Fasírtos pizza

Törökországban nagyon kreatív ételek vannak. Ezek legtöbbje igencsak finom is.

Viszont a pizza egy másik kategória. Ha létezik extrém sport, akkor a törökországi pizza az extrém konyha versenyszáma.

Törökországban, pontosabban Anatóliában már évszázadok (évezredek? – erről nem találtam adatokat) óta készítik a finom és ropogós úgynevezett török pizzát, amit Lahmancunak, és pidének.

Mind a kettő olyan, mint a pizza. Vékony kenyértészta, a tetején pedig valami finomság. Leggyakrabban darált hús.

A lahmancu a vékonyabb. Ő a közel-keletről származik. Gyakran csípős fűszerezésű a darált hús. Az olasz pizzával ellentétben nincs rajta paradicsomszós, bár a húsban azért előfordulhat. Maga a közel-keleti jellege is mutatja, hogy nem a paradicsom a jellemzője, hiszen az a mediterrán ételek fő alkotó eleme.

Az ő nagytestvére a pide. Szintén a közel-keletről származik. Így nála is a paradicsom nem tartozik a fő alkotóelemei közé. Sőt! A pide valójában csak a vékony kenyértésztát jelenti, üresen. A Ramazán (Ramadán) ünnepekkor elfogyasztott vékony tésztás köralakú kenyeret is pidének hívják.

Az igazi „török pizza”, a pide viszont hosszúkás. a Szélét behajtják, mint egy csónakot, hogy jól meg lehessen pakolni mindenféle finomsággal. Mondjuk sajttal. Nyamnyam!

Ezt a fantasztikus török ételt még Rumli is kipróbálta. Ayrannal természetesen. 🙂

Tehát Anatóliában már évszázadokkal az 1889-es olasz (modern) pizza felfedezése előtt volt saját pizzája. Ami nagyon is finom, főként laktató (egy kiadós pide evés után érdemes kétszer körbefutni Isztambult, hogy leadjuk az újonnan begyűjtött kalóriákat).

Éppen ezért, amikor az olasz pizza megérkezett Törökországba, akkor szembe találta magát az ősrégi Anatóliai pizzával. Nem is volt ezzel baj, mert a kettő jól elfér egymás mellett. Csakhogy a törökök úgy érezték, hogyha nem pidét vagy lahmancut esznek, akkor az az étel legyen valami nagyon más. És ezzel megkezdődött a pizza kreativitási verseny.

Biztos ismeritek azt, amikor a pizza „technikai selejtes” szélét nem akarják üresen hagyni, hanem sajtot tesznek bele. Ha viszont már sajt kerül a szélébe, akkor miért ne lehetne virslit is belerakni? És ha már virslis a pizza, akkor adjunk hozzá mustárt is. Mustárhoz pedig jól jön a sültkrumpli.

És ha már úgyis mindent összekeverünk, akkor mellé keverünk egy kis ezersziget salátaöntetet is. Ennyi már csak garantálja, hogy a „pizza” nem is hasonlítson a pidéhez.

De azért legyen törökös, ha már olaszos nem is. Így született meg a köftés pizza. Magyarul fasírtos pizza.

A pizza-extrémkonyha-kreatívitásban egyébként is a Pizza Hut jár az élen. Ők ezt a köftés megoldást egyszer már eljátszották, évekkel korábban. Csakhogy akkor még pizza alakját is hozzáigazították az különleges feltéthez.

Vajon akkoriban ekkora sikere volt a fasírtos pizzának, hogy újra elővették a régi bevált receptet?