Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Európát és Ázsiát összesen 2 híd köti össze (és ezt milyen sokáig tartott összeszámolni!).

Kicsit jobban belegondolunk, ez azt jelenti, hogy több millió ember csak ezen a két ponton megy át naponta Ázsiából Európába, és fordítva. No meg persze aki egyszer átment, az vissza is szeretne jutni.

Eközben meg mondjuk Budapesten 12 híd van (bár ebben már mindegyik benne van, kivéve a vasúti hidak), és még így is mekkora dugók tudnak kialakulni…

Persze ez így nem teljes, hiszen nemcsak hídon lehet átjutni egyik földrészről a másikra. Ott vannak a hajók. No és persze a Boszporusz alatti alagút is készen van már, csak éppen a szárazföldön találnak a régészek mindig egy-egy hajót, vagy egy régen elásott kebabárust… Így azért nem mondhatjuk el, hogy csak a két hídon zajlik a közlekedés.

Az Isztambul számokban oldal szerint a két hídon 550.000 jármű halad át minden nap. Persze aki átmegy, az vissza is jön. Viszont ezt a híd-díjból számolták. A díjat pedig csak az egyik irányba kell fizetni (mert ugye aki egyszer átment, az jó eséllyel vissza is fog jönni, tehát minden híddíj retúr jegy). Igaz, ebből azért hiányzik az a néhány ügyeskedő, aki sikeresen átbújik a kapu alatt. 🙂

Tehát 555.000 jármű. Beleértve a buszokat, marhaszállító kamionokat és persze a motorokat is. Azért Isztambulban jellemzően nem egy ember ül egy személyautóba. Sokkal gyakoribb, hogy tele van. A tele természetesen nem 5 főt jelent, hanem hogy púposra meg van pakolva utasokkal. 🙂 Ha mondjuk 4 főt számolunk egy járműhöz, akkor kb. 2,2 millió ember az, aki minden nap átkocsikázik a Boszporuszon. Vagyis mintha teljes Budapest minden nap átugrana Ázsiába…

Mindehhez még hozzátartozik Isztambul speciális berendezkedése is. Ugyanis itt az üzletek nem szétszórva, hanem egymás mellett helyezkednek el. Mintha egy nagy mágnessel gyűjtötték volna őket össze. Mert ugyebár jó tudni, mit is csinál a konkurencia. 😀 Nem véletlen, hogy Isztambulba bárki talál ki bármit, perceken belül mindenki lemásolja.

Ennek a berendezkedésnek köszönhetően az európai és az ázsiai oldal nagyon különböző. Általában az európai oldalon vannak a munkahelyek és gyárak, míg az ázsiai oldalon a lakások.

Igaz, néhány éve elindult egy változás. Az ázsiai oldalon a sok raktár magával hozta az ipart is. Eközben pedig Atatşehir városrész is szépen fejlődik. Minden jel arra utal, hogy hamarosan ő lesz az új üzleti központ, ha még nem lenne az. Hatalmas felhőkarcolóival, és bankközpontjaival erre minden esély megvan.

Azaz van remény, hogy aki Ázsiában lakik, az ott is dolgozzon, ne kelljen minden nap átmennie egy másik földrészre.

De még akkor is egészen biztosan szükség lesz újabb hídra, hidakra.

A mostani 2 híd mellé két újabb átjárót terveznek, építenek. Egyik, a Marmaray projekt, ami a Boszporusz alatt haladó alagút. Ez már egészen jól áll. Sőt! A technikailag legnehezebb rész, a víz alatti alagút már régen készen áll. A mobiltelefonok reklámjai szerint pedig már a Facebook is elérhető a két kontinens közötti sötét lukban! Nagyobb gond ott van, ahol az alagút a szárazföld alatt menne. Ugyanis Isztambul kb. 8000 éves történelmének köszönhetően minden négyzetcenti föld alatt van valami. De leginkább valamik: fal, palota, hajó, kikötő, szultán megunt ágyasa/ellenfele, stb… csak éppen elásott kincs nincs. Így pedig nagyon lassan halad az építkezés, mert valami mindig előbukkan.

De az ígértek szerint 2013-ban már járhatunk a tengeralatti metrón! Ha kész lesz, én mindenképpen megyek egy kört rajta! 🙂

Az az igazság, hogy nemcsak a tenger alatt, de felette is nehéz építkezni. Ugyanis Isztambul legértékesebb része a Boszporusz, már régen be van építve. A második Boszporusz-hidat is csak nagy nehezen sikerült a nappali és a fürdőszoba közé becsúsztatni. Azóta pedig több, mint 30 év telt el. Nem sok hely maradt…

Itt mennek a kamionok a nagymama felett!

Itt mennek a kamionok a nagymama felett!

Vagy ha mégis találnak egy alkalmas helyet, akkor még mindig ott van a probléma, hogy az utat hova vezessék be úgy a városba, hogy az ne csak még nagyobb dugót okozzon.

Talán ezért is jött az az ötlet, hogy a 3. reptérrel együtt egy egész városrészt is mellé építsenek.

Az interneten számos variációt találunk a majdani Harmadik hídra. A legtöbb abban azért egyet ért, hogy valahol északon lesz, a Fekete-tenger közelében. Ott még van valamennyi hely hidakat építeni. Így pedig az új híd legfontosabb feladata az Isztambult elkerülő tranzitforgalom lesz..

Itt fontos megjegyezni, hogy már most is a teherautók csak a Második hidat (FatihSzultán Mehmed-híd) használhatják. És ott is a nagyobb tömegűek csak munkaidő után. Ha ezt a szabályozást kitolják a Harmadik hídra (azaz az első két hídon egyáltalán nem lesz teherforgalom), akkor az jelentős változásokat hozhat a közlekedésen. Nem biztos, hogy jót, hiszen a teherautóknak nagyobbat kell majd kerülniük.

A Harmadik híd egyik terve

A Harmadik híd egyik terve (Forrás: Milliyetemlak.com)

Nemsokára lesz végleges terv, és megkezdődhet az építkezés is. Állítólag már beruházót is találtak. Az építési pályázatot pedig 2012. május 29-én egy olasz-török társaság nyerte meg.

A helyszínt is sikerült kijelölni, de még titokban van a telekspekulátorok miatt.

A hossza 1275 m lesz, rajta pedig 4+4 sáv, és 1+1 a vonatnak. Az építkezésnek 2015-re kell befejeződniük. Bár az első kapavágások még nem kezdődtek el, de a mozgó kebabárusok már a helyszínen vannak.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
Harmadik Boszporusz-híd, 10.0 out of 10 based on 5 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


351
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    iyi akşamlar
    “good evening”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek