Negyedik év

Ismét eltelt egy év. Azaz befejeződött a negyedik év is, mióta itt vagyok.

Előző évekhez hasonlóan ismét riportot készítek magammal. 🙂

Én: Mi a legjobb Isztambulban?
Megint én: Ha az időjárást nézem, akkor az biztos nem. 😀 Pedig hányszor gondolok arra, hogy mégiscsak délre jöttem, nem északra! 😀
Hmmm… De most jobban belegondolva… Talán az, hogy Isztambult nem lehet megunni. Minden nap tényleg egy új kaland! 🙂 Gyakran még a kenyérvásárlás is. 😉

Én: Mi a legnehezebb
Megint én: Reggel felkelni! 😀
Egyenlőre marad a nyelv, mint olyan dolog, amivel még mindig minden nap meg kell küzdeni.

Én: Vannak-e negatívumok?
Megint én: Nem érdemes illúziókat ringatni. Ez is a Föld nevű bolygó, ahol ugyan olyan emberek vannak: jók is, rosszak is, meg dilisek is.
Amit viszont kiemelnék, hogy annak ellenére, hogy azért lehetne sorolni a problémákat (kisebbség, nagyobbság, déli határok, keleti országrész, EU, stb…), az emberek nem esnek depresszióba. Tudnak nevetni, és tudnak valamit tenni azért, hogy jobban érezzék magukat.

Én: Mi a legrosszabb?
Megint én: Hazamenni. Még mindig itt vagyok két kultúra között félúton. Már elszakadtam Magyarországtól, de még nem értem Törökországba. Nem azért van, mert nem fogadnának be. Ó dehogy! A környékkel jobb viszonyom van, mint odahaza. De még mindig nagyon sok minden van, amit tanulnom kell ahhoz, hogy itt is otthon érezzem magamat.

Én: Mi az, ami varázslatossá teszi Isztambult, és Törökországot?
Megint én: Hogy olyan, mintha a Gyűrűk Ura világa, Középföldje elevenedne meg. Azzal a különbséggel, hogy Tolkien világa csak addig tartott, míg az író fantáziája. Itt viszont ott sem ér véget. Sőt! Ahol a kézelőerő véget ott kezdődnek az igazi meglepetések.
Törökország, még inkább Anatólia pedig tényleg olyan, mint egy elfeledett világ. Mindig lehet találni valamit, ami az ismeretlen múltba vezet. Ez lehet egy régi épület, rom a belvárosban, vagy bárhol máshol Anatóliában.
Ez a hely, tényleg az Ezeregyéjszaka meséinek világa, ahol körben minden el szeretné mondani a történetét…

Én: Így négy év után, hogy érzed? Megérte?
Megint én: Még itt vagyok, ez nem kérdés. 😉

Én: Mi hiányzik legjobban?
Megint én: Két darab szalonna. icon biggrin Második év

Én: Amikor hazamész Magyarországra, milyen?
Megint én: Egyik részről egy nyugodt kikapcsolódás. Főleg az utakon, bár az utolsó napokban kezd unalmasan egyszerű lenni. 🙂  Meg mindig azt várom, hogy valaki szembe jöjjön az egyirányú utcában. Viszont nevetségesen egyszerű parkolni. Bár azért ha az ember szabályosan próbálja tenni, akkor azért bűvészkedni kell a belvárosban.
Más felől viszont egyre inkább rohanás. Túl rövid az idő, amikor túl sok emberrel kell találkozni…

Én: Hiányzik a magyar nyelv?
Megint én: Már egyre többen vagyunk itt magyarok. Lassan a török nyelv fog hiányozni. 😀 Igazándiból az, hogy van internet, nem olyan, mint régen. Bármikor el lehet érni az otthoniakat. Ahogyan a híreket is. Mondjuk nekem legalább megvan az az előnyöm, hogyha megunom az otthoni híreket, akkor én ki is kapcsolhatom.

Én: Turista vagy helyi lakos? Melyiknek érzed magad?
Megint én: Attól függ! 😉 Ha éppen angol nyelviskolába próbálnak becsalogatni, akkor turista, ha viszont szőnyeget szeretnének nekem eladni, akkor helyi lakos. 🙂
Egyszer jött oda hozzám angolul valaki, hogy turistakönyvet adjon el neki. Törökül mondtam neki, hogy nem kell, tudok mindent. Erre törökül felelt: Aj, te beszéled a nyelvünket! Semmi gond, én csak ezt a hülye könyvet próbálom rátukmálni a turistákra… majd ment tovább.

Én: Hogyan tovább?
Megint én: Így tovább! icon smile Második év

Ezek voltak az alapkérdések. A továbbiakat várom tőletek! 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.8/10 (8 votes cast)
Negyedik év, 8.8 out of 10 based on 8 ratings
 

3 Replies to “Negyedik év

  1. Akkor felteszem az első pótkérdéseket:
    1) Mik a céljaid a jövő évre?
    2) Mikor lesz kész az útikalauz fizetős app változata okostelefonra?
    3) Tényleg hiányzik a szalonna?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Köszönöm! 🙂
      És akkor a válaszok:
      1) Legfőbb program, hogy legyen szilveszteri buli 2013. december 31-én. De persze ne otthon, hogy ne kelljen utána takarítani. 😀 Legjobb lenne egy távoli országban, ahol gátlások nélkül lehet zajongani is, meg asztalon táncolni meg ilyenek. 🙂
      E mellett a török állampolgárság megszerzése is komoly cél.
      No meg a teaházat végre megnyitni. 🙂
      Jah, és vannak ilyen mindennapi dolgok, mint elmenni a tengerpartra, beutazni az országot, a Tűzoltó Múzeumot, a Küçük AyaSofyát és a Kislány-tornyot is szeretném megnézni, mert ezek valamiért mindig kimaradnak…

      2) Húúú… hogy fizetős app mikor lesz, nem tudom. Még az ingyenes is úgy áll, hogy sehogy. Ráadásul azon programok, amelyekkel tudom telefonos appokat készíteni, nem sok mindenre jók… Kellene egy jó programozó, akivel tényleg szuper appot lehetne készíteni. Addig viszont a wiki készülget. De most az is áll, mert az ikimap, amelyiken a térkép van, felújítás alatt áll, és nem lehet a látványosságokat linkként megadni…

      3) Igen is, meg nem is. Persze jó lenne megint tábortűz körül szalonnát sütni. Bár ezt majd egyszer helyi kebabokkal szeretném kipróbálni. 🙂 Néha azért jól jönne egy kis szalonna. Viszont nagy szerencsém, hogy Törökországot választottam (és nem pl. Izlandot, ahol csak hal van, azt pedig én nem szeretem), hiszen az étel elképzelhetetlenül fontos. Sok minden van, amiről le lehet mondani. És sok olyan, ami bár hiányzik, de nélküle is meg lehet maradni. Viszont ha a helyi ételek nem jönnek be eléggé, nem hasonlítanak eléggé, akkor az nagyon kellemetlen hosszútávon…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (2 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .