Archív

Van egy olyan tévhit, hogy a törökök káosz az adminisztráció. Pedig ez nem igaz.

Múltkor is bementünk a boltba, ahol vettük az internetet, és pár perc múlva elővették a Migros-zacskót (olyan, mint a Tescos-zacskó), amiben archiválták a kitöltött űrlapunkat. A zacskón szépen, alkoholos filccel fel is volt tüntetve a dátum.

Az űrlap 22 lapos volt (azaz 44 oldalas). Tele csupa fontos kérdéssel (mi a macskájának a vallása, meg ilyenek, ami fontos lehet az internet bekötésén). És még több apróbetűs résszel.

De valószínűleg én vagyok az egyetlen az egész országból, aki kíváncsiságból beleolvasott. De a végigolvasás nekem is sok lett volna.
A törökök inkább úgy oldják meg, hogy csak az első oldal elején töltik ki: név, cím, telefon. És egy aláírás a végére. A többi meg úgyse fontos.
És bízhatnak is benne, hogyha arra kerülne a sor, a bíró is előbb fogja elunni az egészet, mintsem végigolvasná a teljes szöveget.

Szóval egy ilyet “töltöttünk ki”. Majd pedig rákerültek a pecsétek. Törökországban pecsétből sosem lehet elég. Mi is raktunk rá néhányat, meg az eladó is. Bár érdemes lett volna megkérdezni tőlük, hogy a saját papírjukat, ami náluk marad (és ki sincs töltve rendesen), minket kell annyit pecsételni. No mindegy. Jöttek a pecsétek. Majd pedig az egész cucc bekerült az aznapi archívba: a bal oldali polcra. Mondván, hogy azt még fel kell dolgozni.

A feldolgozás azt jelentette, hogy este az egész kupac bement egy Migros-zacskóba (mint a Tescos.zacskó), és alkoholos filccel ráírták az aznapi dátumot.

Ilyenkor persze felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi lesz az adatokkal? Hogy is lesz végül internet?
Oh, hát egyszerű: a lényeges információkat már a fizetéskor felvették. Minden még az előtt a rendszerbe került, hogy mi kiléptünk volna az utcára. Csak hát szükség van a papírmunkára. Ettől lesz hivatalos minden.

Amikor pedig párnap múlva visszamentünk (mert volt egy kérdésünk), akkor hamar előkerültek a papírjaink is. Az szobának négy sarka volt. Ebből háromban 1-1 hónap gyűjteményei, minden nap másik zacskóban. A negyedik sarokban pedig az eladó állt.

Kíváncsiságból megkérdeztem, hogy miért 3 kupac van?
Azt mondták, hogy mert általában 3 hónap elég, hogy kiderüljön minden probléma.
És utána mi lesz a papírokkal?
Ó, hát Ankarában, a központban van egy hatalmas földalatti archív rendszer. Ujjlenyomat és retina ellenőrző rendszereken keresztül lehet csak bejutni oda. És csak egyetlen embernek van engedélye belépni oda (és ki takarít, és a ki karbantartó?).
És ha az az egy ember mondjuk szabadságon van, vagy megfázik?
Ott van minden fontosabb adat a számítógépen.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
Archív , 10.0 out of 10 based on 4 ratings
 

2 Replies to “Archív

  1. Ez ismerős. Minden szerződésbe beleraknak kismillió alpontot, amit senkinek kedve sincs végigolvasni… Az már egy másik dolog, hogy archiválhatták volna az adataitokat online is egy gépen. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hozzászólás a(z) CyberMacs bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .