Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Nagy ünnepségek közepette elkezdődött (végre) a harmadik olyan híd építése, amelyik a Boszporusz felett lesz. Amikor elkészül, már 4 úton lehet majd átjutni Európából Ázsiába: 3 hídon, és 1 alagúton (Marmaray).

No és persze ez lesz a leghosszabb, legszélesebb, legmagasabb , legszebb, stb.. híd a világon. De ennél sokkal fontosabb, hogy jelentősen fogja csökkenteni a közlekedési dugókat Isztambulban (reméljük).

Harmadik híd a Boszporusz felett

Harmadik híd a Boszporusz felett – Forrás: 3kopru.com

A Boszporusz 3. híd kérdése már régóta téma Isztambulban. Már amikor a 2. híd elkészült, már akkor felvetette valaki, hogy ez olyan szép, hogy kellene belőle még egyet építeni. Csak akkor még az volt a kérdés, hogy hova. Akkoriban a város jóval kisebb volt.

A kérdés egyébként ma is az volt, hogy hova, csak hogy mostanra már elfogyott az a hely, ahova értelmesen lehetne hidat építeni, így nem volt egyszerű a helyet kiválasztani.

Természetesen a harmadik híd a politikában is folyamatosan szerepelt. Leggyakrabban a választási ígéreteknél halhattuk, hogy melyik párt hány hidat ígér. Meg hogy hova, és mekkorát, meg milyen színűt.

Mindezek után nem volt meglepő (vagy éppen ezért volt meglepetés), hogy tényleg elkezdődött a hídépítés. Mégpedig Isztambul elfoglalásának 560. évfordulóján.

Az új hidat Szelim Szultánról (1470 – 1520) nevezték el, aki Nagy Szulejmán apja volt. Leginkább a kegyetlenkedéseiről volt híres kezdve ott, hogy az apját megölte, hogy a trónra juson. A Yavuz előnév egyébként vitézet jelent. Ő foglalta el Perzsiát, Kurdisztánt, Mezopotámiát, Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, és Mekkát, a szent helyet, ami a későbbiekben fontos szerepet játszott az Oszmán birodalom történelmében.

A híd teljes, török neve Yavuz Sultan Selim Köprüsü lett, ami olyan hosszú, hogy mindenki csak 3. híd néven fogja emlegetni. A táblákon is csak rövidítve, YSS-hidként fog kiférni (a 2. híd, Fatih Sultan Mehmed is FSM-híd néven szerepel).

Harmadik híd a Boszporusz felett

Harmadik híd a Boszporusz felett – Forrás: 3kopru.com

Technikai adatok:

  • 4+4 sávos autópálya (szerintem legalább 6+6 kellene)
  • 1+1 sáv hiperszuper gyorsvasútpálya
  • Így az összesen 10 sávos híd 59 m széles lesz, ami (természetesen) világrekord.
  • A híd hossza 1408 m, ami a függőhíd kategóriában szintén világrekord.
  • Ehhez a távhoz szükséges tartólábak (természetesen szintén világrekord) 320 m magasak lesznek.
  • A híd, és a hozzá tartozó projektek összesen 4.5 milliárd TL-be kerülnek (ami valószínűleg szintén világrekord)
  • A tervező szerint a híd nagyon elegáns lesz. De ilyen témában még nem születtek rekordok.
  • E híd átadása várhatóan 2015-ban lesz (ilyen messze a belvárostól talán nem kerül elő mindenféle régészeti kincs. Bár ki tudja!)

A 3. Boszporusz-híd nemcsak egy “sima” hidas építkezés, hanem egy egész városfejlesztési projekt. Hiszen maga a híd szó szerint a világ végén fog állni, Európa és Ázsia utolsó két szikláját fogja összekötni. Oda még el kell vinni az autókat (és vissza is kell hozni), nem is beszélve a vasútról. Az egész terv az Észak-Márvány-tengeri Projekt része.

Harmadik híd a Boszporusz felett

Harmadik híd a Boszporusz felett – Forrás: 4kopru.com

Észak-Márvány-tengeri Projekt

A teljes projekt 10 év, 2 hónap és 20 napig fog tartani. Átadása várhatóan 2023-ban, a Török Köztársaság 100. születésnapján lesz

Észak-Márvány-tengeri Autópálya

Észak-Márvány-tengeri Autópálya – Forrás: 3kopru.com

Videók

3. Boszporusz-híd reklám

3. Boszporusz-híd animáció

Észak-Márvány-tengeri autópálya

 További infók és hivatalos weboldal

 

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Elkezdődött a 3. Boszporusz-híd építése, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
Ilyen idő van nálunk: Hely: Istanbul Hőmérséklet: 30 °C. Páratartalom: 23%. Szél: 220° 9km/hr clouds and visibility OK
 

14 hozzászólás a(z) Elkezdődött a 3. Boszporusz-híd építése bejegyzéshez

  • Ez tényleg jó északra került. Szinte már nincs is a városban! 😀 Viszont a környékbeliek biztos boldogok lesznek, hogy nem kell akkorát kerülni és a telkek is felértekelődnek. 😉

    Nem vagyok mérnök, de miért nem két szintes hidat építenek? Lent vasút és fölötte a normál közlekedés? Technikailag nem tudom, hogy melyik komplikáltabb, hogy széles vagy duplát építeni nehezebb.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Ennyire én se értek hozzá. De komoly okának kell lennie, amiért a világon nagyon kevés többszintes híd van.
      Szerintem leginkább a rugalmasság a fő probléma. Ha kétszintes a híd, könnyebben törik, kevésbé rugalmas, amire ugye hatalmas szükség van.
      Meg nem tudom, mennyivel növeli a tömeget. Minél nehezebb a híd, annál nagyobb lábak kellenek neki. Nagyobb láb, hosszabb tartókötelek, nagyobb súly…ördögi kör. Majd azt be kell betonozni a hegy alá. Ha sok ilyen hidat építenek, a végén még összehúzzák Európát Ázsiával. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
  • Kellene még három híd a szoros fölé, hogy ekkora várost kiszolgáljon. 😉

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Meg lehetne ésszerűbb a település- és gazdaságpolitika (+ egyéb) is, hogy ne legyen ekkora a város. 🙂

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      • Régebben az volt a tendencia, hogy Európában voltak a cégek (Eminönü, Beyoğlu, Kâğithane, Levent, stb…), és Ázsiában laktak az emberek. Még ma is nagyon sokan járnak át egyik földrészről a másikra dolgozni.
        Persze az ázsiai oldalon is kell közért, kebab, meg egyéb “alapfelszerelés”, ezért sokan ott dolgoznak.
        Viszont a bevásárló központok az ázsiai oldalon is megjelentek, Levent testvére pedig Ataşehir is kezd alakulni. Az lesz az új üzleti központ. Már most is sok cég költözteti át oda a központját. Ha minden jól megy, akkor tényleg csak kivételes esetben kell majd átmenni egyik földrészről a másikra. Az pedig tényleg sokat segítene a közlekedésben.

        VN:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
        • Nem egészen erre gondoltam, hanem inkább arra, hogy nem annyira szerencsés, ha vízfejű egy ország. (Magyarország egyébként szintén vízfejű, még a regionális programok ellenére is egyközpontú.)

          Egyébként, most belegondolva Isztambul is kb. 1/5-e Törökország összlakosságának, csakúgy mint BP Mo-énak.

          Egyébként mókás egybeesés a mai bejegyzés kezdőmondata: “Nagy ünnepségek közepette elkezdődött” 😀

          Gratulálok az első számú Törökországszakértő szerephez a magyar médiában – sok helyen olvastalak ma. 🙂

          VA:F [1.9.22_1171]
          Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
          • Törökországban ez érdekes helyzet, mert úgy látszik, sokat tesznek azért, hogy Isztambul ne nőjön tovább. Kezdve ott, hogy Ankara a főváros. De Bursa is nagyobb, mint Budapest. Vagy ott van Izmir.
            Ráadásul Isztambul árai is arra ösztönöznek, hogy más városokat is megnézzen az ember, mielőtt letelepedne.
            Csak hát Isztambul, az Isztambul.

            Ennek a sok helyen olvastamnak annyira nem örülök. Próbálok kimaradni ebből az egészből. Nem véletlen, hogy nem írok róla a blogban.

            VN:F [1.9.22_1171]
            Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
        • “Ataşehir is kezd alakulni”-ezt mi sem bizonyítja jobban,hogy van már ott Beşiktaş szurkolói bolt! 🙂

          VA:F [1.9.22_1171]
          Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Budapesten 8 híd van (+ M0 délen) és az sem elég. De az is igaz, hogy az otthoni hidak nem bővelkednek sávokban: Lánchíd, Szabadsághíd: 1-1 sáv, Lágymányosi, Margit-híd: 2-2 sáv. stb…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Én azt nem értettem, hogy minek kell ekkora nagy U alakú körgyűrűt tervezni, de úgy tűnik megválaszoltam a saját kérdésem, mivel ha valóban a város így növekszik, akkor a dombos-hegyes részek is be lesznek építve a következő 50 évben. 😀 Azt sem értettem az animációban, hogy a délkeleti sarokban miért nem kötik össze a meglévő autópályával a reptér miatt, de lehet csak én nem figyeltem kellően.

    Amikor pedig a további hidakról volt szó, azért bőven lett volna közelebbi és látszólag a térkép alapján szűkebbnek vélt szakasz is (pl. Kirecburnu-Tokatköy vagy a Rumeli Kavagu akármi-Anadolu Kavagi), de oda lehet a kiszolgáló autópályákat lenne nehezebb felhúzni. Az már egy dolog, hogy én hidat raknék az Ayvansarah- Kececi piri közzé is a belvárosban. Kibicnek úgyse számít a pénz. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Biztos nem azért lett U alakú, mert úgy jól néz ki. 🙂 Bár sose lehet tudni. 😉
      Igazság, hogy a Boszporusz partja, nagyon tele van. Lehet, hogy a térképen erdőnek játszik, de az valakinek a tulajdona.
      No meg nem csak az a fontos, hogy hol szűk a szoros, hanem egyéb tényezők is: pl. a lábat hova lehet rakni, az utat hova lehet rakni, stb… Ráadásul semmit nem nyernek vele, ha utána a hídról lejövő forgalmat oda vezetik be, ahol már egyébként is dugó van.
      No és tényleg ott van a 3. repülőtér kérdése. Ha az megvalósul, akkor ott új ipari-kereskedelmi parkok létesülnek, amihez komoly út szükséges. Ráadásul a most, a város belsejében levő ipari parkokat oda ki lehet pakolni, ami igencsak komoly változásokat hozna.

      Azt nem tudom, az ázsiai oldalon miért nincs az autópálya bekötve. Azt én is néztem. Valószínűleg oda is készül még valami. De az is lehet, hogy egy új Isztambul-Ankara autópályában gondolkodnak. Ami szerintem nem lenne rossz, mert a mostani Gebze melletti szakasz igencsak sikoltozós.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hozzászólás a(z) CyberMacs bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


104
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
yirmi
“20”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések