Húsvét Isztambulban 2013. (első rész)

Egyenlőre még nem dőlt el, hogy az idén lesz a legrövidebb, vagy pedig a leghosszabb húsvétunk.

Azt gondolnám, hogy ennyi év után már semmi izgalmas nincs a Húsvétban. Már tudom, hol lehet tojásfestéket találni (persze ahol a múltkor vettem, ott pont nem lesz az idén, de a közelben biztosan). Két biztos helyünk már eddig is volt: Şişli, Feriköy, közel a magyar temetőhöz az európai oldalon, és Kadıköy, az ázsiai oldalon. Egyik helyen nagyszámú örmény, míg a másik helyen pedig görög kisebbség él. Nemrég pedig Bakirköy-ben találtunk pár jó kis Húsvéti boltot. Idén pedig Beşiktaş-ban lakunk, ahol mindkét tojásfestő nemzet képviseli magát. Így akár még itt is találunk majd festéket. Tavaly pedig Rumli még a Húsvéti Nyulat is megkereste. Tehát látszólag elfogytak a kalandok. De majd meglátjuk! 🙂

A Húsvét egyébként nem egyszerű dolog sem Isztambulban, sem Törökország más részén. De hát ezt már meg is szoktuk. 🙂 Elvileg nem annyira bonyolult, mint a Karácsony, de az idén ez a tétel is meg fog dőlni. Ugyanis most lesz a leghosszabb Húsvétunk! Kb. 35 napig fog tartani! Azért kb, mert attól is függ, hogy melyik napokat számoljuk a Húsvéthoz. Amennyiben Virágvasárnap és Húsvéthétfő is benne van, akkor máris 43 napos tojásevős ünnepünk lesz. 🙂 De ha a hagyományos Tavaszünnepet is hozzá akarom adni, akkor 53 napunk lesz.

Csakhogy nekünk közben még mindig nincs kész a lakásunk. Így a tojásfestés elmarad. Bár van egy kis esély, hogy mire ez a hosszú Húsvét befejeződik, addigra mégis beköltözzünk, akkor valamit össze fogok festegetni. Vagy csak tollal rajzolgatok majd egy kicsit. 🙂 Meglátjuk, napunk van bőven!

No de honnan is lett ilyen hosszú Húsvétunk?

Onnan, hogy Törökországban hivatalosan nincsen Húsvét (török neve azért van: Paskalye). Viszont keresztényekből van bőven! Meg merem kockáztatni, hogy a világ összes keresztény egyháza képviselteti magát Isztambulban. De anglikán és őskeresztény templomokat is ismerünk, örményből és görögből pedig rengeteg található a városban. Ennek köszönhetően mindenki akkor tartja a Húsvétot, amikor csak kedve van hozzá.

Persze készültek megfelelő számítási módszerek is:

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának. – Wikipédia

Csakhogy a napéjegyenlőség számításában nem állapodtak meg. Vagyis a referencia pontot mindenki úgy állítja elő, ahogy a kedve tartja. Bár volt egy kísérlet 1997-ben, ahol az egyházgyűlésen valaki a tudományos módszer bevezetését javasolta, de ezen mindenki túlságosan megbotránkozott. Így ma is másképpen számol a nyugati és a keleti keresztény egyház (pontosabban a katolikusok és az ortodoxok). Ennek köszönhetően pedig az idén a nyugatiak március 31-én, a keletiek pedig május 5-én tartják a Húsvétvasárnapot. Mint megtudtam, az örmények is a nyugati számolást használják, így náluk is március végén lesz az ünnep. Mi pedig az egyszerűség kedvéért (és csillagvizsgáló hiányában) végigünnepeljük az egész kérdéses időszakot.

Érdemes azonban tudni, hogy Anatóliában az írott történelem kezdete előtt is volt tojásfestés. Több törökkel is találkoztam, aki emlékszik még, hogy gyerekkorában miként főzték pirosra a tojást hagymalevélben. Mindez valószínűleg a Tavaszünnephez kapcsolódik, melyről bővebben Tede blogjában olvashattok.

Bár a tojásfestés kezd a mesék homályába veszni, a Tavaszünnep egy másik hagyománya egyre nagyobb népszerűségnek örvend: ez pedig a tűzön-ugrás.

Azt egyenlőre nem sikerült kideríteni, hogy mit is eredményez (jószerencsét, gazdagságot, békességet, bőséget, stb…) a lángok feletti átugrás, de kormos és megégett kabátot mindenképpen. Szerencsére minden ilyen rendezvényen a hivatalos tűzoltók is részt vesznek, így a kevésbé szerencséseket még gyorsan eloltják. Jó lenne ezt is tudni, hogy a jószerencsét azok is megkapják, akik átjutottak a tűz közepén, de még belestek. Meg azok is, akiket a többiek hajítottak át a lángok felett.

No de a Tavaszünnep elmúlt már. Az március 21-én volt. És nem várta meg senki sem a Teliholdat, sem pedig a hétvégét. A mi ünnepünk még csak most következik. Aztán meglátjuk, hogy lesz-e belőle tojásfestés, nyúlugrás, meg süteménysütés!