A házunkba próbálnak lakógyűlést összehozni, de valami mindig közbejön…
Az ember azt gondolná, hogy Törökországban a legfontosabb a foci. Pedig csak majdnem! Fej-fej mellett halad a foci és a szappanopera. Mivel most nyár van (vagyis éppen véget ér), az előbbi kimarad, az utóbbi viszont mindent visz.
Házunk kapuján már két hete megy a levelezés, mikor is legyen a lakógyűlés. Mert aki felvette, az nem nézett eléggé utána, melyik nap mi is van.
Ugyebár egy focimérkőzésnél egyszerű. Olyan csak néhány darab van egy héten, és a fontosabbak ki is vannak írva minden élelmiszerrel foglalkozó kereskedelmi egységen (röviden kocsmán, büfén, éttermen, stb…). Így azért valamennyire össze lehet rakni, hogy mely napokon ér rá (pontosabban mely napokon nem ér rá) a ház népe.
No de a sorozatok esetén!
Eddig mondjuk nyár volt, és a focihoz hasonlóan a sorozatok is álltak. Azaz nyaraltak. Kijártak a tengerpartra, levették a bikinijüket, botrányt rendeztek, meg hasonló nyári dolgokat… Most viszont ősszel beindult minden.
Míg a sztárok a napon sütették magukat, a dolgozó nép, a látványeffektusok, szerkesztők, hangmérnökök, statiszták, stb… valami igazán ütősön dolgoztak, hogy az ő sorozatuk induljon a legjobban a szezonban.
Így aztán nem csoda, hogy az egyébként is sorozatrajongó lakosság bármit megadna azért, csakhogy lássa a szezon első pár részét (majd a következő pár részét, és a következő pár részét, stb…).
Csakhogy nincs olyan ember egész Törökországban, aki legalább azt tudná, hány csatorna van összesen. És persze minden csatornán van szappanopera (amelyiken nincs, azon pedig foci megy… úgyhogy).
Ezért aztán eléggé bátor dolog kiírni a kapura, hogy márpedig pénteken lakógyűlés lesz és kész. Nem telt el sok perc, mire az első bejegyzés megjelent a lapon, hogy márpedig a péntek nem jó, és nem lesz jó. Indoklás nincs, de nem nehéz kitalálni… 🙂
Ezek után nagy lelkesedéssel jött a szombat, mint második lehetőség. Na persze… kinek is jó a szombat?
Esetleg vasárnap? Ugyan már? Akkor hétfő? Hiszen akkor megy a kedvenc sorozat! Kedd? Akkor másik sorozat van…
Ahogy változtak a napok, úgy változtak azoknak a kézírásai is, akik éppen akkor nem érnek rá, mert „halaszthatatlanul fontos” elintéznivalójuk van. Mígnem visszaértünk péntekhez. Hátha most más jó lesz, mégiscsak egy hét eltelt azóta.
De nem, a fenti úriember egyszer már jelezte, hogy a péntek nem jó. És neki bizony minden pénteken életbevágóan fontos elintéznivalója van. Úgyhogy ez a péntek sem lesz jó…
Akkor szombat? Jaj, hát a múltkor nem sikerült találkoznom azzal a fontos emberrel, így most szombaton újra megpróbálom. De lehet, hogy most sem jön össze, így a következő szombat sem lesz jó….
Vasárnap? Vasárnap a kutyám beteg lesz. Nincs is kutyád! De még van két napom venni egyet…
És így tovább, és így tovább…
Nem tudom, mikor lesz lakógyűlés, de szerintem valamikor éjjel 3-kor. Jaj, de hisz akkor meg megy az én kedvenc sorozatom!
Már kezdem azt hinni, hogy a világon mi vagyunk Jutkával az egyetlen (kettetlen 🙂 ) különcök! A focit sem szeretjük, és a sorozatokat sem. Ja, de a hétvége nekünk sem lenne jó, mert akkor kirándulni szoktunk menni 🙂
Na ugye, hogy mindig van valami… 😀
Egyébként eléggé nagy bátorság Törökországba eljönni mindenféle foci kapcsolatok nélkül… 🙂
Feyyaz pillanatok alatt bármely török csoportba/szervezetbe be tud épülni azzal, hogy többet tud a fociról, mint a helyiek. 😀
Nagyon köszönöm!:)
„…többet tud a fociról, mint a helyiek.”
Ezt egyébként minden egyes török meg is szokta erősíteni nekem! 🙂
A kedvenc balıkçılık-ünk azért a tavasszal annyit már megtanított nekem, hogy van valami Galatasaray nevű csapat, és Ő nekik szurkol 🙂
Apámnak volt nagy bánata, hogy ilyen „antifocis” vagyok, nem tudott velem Fradimeccsre menni 🙂
A halvendéglős a Galatasaraynak szurkol? Ankarában egy istanbuli csapatnak? 🙂
Én megelőzőm a problémát azzal, hogy amikor beülök a taxiba, mindjárt megkérdezem, melyik csapatnak szurkol. És valahogy én is éppen annak vagyok a rajongója. De mind kezdő külföldi, még nem tudom a csapatneveket…
Nekem a nagyapám volt nagy foci rajongó. Ott lakott az UTE stadion mellett, és ismerte a hátsó bejáratot. El is vitte apámat, amikor az belépett az érett foci korszakba.
Csakhogy apám megkérdezte, hogyha ennyire mindenki annyit fut a labdáért, akkor miért nem adnak mindenkinek egyet.
Az akkori vöröscsillagos rendszer biztosan értékelte volna ezt a barátságos közösségi szemléletet ha hallja… 🙂
Halárus…. Ezekszerint igen. Miért van Ankarának is csapata?
A hozzá kapcsolódó történet: http://www.ha5oj.hu/news.php?readmore=134
Én is ezt akartam kérdezni:Ankarának van használható csapata? Mert azért Bursa, Izmir, és pár nagyobb városról hallani néha, de Ankaráról semmit.. Ott csak macskák vannak. 🙂
Hát igen,halvendéglős helyett halárus… Sajnos ennyire tudok törökül.:(
Király a cikkecske,elolvastam!
***
Nos,az ankarai focihelyzet igen érdekes,és egyben szomorú is.
Pár éve még 4db fővárosi csapat feszített büszkén az I.ligában,mára csak egy maradt. A Hacettepe eltűnt a mélységben,az Ankaraspor-t „hatalmi szóval” szűntették meg,az Ankaragücü pedig az idén nyáron esett ki,mert utolsók lettek.
A Petrol Ofisi és a Şekerspor pedig még a ’90-es években elsűllyedtek.
Szóval Ankarának mára egyetlen „használható focicsapata” maradt:a Gençlerbirliği.
Ilyen névvel biztos nem fognak nyerni… Hogy lehet ezt szurkolás közben ordítani? gencslerbirliin, hajrá! Ez nem tűnik lelkesítőnek. Még csapatdalt se lehet rá költeni, mert erre semmi sem rímel a dzsámin kívül. 😀
Az még csak hagyján,de hogy nevezi magát a csapat szurkolói csoportja (ultracsoport)??!
„Diaspora Keçileri”!
És a csapatinduló mi? Adjál tejet? 🙂
Az előzőhöz. A képen a bal oldali muki a Galata drukker : http://www.ha5oj.hu/news.php?readmore=77
Nálunk sem jön össze a lakógyűlés..
mert én pl. blogot olvasok.:)
Mert még nincs nálatok elég török sorozat… 😀 😀