Isztambul utcáit járva úgy látszik, mintha mindenhol csak férfiak lennének (leszámítva a turistákat persze). Pedig arányaiban nincs sokkal több férfi, mint nő. A CIA World Factbook 2010-es adatai szerint minden 1 nőre 1,02 férfi jut. Ez az érték Magyarországon 0,91, aminek oka elsősorban a II. Világháború, amiből Törökország kimaradt. A születési arány kb. ugyan akkora (Törökország: 1,05 férfi / 1 nő, míg Magyarországon 1,06 férfi / nő).
Akkor mégis hol vannak a nők?
Törökország helyzete különleges. Mint fent is említettük, kimaradtak a második nagy banzájból, a II. Világháborúból. Ezzel nemcsak azt úszták meg, hogy különböző nemzetek különböző indokokkal felforgassák az országot, hanem azt is, hogy néhány millió török férfi ottmaradjon a csatatéren. Így viszont már nem volt szükség arra, hogy a nők is dolgozzanak, mint sok helyen Európában. Az, hogy a nők mégis munkába állhattak, az Atatürknek köszönhető, amikor megadta a lehetőséget, hogy ők is karriert építhessenek.
A nők pedig nemcsak hogy dolgoztak, hanem tényleg karriert is építettek. A legismertebb talán Sabiha Gökçen, aki a világ első harci repülőpilótája volt. És egyben Atatürk fogadott lánya is.
Így viszont, hogy a nők karriert építenek, nem az utcai árusok között kell őket keresni, hanem az irodákban és a bevásárló központokban. Persze lehetnének utcai árusok is, hiszen nem mindenki tudja elvégezni az egyetemet. De mégsem lesznek. Hiszen abban az esetben inkább gyorsan beházasodnak és háztartásbeliek lesznek.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy egész nap otthon maradnak. Legalábbis nem mindenkinél. Hiszen számtalan olyan munka és munkahely létezik, ahol részidőben lehet dolgozni és nem kell hozzá magas iskolai végzettség.
Egyik legnépszerűbb a cégeknél található úgynevezett házvezető nő. Az ő feladata, hogy a cégben dolgozók felett anyáskodjon: kitakarítson, ebédet főzzön, felszolgálja a teát és kávét és süteményt (aztán csodálkozunk, hogy mindenki jól elhízik), meleg időben fagyit vegyen, stb.
Mindezek után már láthatjuk, hogy Isztambulban is dolgoznak a nők. Csak nem az utcán, hanem bent valamelyik épületben.
Azért Törökországban még mindig csak 25%-a dolgozik a nőknek, míg ez az arány Svédországban pl. 75%, Észtországban 88,5%, az EU-átlag 62%.
Ennek sajnos nem csak a 2. v.h. az oka itt, de az is, hogy sajnos ez a társadalom még mindig erősen patriarchális, a nők egyenjogúsága még szóban sem igaz, nemhogy a valóságban, és főleg az utóbbi 10 év kormányzata egyáltalán nem támogatja a nőket ilyen téren, sőt! Arra bíztatja a férfiakat, hogy ne engedjék dolgozni őket, pedig két fizetés mégse egy, nem is beszélve a szociális hatásairól, annak, amikor egy nő sikeres a maga munkaterületén.
Nem beszélve arról, hogy 1 millió lánygyereket nem küldenek iskolába, ami egyenes út a HTB-vé váláshoz – 15 évesen egy 60 éves férj oldalán. Ami itt bizonyos , egyre szaporodó körökben szintén normális dolog. Az új oktatási rendszer is ezt fogja elősegíteni. Meg a lányok és fiúk szétválasztását bizonyos, egyre szaporodó iskolatípusokban, ami szintén nem segíti majd elő az onnan kikerülők egészséges életszemléletét – értsd, a nő ugyanannyit ér, mint egy férfi.
A jó hír, hogy most érte el az ország azt, amikor egy nőre már csak kicsivel több, mint 2 gyerek jut átlagban (keleten ez akár 10 is lehet) és innentől számítva 30-40 év múlva elkezd csökkenni a lakosság száma – ami nem tudjuk jó lesz-e vagy sem. De a nők legalább felszabadulnak a rengeteg gyerek miatti otthoni bezártságtól és dolgozhatnak – ha akarnak.
