Törökországban a fogyasztói cikkekből szokott lenni kicsi, nagy, hatalmas, és a családi méret.
Természetesen a családi méret a török család méretét jelenti, amire viszont sok nyugati márka nincs felkészülve.
Törökországban ugyanis egy család mérete nem akkora, mint ami az EU szabványkönyvében van leírva. „Legjobb” esetben is legalább 300 főből áll, de az 500 is csak közepesnek számít. Ezt mondjuk jó tudnia annak, aki egy török családba szeretne beházasodni. A hozományban ugyanis annyi rokon lesz, amivel akár két repülőt is meg lehetne tölteni.
De ez mondjuk csak nagyobb rokonság. A szűk családi kör jóval kisebb, ennek kb. a 10%. Azaz olyan 30-50 fő.
Ez az, akit etetni kell, akire mosni kell, akinek fogkrém kell, stb.. Így már nem csoda, hogy a boltokban találhatunk igencsak nagyméretű mosószereket. Vagy ott van a 25 kg-os joghurt. El is fogy az 3 nap alatt! Mármint a joghurt. A mosószer azért kicsivel tovább bírja.
A török és a Törökországban gyártott termékek esetében nincs is probléma. Hiszen ha lehet kicsi és nagy dobozt készíteni, majd megtölteni azt a termékkel, akkor ugyan úgy lehet hatalmas és óriási dobozt is készíteni. Ráadásul ezek a nem éppen kisméretű dobozkák nem vesznek kárba, mert lehet bele fát ültetni. De még számtalan más dologra is fel lehet használni.
A gond ott kezdődik, amikor külföldi terméket kellene nagy menyiségben eljuttatni a háziasszonyokhoz és házi uraságokhoz. Mert itt nincs meg az a méret, amivel egy török család kihúzná a hétvégéig.
Vagyis dehogynem! Természetesen náluk is megtalálhatóak ezek a mennyiségek, mégha a „családi méret” helyett inkább a „vödör” vagy „hordó” kifejezést is használják. Hiszen ott is szükség van a nagyobb kiszerelésre. Mondjuk étterembe, vagy fodrásznál. Ott a dolgok majdnem olyan gyorsan fogynak, mint egy török családban.
Szerencsére a kereskedők gondoskodnak róla, hogy ezek a nyilvánosan nem kapható méretek is eljussanak a fogyasztókhoz. Ezért találkozhatunk a török családokban néha igazán meglepő dobozokkal.
Ez egy magyar családban legalább 3 évre elegendő! 🙂
Családi méret,
- Béla supermarket (1.000)
- Március 15. - első év (1.000)
- Az óraátállítás Isztambulban (1.000)
- Most igen vagy nem? (1.000)
- Kultúrális ütközések (1.000)
- Csókolom, hogy jutok el a ... ? (RANDOM - 1.000)
A család méretéhez, közvetlenségéhez és valószínűleg a távolságokhoz is kapcsolódóan, roppant mulatágos volt eleinte, amikor barátok, ismerősök megérkeztek egy délutáni látogatásra és úgy kezdték, hogy ledőltek egy picit aludni. 🙂 Aztán persze megérti az ember, hogy nagyok a távolságok, korán kell kelni, mire eléri valaki a célt, tényleg elfárad.
Ha minden családban van 3-4-5 gyerek, akkor bőven van elég nagybácsi / nagynéni / unokatesó, akik aztán felcseperedve szintén gyarapítják a rokonságot. S akkor még nem beszéltünk a másodunokatestvérekről sem… 😀
és az ipari kiszerelést áthelyezik egy apróbb cukibb, csillogóbba (kivéve a fenti kép), mert az meg úgy széééép. és igazuk is van!
az a 3-5 gyerek az sok. mire mindet letolod (elporolod a naciját), hogy ne egymást hülyítsék, és a többi miért nem akadályozta meg…. és palacsintát sütni vagy szilvás gombócot főzni. rémálomnak hangzik…