Bem Apó az Oszmán Birodalomban

A Wikipédia oldala arról ír (pontosabban írt, mert azóta már frissült), hogy Bem József (alias Bem Apó) a 48/49-es Szabadságharc után az Oszmán Birodalomban áttért a muszlim hitre.

Hahner Péter  az Újabb 100 történelmi tévhit című könyvében utánajárt a dolgoknak (62. tévhit: Bem apó renegát lett).

Miután az oszmánok kivonultak Magyarországról, véget ért a 150 éves háború. Egy újfajta kapcsolat jött létre a két ország között.

Szomszédokról lévén szó, könnyű volt átjutni egyik helyről a másikra: csak a Dunán kellett átúszni, vagy áthajózni. És akkoriban Magyarország egy hatalmi háromszög középpontjában helyezkedett el: Habsburg Monarchia, Orosz Birodalom és Oszmán Birodalom. A politikai menekülteknek érdemes volt dél fele menniük, mert a törökök jó mókának tartották megvédeni őket mind az oroszoktól, mind az osztrákoktól. Így ha egy szabadságharc nem sikerült, akkor mindig ebbe az irányba mentek az emberek. Ahogyan Rákóczi idejében, úgy a 48/49-es harcok után is.

No de mit tegyen a katona egy új országban? Minibuszt mégsem vezethet, mert azt még nem találták fel. Kebabot viszont már árulhatna, hiszen a húsokat eredetileg a kardra húzták fel, és úgy sütötték a tűz felett.

De bármennyire is csábító lehetőség, könnyen belátjuk, hogy nem valami csábító, ha az önéletrajzunkba a különböző katonai tisztségek után a kebabárus szerepel, mint új munkahely.

Már Rákóczi is próbálkozott azzal, hogy felállít egy magyar, pontosabban egy keresztény hadsereget az Oszmán Birodalomban, a szultán szolgálatára, aki viszont ezt nem tartotta jó ötletnek. Egyik részről a birodalomban szigorúan csak muszlimok tölthettek be komolyabb tisztségeket. Más részről pedig furcsán vette volna ki magát, hogy a meghirdetett szent háborúban keresztények alkossák a csapat egy részét, amikor a hitetlen gyaurok ellen vonalnak, bárki is legyen az éppen.

Rákóczi végül is beérte egy tengerparti házzal, sok-sok fürdőzéssel.

A 48/49-es Szabadságharc idejében már más volt a helyzet. Mit tudjuk, Bem lengyel származású. Amikor pedig megérkezett az Oszmán Birodalomba, kiderült, hogy nemcsak Magyarországból, hanem Lengyelországból is sok a menekült hasonló okokból. Mindjárt össze is ültek a magyarok a lengyelekkel egy kávéra, hogy megvitassák a továbbiakat.

Ráadásul addigra már nagy volt a politikai kavarás. Az osztrákok és az oroszok is követelték a magyarok kiadatását, míg a britek és a franciák Beméket támogatták. Az oszmánoknak meg mindegy volt, hogy kit, csak valakit lehessen idegesíteni.

Az Iszlám hitre áttérés több okból is jó ötletnek tűnt. Először, mert így nagyobb mozgásterük lett, másrészről a muszlimokat már nem lehetett kiadni az oroszoknak. Arról nem is beszélve, hogy az új vallás felvétele mellé az ajándék kezdőcsomaghoz új név is tartozik. Ha pedig az összes menekül Ali lesz, akkor ember legyen a talpán, aki megtalálja köztük Bem Apót. Ő végül a Murat nevet vette fel.

Az ötletet nem mindenki támogatta. Sem Kossuth, sem pedig a lengyel ellenállás vezetője, Czartoryski. Viszont sikerült vele az oroszokat felhúzni (igaz, az angolok, és a franciak is kiakadtak ezen). A cél pedig egy orosz-török háború kirobbantása lett volna. Abban az esetben ugyanis Lengyelország megpróbálkozhatott volna egy újabb függetlenségi harccal.

Végül az oroszokat nem sikerült kellően felhergelni, a háború elmaradt (csak Bem halála után három (1853) évvel robbant ki).

Bem és társai Alepppoba kerültek, ahol egy alkalommal jól meglepték a sivatagi rablókat, akik megpróbálták kifosztani a várost. Csak éppen ott várta őket Európa legjobb tüzére jó néhány ágyúval felszerelkezve. A rablók nem is maradtak sokáig. Még egy kávéra sem ugrottak be, inkább elszeleltek.

1850. december 10-e hajnalán végzett vele egy maláriás láz.

Azt már sosem fogjuk megtudni, hogy maga Bem Apó miként gondolt a vallási áttérésre: csak egy eszköz, vagy pedig valóban muszlim lett. Más forrásokból is tudjuk, hogy a Ramazáni (Ramadáni) böjtöt mindig megtartotta, holott az ő korábban ez nem lett volna szükségszerű. És ha a szultán felé akarja bizonyítani a vallási hűségét, akkor sem lett volna szükségszerű a böjt megtartása, ha fiatalabb.

Mindemellett egyik vallásban sincs kizáró ok a másik irányába (az alapok ugyan azok), így azt se mondhatjuk, hogy elvetette a kereszténységet. De az otthoniak mégsem így gondolták. Amikor 1929-ben hazaszállították szülőhelyére, Tarnówba, akkor nem lehetett “keresztény földbe” temetni. Így a sírhelye, egy kőszarkofág, hat gigantikus oszlop tetején áll.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
Bem Apó az Oszmán Birodalomban, 10.0 out of 10 based on 4 ratings
 

6 Replies to “Bem Apó az Oszmán Birodalomban

  1. Miért lenne baj, ha muszlim hitre tért? Attól még nem csorbul a szabadságharcunkban játszott szerepe. Be akart illeszkedni a helyi közegbe, amelyet egyébként is erőltettek előtte (ld. janicsárok). Amikor két világvallás találkozik, akkor várható, hogy lesz “lelki vándorlás” is. 😉

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. A lengyel püspökök úgy értelmezték, hogy nem kerülhet a teste megszentelt földbe.
    A szarkofág:
    https://picasaweb.google.com/pamag0716/Lengyelorszag20062007#5317913306804197058
    A szarkofág egyik hosszanti oldalán lengyelül van felírva a neve, a másik hosszanti (ha jól emlékszem) oldalán magyarul, hogy Bem apó, az egyik rövid oldalon törökül, a negyedik oldalon meg az életrajzi adatok szerepelnek.
    (A kép sajnos szkennelt, akkor még nem volt digitális gépem.)

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .