavarja azokat az amatőröket, akik nem kérik mindjárt a növény latin nevét is…

De ha már itt tartunk, akkor azért összeszedtem néhány érdekességet a török cukorról.

Aki evett már baklavát, vagy bármilyen más török édességet, az biztosan találkozott azzal, hogy ezek a nyalánkságok főleg cukorból állnak. Olyan 90%-ban… Na jó, talán annyi mégsincs benne, de az tény, hogy roppant édesek.

Ezek után nem is meglepő, hogy Törökország élén jár a cukorrépa termesztésben. Egy 2005-ös felmérés szerint az évi 18 millió tonnával a világ 6. legnagyobb cukorrépa (vagy legyen akkor már cukorcékla) termelő országa (első Franciaország, 29 millió tonna).

Cukorrépahegy
Cukorrépahegy (1936) – Forrás: turkseker.gov.tr

A török állami cukor oldal nagyon jól lett összerakva, ahol kimerítő információt találunk. Még ábrákkal is szemléltetik, hogyan lesz a répából fehér kristályos cukor. Ebből néhányat is elég megnézni, hogy kiderüljön, a cukor előállítása nem egyszerű feladat. Otthon ne próbálkozzunk vele!

Cukor kristályosítás (asszem)
Cukor kristályosítás (nem biztos!) – Forrás: turkseker.gov.tr

Az oldal elmondása szerint 25 gyárul működik szerte az országban. És 4 olyan hely van, ahol alkoholt állítanak elő a cukorrépából/cukorcéklából.

A cukor egyébként Indiából származik. A 4-7. század körül kezdik el a cukornádból készült szirupot használni a méz helyettesítésére. Mivel ez sokkal olcsóbb, és könnyebben beszerezhető, így visszaszorítja a méz használatát.
A 6. század környékén eljut az arabokhoz, akik nagy imádói lesznek a cukornak, és minden másnak, ami cukorból készül. Az ő segítségükkel jut el először Egyiptomba (ő lesz a leghíresebb cukornádtermelő ország), majd Spanyolországba (ő látja el Európát cukorral).
Mikor a keresztesek kardot ragadva lementek nyaralni a Mediterrán keleti felébe, ahol is a szállodákat szó szerint elfoglalták, ők is megismerték a cukrot, és magukkal vitték Európába (ezek a keresztesek mindent magukkal vittek, amit csak találtak). Érdekes, hogy ez alkalommal nem volt tiltakozás, hogy már pedig a cukor a sátán műve, stb…
Amikor Amerikát felfedezték, az új hely kedvezett a cukornádnak. No meg persze a munkaerő is olcsó volt, így Európából majdnem teljesen eltűnt a cukortermesztés. Csak Spanyolországban maradt meg, míg a tengerparti városokban (pl. Hamburg) hatalmas feldolgozógyárak épültek.
A napóleoni háborúk mindent megváltoztattak, ugyanis a kontinentális blokád miatt nem lehetett a cukornádat behozni. Ekkor került elő az alternatív forrás, a cukorrépa.

Törökországban, mint sok minden más iparág, az I. Világháború után lendült fel. Ekkor ugyanis a birodalom elvesztette nagy részét. Atatürkék ragaszkodtak ahhoz, hogy amit csak lehet, a határokon belül termeljenek meg, és állítsanak elő. Így biztosítva az ország gazdasági függetlenségét és stabilitását. No meg persze rengeteg embernek adtak így munkát.

Cukorkaraván
Cukorkaraván (1934) – forrás: turkseker.gov.tr

Ma a cukorral, ha nem éppen valami édességbe van begyömöszölve, akkor leginkább a tea mellékleteként láthatjuk. Kávénál nem, mert abba belefőzik.

Érdekesség, hogy a kockacukorból kedvelt verzió az előrecsomagolt. Ilyenkor két cukor lakik egymás mellett a csomagban. Ez a standard adag, ami alapban jár a tea mellé. Így biztosak lehetünk benne, hogy senki nem tapizta össze a cukrunkat. 🙂

Csomagolt kockacukor
Csomagolt kockacukor
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
Csomagolt kockacukor, 10.0 out of 10 based on 4 ratings
 

4 Replies to “Csomagolt kockacukor

  1. Igen, ez a csomagolt kockacukor gyerekkori emlékeket idézett fel bennem!Úgy 40 évvel ezelőtt még Magyarországon is minden presszó és cukrászda a saját csomagolt kockacukrát adta…..mint most itt.
    (huha, ilyen régen élek már?)

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Magyarországon csomagolt kockacukor??? soha nem találkoztam ilyennel… 🙁

    Isztambulban viszont a szállodánkban egyesével csomagolt kockacukor volt. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  3. Bizony! Amire konkrétan emlékszem, Budán a Harcsa utcában volt a Melódia Presszó. Amíg én elnyalogattam az 50 filléres fagylaltomat, az Ősök megittak 1-1 szimplát, amihez csomagolt kockacukrot adtak…..az egyik az enyém volt 🙂 Halvány barna selyempapír, rajta sötét barnával nyomva egy gőzölgő kávéscsésze, és felette/alatta az ívelt felirat: Melódia Presszó.
    De ha jól számolom, akkoriban max. 10 éves lehettem, tehát lassan 45 éve volt. 🙁

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Jéééé!

      Amúgy arrafelé nem jártam… és Pesten “csak” 39 éve élek… és megszakításokkal… (45 évvel ezelőtt éppen érettségiztem Pécsett…)

      De én most az isztambuli tartózkodás részletein nosztalgiázom… jaj de jó volt.

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .