A zöldséges, a bandavezér

Isztambul néha olyan, mint egy nagy szomszédság. Egy hatalmas szomszédság. Ahol mindenki tud mindenkiről mindent. És ahol mindenki tesó.

Azt már a korábbi tapasztalatok megmutatták, hogy a sarki fodrász a maffia. Alias Nagy Testvér, aki mindenkiről mindent tud, mindent be tud szerezni, és mindent el tud intézni.

Ha parkoló hely kell, akkor csak neki szólunk, és szerez egyet. Ha a legújabb focis hírekre vagyunk kíváncsiak, akkor is őt érdemes kérdezni (már a mérkőzés kezdete előtt tudja a végeredményt!). Ha arra vagyunk kíváncsiak, ki hangosítja fel a TV-t éjjel 3-kor, akkor ő tudja, ki az illető. De még azt is, hogy mi a kedvenc étele, és hányas cipőt hord. De ugyan úgy kérhetünk vásárlási tanácsokat, mit hol és kitől tudjuk legjobban megvenni.

Mondhatnánk úgy is, hogy ő a helyi Google, aki minden információval el van látva.

Csakhogy ennek megvan ám az ára: el kell menni hozzá hajat vágni. Mégpedig rendszeres időnként. Különben egyik nap azt vesszük észre, hogy más parkolt a kocsink helyére (a kocsit pedig valaki felhasználna sütőtepsinek, mert éppen arra volt szükség). Vagy pedig egyik reggel a szomszédok kaszával várnak minket, amiért – szerintük – éjjel túl hangos volt a TV (mi pedig nem értjük, mert otthon sem voltunk).

Szóval vele mindenképpen jóban kell lenni.

De míg a fodrász elsősorban csak információforrás és központ, addig a zöldséges valóban a tettek emberek.  Ő ugyanis azon kívül hogy házhoz szállítja a banánt, vagy meglékeli a dinnyét ezernyi más dologgal is foglalkozik.

A fodrász azt tudja, hol van üres parkolóhely. A zöldséges viszont elviszi oda a kocsit, és beparkol. Akkor is, ha oda egyébként nem férne be a kocsi. Majd pedig a kulcs nála marad, hiszen valójában olyan helyre tette le az autót, amivel egy egész kerületet elzárt a külvilágtól. Úgyhogy időnként odébb kell állnia.

Egyben ő a csomagmegőrző is. Bármilyen értéktárgyat ott hagyhatunk nála.

Isztambulban egyébként is mindenki rohan. Nincs mindig idő arra, hogy megvárjuk, amíg az ismerősünk átverekedi magát a 40 km-es dugón. De nem is kell várni. Ha át akarunk adni neki valamit, akkor csak letesszük a zöldségesnél. A Zöldségesnél. Elég csak ennyit mondani a telefonba: ott van a Zöldségesnél. Azt mindenki tudja, ez mit is jelent. Legyen szó pár fontos szerződésről, könyvről, ékszerekről, vagy akár háziállatról.

De hagyhatunk nála pénzt is. Jobb, mint a bank. És megbízhatóbb A szolgáltatás pedig csak egy banánba kerül.

Sok zöldségesnek van úgynevezett zöld telefonszáma is. Oda lehet küldeni a faxot. Teljesen felesleges otthonra faxgépet venni, ha ilyennel a zöldséges is rendelkezik. Ha valaki faxot akar nekünk küldeni, akkor megadhatjuk neki a zöldséges számát.  Az így beérkezett faxot kérhetjük felolvasva, vagy egy kosár uborkával együtt a lakásba felhozva is.

Tehát ő a zöldséges. Akivel szintén érdemes jóban lenni!