Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Akik egy kicsit régebb óta vannak Törökországban, vagy rendszeres visszatérői, azok már tudják, hogy a nagyobb városokban össze lehet szedni mindent, ami csak a Karácsonyhoz kell.

Sokáig én is így gondoltam. Úgyhogy idén (vagyis az már tavaly volt, 2012-ben) ismét nagy lelkesedéssel vágtam bele a Karácsonyi előkészületekbe.

No de mire végül lett Karácsonyfánk, meg fel is díszítettük, addigra az évnek is vége lett. Sema azt mondta, egyszerűbb Magyarországra átugrani, mint még egy ilyen Karácsonyt összehozni.

Standard B típusú Karácsonyfa

Standard B típusú Karácsonyfa

Az egész történet ott kezdődik, hogy mi lelkesen költözünk. Így minden cuccunk valahol Ázsiában van. Az egyébként is vidám dolog, hogy nyár közepén kezdtük meg a költözést, amikor még nem volt hó. Most sincs, de bármikor lehet. Nekünk pedig minden téli cuccunk Isztambul másik végében van. No és persze a Karácsonyfánk is.

A régi fenyőfa

A régi fenyőfa

Ennek a régi fenyőfának a legnagyobb előnye egyébként az (volt), hogy szó szerint össze lehetett hajtogatni. Így még akkor sem foglalt sok helyet, ha esetleg fel van díszítve, mert bármikor félbe lehetett hajtani. Csak hát szegényke nem nagyon bírta az olyan megpróbáltatásokat, mint egy helyben állni a sarokban. Inkább ledőlt egyet-egyet pihenni. Néha pedig szaltóval is megpróbálkozott az asztal széléről. Aztán az egyik lába elment vándorútra, a másikat Árpi kidobta az ablakon, a harmadikkal pedig nem tudom mi lett. Az is lehet, hogy megvan még valahol Ázsiában…

Na mindegy. Akármennyire is szép ez a fa (pedig nem), az idei évet egészen biztosan nem bírja ki. Meg egyébként sem tudjuk, merrefelé van. Úgyhogy kell egy új fa!

Egy új fát találni nem nagy kaland Isztambulban. Hiszen még nyáron is árulnak fenyőfát a nagyobb virágboltok. Most pedig, hogy szezon van, egyes szupermarketben ajándékba adnak egyet, ha veszünk 40 zacskó chipszet. És persze a bazár is tele van velük. Sőt! A bazárban bármilyen színű, alakú, méretű, és illatú fenyőfa(??) kapható.

Viszont, ha egy jó fát szeretnénk, amire büszkén felnézünk, és nem dől a nyakunkba, olyat már sokkal nehezebb beszerezni. Legjobb lenne kimenni az erdőbe egy baltával. De tekintve, hogy Isztambulban már így is alig maradt természetes erdő (meg úgy egyébként fa sincs már sok), ez mégsem olyan jó ötlet. Úgyhogy marad inkább a kutatómunka.

Ennél viszont sokkal egyszerűbb a fenyőfadíszt. Bár ebből egy egész ládára valót sikerült már összevásárolgatni, de az is Ázsiában van valahol… Úgyhogy ismét csak el kell merülni Isztambul sűrűjében.

Itt rejtőznek a Karácsonyfa-díszek

Itt rejtőznek a Karácsonyfa-díszek

Díszeket legegyszerűbben a Karácsony bazárban találhatunk. Így itt kezdtem a kutatást. Persze akkor még fa nem volt, így nehezebb volt tervezni, hogy vajon elég lesz a 600 izzó, vagy kevés. Esetleg a fa összeroskad alatta. Nem is beszélve arról, hogy mekkora angyalkát, illetve  gömböket tegyek rá.

Leginkább gömbből van a választék. A 2 cm-estől egészen a 80 cm-esig minden megtalálható! 🙂

Gömbök

Gömbök

Na tehát bevásárlási lista nincs, ötlet sincs, méret sincs, és idő sincs. Úgyhogy irány a bazár, aztán majd csak lesz valahogy! 🙂

Jó előre felkészültem, és azt tettem, ami a turistáknak nem ajánlott: kiürítettem a táskámat, és felpakoltam magamat készpénzzel. Az utóbbi azért csak módjával, mégsem akarom megvenni az egész kerületet.

Ráadásul a szokásossal ellentétben nem alulról, a kikötő felől, hanem felülről, a Fedett Bazár irányából közelítettem meg a Karácsony bazárt. Sőt! Bemelegítésként még a Fedett Bazáron is átmentem. De nem vettem szőnyeget. Pedig ha lett volna Mikulásos, akkor talán átgondolom az ajánlatot. Tényleg, a repülő szőnyeget lehetne ötvözni a télapó repülő szánjával. Az lenne aztán az üzlet!

Na de gyerünk tovább, a papír részlegre, amiből most a Karácsony részleg lett. Ezt úgy lehet felismerni, hogy már messziről várnak a Karácsonyfák. Ők viszont az eladókkal ellentétben, csak békésen álldogálnak és nézelődnek. Néha meg felborulnak.

Itt most nem a szokásos felfordulás várt, hanem a szokásnál nagyobb. Persze, hiszen mindjárt itt vannak az ünnepek, és mindenki rohan vásárolni! Pedig nem. Mindenki rohant elemes lámpát venni, ugyanis éppen nem volt áram. Még jó, hogy egy sarokkal odébb éppen az akkumulátor bazár található. Ott persze minden fényárban úszott.

Jól nézünk ki! A Karácsonyi részleg, ami ilyenkor úgy villog, mintha a Csillagok Háborúja filmet forgatnák, most teljesen sötét (ez lesz az a rész a Csillagok Háborújában, amikor éppen a sötét űrben mennek). Így azért nem lesz könnyű égősort választani… Meg egyébként is: Mikulásos legyen, vagy angyalkás?

Mivel a fa kérdése még nem dőlt el (reméljük, maga a fa sem fog eldőlni, csak a kérdés), így inkább egy köztes utat választottam, és lett egy sima 80-as izzósorunk. Szokás szerint rajta a felirat: 3 év alatti gyereknek nem szabad adni, mert lenyelheti.  Mégis mit? Az izzósort? Amikor be van dugva?
Na majd Árpival le kell ülni és megbeszélni, hogy ezt ne próbálja megenni. Meg amúgy a többi dolgot sem, ami a Karácsonyfán van. Pláne az angyalkákat.

Annyi kaland azért csak volt az izzósorral, hogy az eladó megkérdezte, hány raklappal szeretnél. Mondtam, hogy csak egyet, de az se láda legyen. Ilyenkor kicsit furcsán nézett rám. Mondta is pedig, ha 22 dobozzal veszek, ad ajándékba egy egész doboz elosztót. Ezzel pedig nemcsak a Karácsonyfát, de az egész mahalle (magyarul kerület) fényárba szökkenhetne. Köszönöm, nem akarunk szökkenni, és tényleg elég lesz egy darab izzósor is.

Gyí Üstökös!

Gyí Üstökös!

Mint az előző bejegyzésben már szerepelt, ez a bazár azt az érzetet kelti, mintha csak egy kínai teherhajó eltévedt volna, és végül itt kötött ki. Csak a hajót azóta már eladták. Az áruk igencsak jelentős többséget tehát kínai. Ami persze nem baj, mert legalább olcsó, meg tele leszünk csillámporral. Csak annak a Mikulásnak ne esne le mindig az arca… Szóval itt max közepes kategóriás cuccokat találhatunk.

De azért vettem pár mosolygós hóemberkét.

Ha most átmegyünk a plázákba, akkor ott egy kicsit más dolgokat találhatunk. Sajnos már ott is csak kínai díszek vannak, és csak egy kategóriával jobbak. Viszont a bazárnál valamivel változatosabbak. Némelyikre azért ráírják, hogy a forgalmazó cég német, de a származási hely változatlan. De legalább drágább.

És van még egy fontos különbség: a bazár kimeríthetetlen (ezt bizonyítják a leesős arcú télapók is, amik nem akarnak elfogyni). Ezzel szemben a plázákban a legjobb dolgok már az első héten elfogynak. Néha már az első napon.

Ráadásul nem tudom, mi volt az idén, de mindenki a plázákba akart menni, hogy Karácsonyfát vegyen. Az első alkalommal még csak a parkolóba nem tudtunk bemenni. Másodsorra már a közeli utcába sem fértünk bele. Harmadik alkalommal viszont kiszúrtunk mindenkivel! Reggel korán mentünk! Így nemcsak hogy találtunk parkolóhelyet, de még a boltokból sem kapkodták el az aznapi készletet.

Mikulásos barátváró készlet

Mikulásos barátváró készlet

Ez azért nem jelentette azt, hogy mindjárt találtunk is Karácsonyfadíszt. Csak annyit, hogy a Mikulásos bögrekészletből még volt. És nem is az utolsót vettük meg. Hanem az utolsó előttit.

A díszekhez viszont már alaposabban fel kellett forgatni néhány boltot. Pontosabban a jobb díszekhez. Mert béna, de legalább drága gömbök mindenhol voltak. És csak azért nem esett le a télapó arca, mert egyáltalán nem volt rajta. Ilyenkor azért kevésbé érződik a pláza és a bazár között a különbség…
Végül az egyik bútorboltban találtunk angyalkát.

Amennyiben viszont szeretnénk elkerülni a bazári és plázai dömping termékeket, no és persze időnk is van a kutakodásra, akkor érdemes olyan helyre menni, ahol keresztény templomok is találhatóak. Hiszen itt van megfelelő kereslet. Mi több éve Kadıköy virágárusait szoktuk ilyenkor átböngészni. Tavaly pl. nagyon cuki ejtőernyős Mikulásokat találtunk az egyik boltban.

A fenyőfa beszerzése viszont már nem volt ilyen könnyű. Nem akartunk a bazárban összecsukható műfát venni, hiszen van már egy olyanunk a raktárban. Ráadásul az automatikusan magától is összecsukódik. Úgyhogy csak futólag néztem meg, mégis mi a kínálat. Volt néhány igencsak érdekes is. De legjobbak mégiscsak a színkompozíciós elvű fák. Vagyis fehér fára fehér díszek, kék fára kék díszek kerülnek. Izgatottan várjuk a fengsuj típusú Karácsonyfákat!

Mi mindenképpen olyan fát szerettünk volna, ami cserepes. Azaz élő fát. De azért olyan méretben, hogy haza is tudjuk vinni. Esetleg időnként le lehessen vinni a parkba sétálni, vagy a haverokkal együtt el lehessen vinni a diszkóba.

Természetesen Isztambulban ehhez találunk megfelelő helyeket. A város szélén, vagy nagyobb üres helyeken hatalmas virág és fa üzletekre bukkanhatunk. És ha egy ilyen helyre elmegyünk, akkor garantáltan megtaláljuk a nekünk legmegfelelőbb fát, bokrot, erdőt, vagy amit csak akarunk. Egyetlen probléma, hogy ehhez is idő kell. Nekünk pedig az volt a legkevesebb.

Úgyhogy vissza a szupermarketbe, veszünk 40 zacskó chipszet, és máris megvan az ajándék Karácsonyfa. Persze a szupermarketben addigra már régen elfogyott a fenyőfa. No meg utólag kiderült, hogy egyébként is mű fát adtak volna. Ja, a reklámban más szerepelt? Kérem szépen, Photoshop, Photoshop… Szóval kérik az a 40 zacskó chipszet?

Ezek után nem kértük. Egyébként is fokhagymás-csípős-répa-izű volt, nem pedig valami izgalmas Mikulás-aromájú, vagy valami hasonló.

Nosza irány egy olyan barkácsbolt, mint a Praktikel. Mégha nem is találunk fát, akkor egyet mi magunk is összerakhatunk.

