Az a bizonyos m hang

A török nyelvben egyetlen hangtól függ, hogy a mondat kijelentő, vagy tagadó lesz. Ezen múlik, hogy a bazárban megvesszük-e a 84 m²-es aranyhímzésű kézi készítésű szőnyeget 14 millió euróért, vagy pedig elutasítjuk.

Az ismertebb nyelvekben általában egy külön szócska jelöli azt, hogy valamit szeretnénk, vagy nem szeretnénk. Ahogy a magyarban is ott van a nem tagadószó, úgy pl. az angolban megtaláljuk a not-ot. Vagy a németben a nicht.

Ezzel szemben a török nyelvben az ige kapja meg a tagadást jelző m hangot. Nem külön szó lesz, hanem az ige része. Ráadásul leggyakrabban mindjárt a szótő után következik, megelőzve a ragokat. Azaz pont a szó közepén fog elhelyezkedni.

Innentől kezdve aztán külföldi legyen a talpán, aki kibogozza, hogy akkor most egy mondat állító, vagy tagadó.

Egy példa. Lehetőség szerint egy a bazárban is hasznos példa:

istemek – akarni. Ebből lesz a szótő: iste – akar.

Ha azt akarom mondani, hogy akarom, akkor lesz belőle isti-yorum (a második i a könnyebb kiejtés miatt alakult át az e-ről). Ha viszont nem akarom, akkor így mondjuk: iste-m-iyorum.

Középen az m jelenti azt, hogy nem. Ha éppen egy szőnyeggel megrakott teherautót próbálnak ránksózni, akkor érdemes ezt az m hangot jó erősen kihangsúlyozni.

De nehogy azt gondoljuk, hogy az egész ilyen egyszerű. Ugyanis a törökök úgy megpakolják az igéket ragokkal, mint ahogy a turisták pakolják tele a tányért a süteménnyel a svédasztalos vacsoránál. Ha pedig már 8-10 rag került a szóba, akkor ember legyen a talpán, aki kibogozza, hogy ezt most állító, vagy tagadó mondat.

És ugye lehet a kérdés is tagadó (akkor most nem kell ez a szőnyeg?). Mintahogy az eladó is lehet, hogy valami egzotikus tájszólással lett megáldva, és a 90%-át sem értjük, hogy mit is kérdez. Ilyenkor pedig nem könnyű ilyenkor megtalálni azt a bizonyos m hangot, de még talán az igét sem sikerül felfedezni.

Úgyhogy inkább gyakoroljuk otthon a tükör előtt sokat: is-te-mi-yo-rum (isztemijórum). Ebből származhat a legkevesebb problémánk. Legfeljebb gyalog fogunk bemenni a városba a reptérről.

Végére egy kis érdekesség: Ezzel a nyelvi különlegességgel szoktak néha nagyokat játszani a törökök. Főleg a dalokban. Sezen Aksu szokta a következőket énekelni:

Git, git, git-me! (menj, menj, ne menj!) (alábbi videó: 1:30)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (4 votes cast)
Az a bizonyos m hang, 8.0 out of 10 based on 4 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .