Isztambul tele van bazárral. Sőt! Mondhatjuk, hogy az egész város egy hatalmas bazár.
Találhatunk „sima” (de fedett) bazárt, fűszer bazárt, papír bazárt, de még traktor bazárt is. Most pedig benéztünk a bicikli bazárba.

Isztambul közepén, nem messze a történelmi és turista központtól, a Valens vízvezeték mellett találjuk a bicikli bazárt. Vagy más néven a bicikli gödröt.

A bazár hivatalos neve Haşim İşcan Geçidi, azaz Haşim İşcan Aluljáró. Isztambulban gyakori, hogy az aluljárók nem üresen állnak, hanem tele vannak boltokkal. Ezek a mini üzletek változóak, mert lehet nagyon olcsóakat (amolyan minőségmentes termékeket árulókat) is találni, de pl. Sony márkabolt is felelhető az egyik villamosmegálló alatt.
Így annak ellenére, hogy a bicikli bazár is egy aluljáróban (pontosabban egy földalatti buszmegállóban) van, még nem kell lebecsülni. Komoly, minőségi termékeket is lehet találni.

Az viszont jó kérdés, hogy hogyan és miért itt alakult ki a biciklibazár. Az interneten erről nem találunk sokat, de elég csak egyszer is péntek délután lejönni ide, és buszra várni, hogy egy lehetséges verzió fogalmazódjon meg bennünk.
Könnyen elképzelhető, hogy valaki megunta azt, hogy túl sokat kell a buszra várnia minden nap, és amikor megérkezik, akkor is mindig tele van. Úgyhogy inkább biciklivel kezdett munkába járni. De aztán gondolt embertársaira és a pénztárcájára is, úgyhogy belefogott egy nagy üzletbe: kerékpárt fog árulni a buszra várakozóknak. Ez ugyebár sokkal jobb ötlet, mint amit más megállóban a taxisok próbálnak, hogy elcsábítják az utasokat. Elég csak eladni a biciklit, nem kell még a kuncsaftot is cipelni…
Haşim İşcanról viszont találtunk pár érdekes adatot, akiről az aluljáró kapta a nevét. Ő egy tanár volt Edirne, akiből később Isztambul főpolgármestere lett. Mégpedig az első olyan, akit a nép választott meg (1963-1968).

No tehát itt van a gumiillatú kerékpár bazár, ahol tényleg mindent megtalálunk, amire csak szükségünk lehet biciklizéskor. És még több olyat is tudunk venni, amire egészen biztosan sose lesz szükségünk. De legalább szőnyeget nem próbál senki eladni nekünk (kebabárus viszont van!).
A készlet roppant színes. Biciklit mindenféle színben találhatunk. Viszont van kifejezetten rózsaszín sarok is minden boltban, ha esetleg pont ilyenre lenne otthon szükség.

Valójában a kerékpár bazárban nemcsak bicikliket találunk, hanem mindenféle kerekes dolgot (kivéve traktort, mert ahhoz ott a traktor bazár). Ilyenek az elektromos autók, amivel a kisebbek a galambokat kergethetik a téren (és gyakorolhatják a dudálást). De ugyanitt babakocsikat és nagy autóba való gyerekülést is kaphatunk.

Ilyen idő van nálunk: Hely: Istanbul / Ataturk Hőmérséklet: 23 °C. Páratartalom: 49%. Szél: 260° 12km/hr scattered clouds
- Acı Ali, a helyi Erős Pista (1.000)
- Hol vásároljunk könyvet Isztambulban? (1.000)
- Bursa (1.000)
- Köy peynir - Falusi sajt (1.000)
- A bútorbazár (1.000)
- Felvonó a Boszporusz felett (RANDOM - 0.094)
Árpi kapott bicót? 🙂
Egyáltalán vannak olyan merészek, akik kerékpároznak Isztambul utcáin?
ez a bátorság kérdése felmerült bennem is. biciklizni Isztambulban?
Ott lehet venni bukósisakot is! 🙂
Igazándiból nem a közlekedés a probléma (bár az se egyszerű), hanem amikor fel kell menni a dombra. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel. Majd le. Majd megint fel.
az a mazochista része 😀
Én 1991-ben jártam itt,és már akkor így nézett ki az egész. De talán ilyen eszméletlen nagy választék azért nem volt…
Elsőre úgy tűnik, mintha csak pár száz bicikli lenne kirakva a megállóba. De ha jobban körbenézünk, kiderül, hogy kétszintes a bazár!