Én is egy hasonló kommentet fontolgattam, hozzátéve, hogy a nemdolgozás gyakran teljes kiszolgáltatottságot jelent, hiszen nem kerül be a társadalomiztosítás rendszerébe, nincs saját jogon egészségbiztosítása, nyugdíja, nem juthat hozzá különféle támogatásokhoz sem. Ezeket csak elvben mondom, mert nem ismerem a török rendszert, de általában így van.
Ráadásul a családon belüli erőszaknak is táptalaja lehet az ilyen kiszolgáltatott helyzet, szóval a kérdés nem ennyire egyszerű, és ahogy izmirli is mondja, általában nem a szabad választás, hanem a strukturális kényszer viszi a (korai) házasság felé a nőket. Azért az is megérne egy mélyebb elemzést, hogy a nők számára milyen státuszú munkák érhetőek el, milyen arányban, és biztos vagyok abban, hogy itt nem csak a társadalmi osztályokhoz köthető, de a régiónkénti különbségek is nagyok lennének.
Ezért is írtam a címben Isztambult, és nem Törökországot. 🙂
Bár nekem is megvan a véleményem a kormányról (no meg az ellenzékről is), szeretném ezt a témát minél jobban elkerülni.
Isztambul szerencsére sokkal modernebb, mint általában a török nagyvárosok. Persze itt is vannak vidékies peremkerületek, meg hasonlók, de vannak szuper bevásárló központok is. Amelyek, mint tudjuk, elsősorban a nőknek épültek, épülnek (a férfiaknak meg van benne egy söröző, hogy ők se unatkozzanak). Amikor pedig olyan jól lehet költeni a pénzt ruhákra és egyéb hasznos dolgokra, akkor nehéz azt mondani az asszonynak, hogy márpedig maradj otthon fizetés nélkül, és inkább nézzél tévét… 🙂
Szerencsére Neked nehéz azt mondani az asszonynak, de sok nőnek ez az álom kategória, hiába modern Isztambul vagy akár Izmir vagy Ankara. A munka is és a bevásárlóközpont is.
Nálunk az unokatestvér, aki elvált és dolgozó nő egy 20 éves egyetemista fiúval, nem meri a bigott nagynénjének és annak még bigottabb férjének megmondani, hogy 41 éves felnőtt nő létére találkozgatni mer egy férfival, mert akkor visszaköltöztetnék (!!!) Manisába. Nem keleten vagyunk hanem ez itt IZMIR és nem turbános, otthon ülő nőkről beszélünk mégis, olyan, mintha óvodában lennék. Egyedül mi támogatjuk és védjük meg a fiával szemben is. Európában már kidobtam volna otthonról a kis taknyost, hogy tartsa el magát, és irányítgassa a saját életét.
A kormány témát pedig sajnos nem lehet elkerülni, mert pl. a Te/mi gyereked/ünk is majd 5,5 évesen iskolába kellene menjen és ha mégse engedjük mehetünk papírért az állami kórházba vagy ha majd csak bizonyos fajta iskolák lesznek a környéken, ahová nem adnánk a gyereket, akkor majd utazhatnak órákat normális iskoláért, ahol nem a Koránt hanem Atatürköt tanítják. Vagy marad a magániskola több ezerért. Ez a mindennapokra is kihat, hiszen a törvényeket ők hozzák. Nem ideológiáról beszélünk, hanem a mindennapok hülyeségeiről.
Ezeket sajnos tudom. Csak a blogot akarom kihagyni belőle. Van az olvasóknak elég politika otthonról is. Nem kell nekik még a miénk is…
Hát én se tudom melyik a rosszabb….
Ne viccelj, nézd, mindenki milyen lelkesen kommentel, ha néha-néha előkerül! 🙂 Mondjuk, talán ez a sűrűség elég is. 🙂
szerintem a lányoknak igaza van….szerintem a legnagyobb hatása a multiknak, illetve a pénzügyi és szolgáltató szektor fejlődésének, integrálódásénak lesz, ahol a nők szerintem erősebbek lesznek az angol munkanyelv stb miatt…
nálunk most voltak környzetvédelem okán, felesben jött kb. a delegáció, de a főnökök a pasik voltak… a csert talán érdekli, pár honapja a HEP-hez jöttek.
Azért ez egy kicsit meredeknek tűnik, mármint, hogy a multik lesznek a nagy emancipátorok. 🙂 Szerintem a nők helyzete, vagy bármely nem-domináns csoport helyzete egy társadalmon belül leginkább politikai döntések következménye.
Tény, hogy Isztambulban, mert ugye arról beszélünk ;), sok nő dolgozik felelős pozícióban, és ez így van rendjén. De az üvegplafon vitathatatlanul itt is itt van, ha a felső vezetőket vesszük szemügyre.
Ezzel teljesen egyetértek, ez csakis politikai döntés kérdése.
Főleg egy ilyen társadalomban, ahol a „nagy vezír” minden cselekedetét utánozzák, mert a gondolkodás luxusa csak kevesek kiváltsága.
Ott ha akarod tudat alatt azt üzened a sok ökör, (nem csak !) iskolázatlan pasinak, hogy elvehetsz 12 éves lányt, hisz ő már érett a házasságra, és hiszen a „vezír” felesége is „már” 14 volt, amikor elvette, és a nők nem ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak. Ha te, mint „vezír” nem tiltakozol minden fórumon a nők, gyerekek, elesettek elleni erőszak minden formája ellen, akkor az ökör otthon ülve a tv előtt azt gondolja, hogy ha túl sós otthon a kebab, akkor ezért megpofozzuk az asszonyt, ha a gyerek nem fogja be a száját a meccs alatt, ő is kap egyet. Ha azt látja ugyanez az ökör a tévében, mert onnan szerzi be az információit, a híradóból, ami egy magazinműsor színvonala sok csatornán, hogy nőket meg lehet verni és ÖLNI a nyílt utcán és csak pár évet kap érte, hiszen az Ő, a férfi, aki ugye magasabb rendű, becsületét sértette meg az a bestia, akkor neki ez normális, hisz a „vezír”se mondta, hogy nem az.
Itt nincs kimondva sokak által, mi lenne a helyes, viszont sok más ezzel gyökeresen ellentétes szemléletet pedig sugallnak.
Hát ez a baj!
nem meredek, leejtős..:)
Te tudod a legjobban a mintakövetésnek és a kommunikáciőnak /filmsorozatok, sport, politika stb.) milyen szerepe van… nem önmagában a nemzetközi betagózódásban foglalkztatottak száma a lényeg.
pl. eu-s területen nagyon nyomják a gender szemléletet….
régebben is dolgoztak a nők, csak nem ilyen „szervezett” keretben.
a gyerekek meg azt csinálják nagy részben, amire nevelik őket. ha mondogatják, hogy szép vagy, a szépségre fog figyelni, ha okos, akkor szellemileg fejleszti magát. ha meg semmit, akkor lesz valami fura katyvasz, amit felszed. ha dolgoznak valamit a szülei és a munkát fontosnak veszik, akkor dolgoznak. akármit. lehet hogy otthon kergeti a varrógépet, köt, stb amit otthon lehet két főzés-takarítás-gyereknevelés-etap között. esetleg azt akarja, hogy ne legyen a gyerekének olyan kemény munkája legyen, ezért nevelteti (addig veri, amíg valami szakmát meg nem tanul). és a gyereknek lesz szakmája, nagy valószínűséggel munkája. talán stabilabbnak mondható élete.
és ez a gyerek lehet fiú és lány is.
hogy kevesebb a lány, arra a nagyapámat idézném, amikor anyukám villanyszerelőnek szeretett volna tanulni 50-60 éve: egy nő menjen férjhez és szüljön gyereket (nem lett anyu htb azért).
vagy a nagynénémet, aki közel 100 éves vénlányként halálozott el és amikor találkoztunk megkérdezte: férjhez mentél már?