Isztambul közepén van egy Boszporusz. És itt most a hangsúly az egyen van.
Mert bár ilyen szorosa nincs senkinek, de egyes városoknak akár két folyója is van. Úgyhogy itt az idő, hogy ássunk egy új csatornát, a Boszporusz 2.0-át.
Természetesen az eredeti ötlet nem az volt, hogy a kettő jobb, mint az egy. Sokkal inkább az, hogy az eredeti Boszporusz cikk-cakkban halad, ami igencsak megnehezíti a hajóközlekedést. Bár meg kell hagyni, hogy a legkönnyebben azon ukrán és orosz kapitányok viszik át a hajót a szoroson, akiknél a vodka mindig kéznél van.
A Boszporusz 31 km hosszú. Legszélesebb részén 3.420 m (Umuryeri-Büyükdere), míg a legkeskenyebb helyen csak 700m. Ezt Kandili Pontnak hívják, és az legveszélyesebb szakasz az egész szorosban. Itt ugyanis a hajóknak 45 fokos fordulást kell végrehajtaniuk, miközben 7-8 csomóra gyorsul az áramlat (13-15 km/h, ami egy hajónál igencsak jelentős. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként 3-4 métert halad egy jól megrakott teherhajó. A 700-et így kevesebb, mint 4 perc alatt teszi meg. Ennyi ideje van a kapitánynak fordulni, mielőtt eléri a partot, ha csak az áramlatot számoljuk). Majd pedig mindjárt egy 80 fokos fordulat szükséges.
Természetesen, mint minden hasonló szűk helyen, itt is jelen vannak a hozzá tartozó akadályok (sztenderd szűk csatorna hajós csomag: szikla és zátony ajándék örvénnyel). Mindehhez még hozzájön, hogy a kanyar beláthatatlan. Így nem lehet tudni, ki jön szembe.
1953 és 2002 között 461 baleset történt. Néhány a nagyobbak közül:
- 1960. december 14-én egy jugoszláv benzint szállító hajó ütközött egy görög olajszállítóval. 20 ember halt meg, és 18.000 tonna olaj került a Boszporuszba. A tűz hetekig égett, amibe egy török hajó is belekerült.
- 1966. március 1-én két szovjet hajó ütközött, gyulladt ki, és 1850 tonna olaj került a tengerbe. A lángok elérték az Kadıköy-be menő komphajót is, ami teljesen leégett.
- 1979. november 15-én egy román és egy görög hajó ütközött. 42 ember halt meg a robbanásban. 94.600 tonna olaj került a tengerbe, ami hetekig égett.
- 1994. március 13-án két ciprusi hajó ütközött, amiben 27 ember vesztette életét. A tenger itt csak 4 napig állt lángokban.
- 1999. december 29-én egy orosz olajszállító futott zátonyra és tört ketté. A strandolok két éven keresztül élvezhették az olajban fürdést.
- Bővebb listát (angol) itt találtok.
- A teljes Isztambul szorosban (Boszporusz és Dardanellák) több, mint 2000 hajóroncs található. Ezek között persze van néhány, amiket szándákosan (ellenséges ágyuk felhasználásával) küldtek a tengerfenékre.
- Ma már korszerű berendezések vannak, és a hajóforgalom is szabályozva van, mikor melyik irányba mehetnek. Így a balesetek száma jelentősen csökkent, de nem szűntek meg.
Láthatjuk tehát, hogy a Boszporusz hajóforgalma veszélyes. És nemcsak magukra a hajókra, hanem a városra is. Az égő hajók nagy lelkesen futnak neki a parton álló faházaknak. Olyannyira, hogy mára már alig maradt eredeti faház (yalı) a Boszporusz mentén.
Ezzel együtt pedig nem is jó látvány, ahogy a hatalmas hajók eltakarják a kilátást (bár ezen azért lehet vitatkozni), miközben akadályozzák a kompközlekedést (valójában csak zavarják, de nem akadályozzák).
Tehát szükség van egy új, biztonságos csatornára, a Kanal İstanbul-ra. Úgyhogy ássunk egyet! Lehetőleg távol a városról…
És a Boszporusz 2.0 tényleg távol lesz a várostól. Már amennyire ez lehetséges, hisze a Márvány-tenger partja szinte mindenhol lakott.
Valahol még Silivri-nél is messzebb lesz az egyik bejárat, majd halad nyíl egyenesen egészen a Fekete-tengerig (vicces is lenne, ha csak félútig tartana, és onnan gyalog kellene tovább menni. Bár a történelemben volt erre sok-sok példa).
Kb 45-50 km hosszú lesz. Mélysége 25 méter, a szélessége pedig 145-150 között. Így kényelmesen lehet majd fél hidat építeni, alá pedig alagutat fúrni.
Mindez elvileg 2 év alatt elkészülhet. A Fekete-tenger és a Márvány-tenger között szerencsére nincs jelentős vízszint-különbség, így nem lesz szükség zsilipekre. Azt a földet pedig, amit innen kiásnak, felhasználják majd a harmadik repülőtér építésénél.
Ha minden jól megy, akkor az új csatornával csökkenni fog a hajóbalesetek száma, miközben a forgalmat lehet növelni.
Nem ez az első ötlet, amikor egy új csatornát találta ki Isztambulba. Bár néhány ötletelőt ezek után eltiltottak az alkoholtól. Pedig az akkori projektek még lényegesen kisebbek voltak.
A korábbi esetekben az Aranyszarv-öböl meghosszabbításában gondolkodtak. De mint a térképen is látható, ezen megoldásoknál nemhogy rövidebb, de inkább hosszabb és kacskaringósabb utat tudtak volna kialakítani.
Ettől függetlenül ezt a tervet sem vetették el teljesen. Hajóútvonal helyett viszont inkább az Aranyszarv-öböl vizének frissítésében gondolkodnak. Ehhez pedig jóval keskenyebb csatorna (vagy föld alatti vezeték) és elegendő.
Kanal İstanbul,Ilyen idő van nálunk: Hely: Corlu Hőmérséklet: 20 °C. Páratartalom: 77%. Szél: 200° 10km/hr scattered clouds
- Kanal İstanbul projekt képek (0.912)
- Harmadik repülőtér Isztambulba (0.093)
- Aranyszarv megújulás projekt (0.093)
- Harmadik Boszporusz-híd (0.083)
- Nemsokára készen lesz az Aranyszarv-öböl feletti metró. (0.083)
- A kicsi törpikék hatalmas dzsámija. (RANDOM - 0.036)
Szuper, informatív mint mindig – köszi!
A „nem tudni ki jön szembe” részt annyival azért kiegészíteném, hogy 12 órás váltásokban, konvojban mennek a nagy hajók egy-egy-irányba. Tehát inkább az lehet veszélyforrás, ha valaki túl lassan/gyorsan megy kikapcsolt radarral és utolérik egymást, mert szembe már nem mehetnek. Azt mondjuk nem tudom mikortól, de néhány éve biztos, hogy így van.
ööööö… emlékszem, hogy ezt is bele akartam írni, de akkor úgy látszik, hogy kimaradt… 😀
Igen, a Boszporusz nagyon keményen be van szabályozva, és már csak egy irányba mehet rajta a forgalom (ez persze csak a nagy hajókra vonatkozik). Láthatjuk is a várakozó hajókat amikor leszállunk az Atatürk reptérre. Bár ott sok olyan is van, ami nem a Boszporuszra vár (pl. vámra, árura, vagy talán repülőre, esetlen a női wc-re).
Ez egy çok-çok iyi cikk volt! Most sokáig ez lesz a kedvencem (mivel a focis dolgokat már privátban kapom:) ).
Írod a ciprusi hajókat. Ez ugye akkor úgy van,hogy csak áthaladhatnak a Boszporuszon,de nem kötethetnek ki? Mert tudjuk,hogy a törökök nem engedik be a ciprusi hajókat a kikötőikbe.
Az 1994-es esetre emlékszem. Még a magyar napilapok is közölték a fotókat a lángolásról.
Ezt az „Istanbul szoros(Boszporusz és Dardanellák)” kifejezést hogy érted?
Ez, hogy ciprusi, nehéz kérdés.
Egyik, hogy utána kellene nézni, hogy amikor az a ciprusi hajó ment, akkor éppen mi volt a helyzet: volt Ciprus, egy volt, kettő volt, esetleg három volt, nem is úgy hívták, stb…
A másik, hogy a törökök megkülönböztetik az északi és déli Ciprust. Míg a világ az egészet egyszerűen csak Ciprusnak hívja. Itt a részletekbe most ne menjünk bele. Elég annyi, hogy amit ciprusiként jelöltek meg (aztán haladt át ki tudja hány fordításon), az lehetett török ciprusi is.
A másik pedig pontosan az, amit mondasz. Attól még, hogy kikötési engedélyt nem kapnak, még át lehet őket engedni (mert az ugye nem ingyen van). Gondolom itt a Boszporusznál is hasonló helyzet van, mint az útleveleknél: Amikor repülővel mész egyik országból a másikba, akkor neked csak a két végpontja között kell az útlevéllel foglalkoznod. Teljesen mindegy, hogy közben melyik országokban száll le a gép, neked nem kell oda vízum. Mert formailag nem léptél be az országba, csak fizikailag. Amíg a tranzit területen vagy persze. Szerintem hasonló van a hajóknál is. Aki áthalad, az még nem lép be az országba.
A Boszporusz az csak az a csatorna, ami összeköti a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel. Míg a Márvány-tenger és az Égei-tenger közötti csatorna magyarul Dardanellák (másik ismert neve a Hellépontosz). A kettőt együtt szokták Török szorosnak, vagy Isztambul szorosnak hívni. Az a forrás, amit a baleseteknél használtam, egyben számolja a két szorost.
Igen,tehát potenciálisan akkor az ominózus hajók lehettek török-ciprusiak is.
Így van,ezt az áthaladás/kikötés dolgot pontosan így gondolom én is.
Ebben a formában ezt az „Istanbul-szoros” kifejezést most hallottam először!
Köszönöm a válaszokat!
Szívesen! 🙂
A Dardanellákból egy d kimaradhatott, vagy elbújt valahova.
Érdemes lenne a szoros, csatorna vonalon is még elmélkedni, mindenesetre a csatornákat ásni szokták.
Nekem az a tippem, hogy pontosan a sok történelmi kalamajka miatt spéci nemzetközi jogi stásusa lehet.
Az, hogy kik mit hogyan hívnak az megint egy másik történet lehet.
Rumli hozott egy klassz térképest, megnézem majd…:))
Biztosan elsüllyedt…
De azóta már megkerült. 🙂
Egyet értek a szoros/csatorna stb… elnevezéssel. De sajnos úgy látom, hogy erre vajmi kevesen figyelnek. Pl. az angolok is lazán lecsatornázzák azt a víztömeget, ami őket választja el a kontinenstől. Pedig azt sem ásta ki senki. És a mérete sem kicsi.
Másik érdekesség, hogy mind a Boszporusz, mind a Dardanellák sokkal inkább hasonlít folyóra, mint tengeri szorosra. A két part kőzetileg megegyezik. Egyszerűen csak volt ott egy repedés, ahol az egyik tenger kifolyt a másikba. 🙂
Ez a két műholdkép nagyon jól mutatja, ahogy a különböző tengerek keverednek:
http://www.eosnap.com/public/media/2008/09/bosporus/bosporus-istambul-full.jpg
http://www.parstimes.com/MODIS/Sea_Marmara.jpg
Mind a két szorost nézve nekem olyan érzésem van, mintha csak a Dunát látnám, csak kicsit szélesebb. 🙂
Velem egyébként könnyű alkudni. Így ha találunk bármi olyan nevet, ami megfelel, akkor majd csak azt használom. 🙂
Az egészen biztos, hogy valamilyen nemzetközi megállapodás a Boszporuszról. Egy ilyen benne volt az I. Világháborút lezáró tervezetben is, amikor még úgy gondolták, hogy Isztambul és a környéke nemzetközi övezet lesz (ez amúgy bő 100 évvel később nem tudom, hogy ezt hogyan is gondolták pontosan… ki fogja felügyelni, egy Berlint már láttunk feldarabolni, majd újra egyesíteni).
Azaz ma biztosan nem lehet csak úgy leengedni a láncot keresztbe, mint régen. De persze ha lenne egy komolyabb konfliktus, akkor semeddig se tartana a nemzetközi megállapodásokat felrúgni.
Érdekesség még, hogy Törökország a NATO-hoz tartozik már jó régóta. A szovjeteknek pedig hatalmas tengeralattjáró kikötői voltak/vannak a Fekete-tengeren. Állítólag sok tengeralattjárót a Boszporuszon közlekedő tartályhajók alá rejtve szállítottak ki. És egy ugyanilyen állítólag szerint ennek elkerülésére mindenhova vízalatti radart telepítettek.