Mindjárt a kerti részlegbe mentünk, ahol a “kapuban” egy olyan fa várt, amit inkább a Hitchcock horrorfilmjében kellett volna felhasználni a madarak elijesztésére. Úgyhogy kerestünk egy eladót, remélve, hogy ő nem olyan ijesztő, mint a fa. Nem sikerült.
Mármint eladót találtunk, de akár őt is fel lehetne díszíteni. Sőt! Egy 800-as égősor még jót is tenne neki.
Kérdeztük, hogy van másik fa? Mutatott még néhányat.
Kérdeztük, hogy olyan is van, amit 18 éven aluliaknak is meg lehet mutatni anélkül, hogy utána pszichológust kelljen mellé kirendelni? Azokat már mind megvették. De tud ajánlani kaktuszt. Tüskéi annak is vannak…

Na jó, ha már nem lesz rendes fenyőfánk, akkor legyen valami hasonló. Úgyis itt vagyunk egy dupladzsungel közepén. Egyik a betonváros, Isztambul, másik pedig a páfrányokkal teli barkácsbolt. Igen! Itt is van egy páfrány, ami majdnem úgy néz ki, mint egy fenyőfa!

Gyors kérdezés az eladótól, hogy mit eszik, mit iszik, hánykor kell lefektetni aludni, milyen mesét olvassuk elalvás előtt és milyen filmeket szeret, kell-e örökbefogadási szerződést kötni, stb… És már bent is volt a kocsiban.

Ott azért kiderült, hogy a 120 cm nem olyan kicsi, mint az üzletben látszott. Ráadásul az csak a magassága volt a drágának, nem pedig a szélessége. Nem elég, hogy elfoglalja a teljes hátsó sort, de útközben az összes lánynak integetett. Az összes ágával. Így pedig esélytelen volt, hogy hátrafelé bármit is lássak vezetés közben.  Sokáig azért nem tartott ez az állapot, mert az egyik kanyarban a fa/páfrány megunta, hogy csak hátul ücsörögjön egymagában, és előre jött a társaságba. Még a zene hangerejét is felcsavarta.

Az isztambuli közlekedésben az kevésbé zavaró, ha egy feldíszítésre váró karácsonyi páfrány kerül elő, minthogy a egy kevésbé ismert közép-anatólia szám kezd el teljes hangerővel bömbölni (ez a dalt egyébként egy magát helyesnek gondoló személy énekli az anyukájáról, akinek van három tehene).

Szóval ilyen boldog és meghitt társaságban értünk haza. Még időben, mert lassan már kifutottunk az évből. A fát/páfrányt mindjárt be is állítottuk észak felé, mert úgy volt legkevésbé útban.

A karácsonyi páfrány már csak a díszítésre vár

A karácsonyi páfrány már csak a díszítésre vár

Ezek után kezdődhetett is a díszítés. Mindjárt az elején felkerültek az angyalkák.

Anygalka

Anygalka

Majd utána jöhettek a többiek is.

Majdnem angyalka, manóka

Majdnem angyalka, manóka

És persze nem maradhatott el a piros szívecske sem.

Piros szívecske

Piros szívecske

Úgyis az újév miatt pirosba öltözött van. Nálunk még a fa is.

Közben rá kellett jönnünk arra, hogy a páfránynak komoly korlátai vannak a fenyőfával szemben. Lehet, hogy szereti a diszkót, de a díszeket nem lehet olyan mennyiségben ráaggatni. Még szerencse, hogy csak 80-darabos égősort vettem. Mert ha ennél is hosszabb lenne, egészen biztosan úgy összecsuklana a fa/páfrány, mint az esernyő

Minden esetre azért még éjfél előtt sikerült egy karácsonyfát/páfrányt összeraknunk. Árpinak is tetszett, és nem akarta megenni az izzósort.

Karácsonyfa/páfrány

Karácsonyfa/páfrány

 

ui:
Szerettem volna készíteni egy összeállítást is a “nem megszokott” keresztény vallásokról és a Karácsonyról. Tekintve, hogy a közelünkben egy rum (görög-Ortodox) és egy örmény templom is van.
El is mentem mindkettőbe. De az örmény templomot most kezdték felújítani (mondhatjuk, hogy megjött a “főnök” és most rendet rakott), míg a görög zárva volt (pedig vasárnap volt, és akkor azért nyitva kellene lennie).

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
Karácsony Isztambulban – 3. rész - Karácsonyfa vadászat, 10.0 out of 10 based on 5 ratings
 

3 hozzászólás a(z) Karácsony Isztambulban – 3. rész – Karácsonyfa vadászat bejegyzéshez

Hozzászólás a(z) Platschu bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    on
    “10”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések