Piri reisz

Piri reisz oszmán tengernagy volt a XV-XVI. században. Teljes neve Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed, de az anyukája csak Pirinek szólította, amikor vacsorához hívta, mert nem akarta, hogy kihűljön a leves, mire kimondja a nevét.

Utána meg mindig leszidta, amiért hülye Antarktisz-térképeket rajzolgatott ahelyett, hogy valami hasznossal töltötte volna az idejét

De Piri nem adta fel, így végül a szülei elküldték a nagybátya hajórára, de ott is folytatta a térképrajzolgatásokat. De mellé még egy blogot is vezetett, igaz, akkor még csak papíron. De jól jött, hogy később ebből készüljön el a híres Piri reisz hajózási könyv.

Csakhogy 1481-ben a nagybátya (akit Kemalnak hívtak) kegyvesztett lett, majd hajóvesztett. De szerencsére a fejét megtarthatta, mégpedig a helyén, nem pedig zacskóban. Jobb híján (és pénz híján) a Földközi-tengeren hajóztak mindenfele, amerre éppen sikerült munkát találniuk.

Piri pedig továbbra is folytatta a térképrajzolásokat, meg a feljegyzéseket.

1499-ben aztán beállt az oszmán vízi hadseregbe, ahol tovább hajózhatott, és térképet rajzolgathatott.

Az Oszmán Birodalom nem arról volt híres, hogy békésen otthon üldögéltek volna kávét iszogatva. Akkoriban igencsak jelentős tengeri erőt képviseltek. Egyik kedvenc elfoglaltságuk volt a velencei hajók elsüllyesztésé. És persze a foglyok ejtését sem vetették meg. Piri pedig jó hajós volt, lelkesen lövöldözte az ellenséges hajókat, így gyorsan emelkedett a ranglétrán. Ennek pedig olyan előnye is volt, hogy ő dönthetett a foglyok kikérdezéséről és cápák közé vetéséről is.

A kikérdezések sok előnnyel jártak, mert Piri rengeteget megtudott az akkori hajózási ismeretekről, és sok térképhez jutott hozzá. No és persze sok embert is megismert. Állítólag Kolumbusszal is találkozott, de ővele nem fogolyként természetesen.

1511-ben, miután a bátya meghalt, hazatért Geliboluba, szülőfalujába. Persze mindjárt kapott egy szidást is, miért volt ilyen sokáig távolt. Majd pedig rendezgette a korábbi ismereteit. Ebből készült egy részletes tengerészeti könyv, és egy világtérkép.

– Pirikém! Már megint Antarktiszt rajzolsz? Hát nem mondták neked, hogy azt csak a görögök találták ki? Azt mondják kell oda is egy földrész, különben felborul a Föld! De ha csak egyszer is lett volna fakanál a kezükben, tudnák, hogy megy ez… Na, gyere, mert kihűl a leves.

Az ebéd lencseleves és teve-kebab volt. Jól is jött a teve bőre a térképrajzoláshoz.

Később Piri visszament harcolni. Ő lett a Déli-tengerek admirálisa (reisz jelentése admirális: reis). 1553-ban viszont egy portugál flotta ellen inkább visszavonulót fújt. Így ő is kegyvesztett, majd hajóvesztett és végül fejvesztett lett.

Piri admirális híres hajózási könyve felér egy enciklopédiával. 215 kisebb térképet tartalmaz tengerszorosokról,  kikötőkről, szigetekről, és minden olyasmiről amit csak egy tengerészt érdekelhet. Nem, nőkről nem készített térképet!
E mellett a könyvben mindent leírt, amit csak hasznos lehet a tengeren: navigációt, térképészetet, széljárást, iránytűt, stb… A Mediterrán térségről pedig sokkal résztelesebb, gyakorlati útmutatókat gyűjtött össze.

Mégis, bármennyire is nagy kincs a hajózási könyve, leginkább a Piri reisz térkép lett világhíres. 1929-ben találták meg a Topkapı Palotában. Csak egy darab marad fent belőle, amelyik az Atlanti-óceánt ábrázolja. És állítólag még az Antarktisz is rajta van, holott azt csak 300 évvel később fedezték fel. Ráadásul a legdélebbi földrészt jég nélkül ábrázolja, amit csak különleges szeizmológiai technikákkal 1949-ben sikerült feltérképezni.

Sokak szerinte ez így nincs rendben, mások szerint pedig pont így van rendben. Minden esetre tengernyi elmélet született, hogy mit is ábrázol a térkép pontosan, és ha tényleg az Antarktiszt, akkor az hogyan lehetséges. De erre a vitára nem térünk ki a blogban, mert annyi hely nincs a szerveren. Csak mint érdekesség. 🙂

Ami viszont biztos, hogy a térkép roppant pontos, és a földrajzi hosszúságokat is pontosan használta. Ilyen térképek csak később készültek. Ez pedig jól mutatja Piri admirális pontosságát.

A térkép a mai „unalmas” változatokkal ellentétben gazdagon illusztrált, és sok érdekes információkat is tartalmaz. Oszmán írással (arab-török keverék) tele van megjegyzésekkel, pl. a hegyek gazdagok ércben, stb…

És persze a korban elvárt Szent Brendan szigete is felkerült. A történet szerint Szent Brendan egy alvó bálnáról azt hitte, hogy sziget, kikötött rá. De a bálna felébredt, és elúszott, hátán a szerzetessel. A térkép tetején a bálna hátán láthatjuk, amint a vacsoráját készíti. Török térképről lévén szó, természetesen kebabot süt, amit megpróbál eladni az arra hajózóknak.

Piri admirális bár nem volt elfelejtve az utóbbi években, mégis kevésszer lehetett vele találkozni Törökországban (kivéve persze a Hajózási Múzeumot). Az idén viszont mintha felkapott lenne, mert egyre többször találkozni a nevével, és kiállításokkal ahol szerepel.

Piri reisz, 10.0 out of 10 based on 6 ratings

---