Az Aranyszarv-öböl (törökül Haliç) valaha Isztambul (és a bizánci Konstantinápoly) előkelő helye volt. De sajnos mindez szépen fokozatosan eltűnt, és mára inkább csak egy ipartelep maradványa látható.
Éppen ezért a nagy muftik (török eredetű szó, és tartományi vezetőt jelent, vagy főbírót. A törökökhöz viszont az arabból jött át, ahol törvénytudó papot jelent, aki értelmezni tudja a Koránt) úgy döntöttek, hogy ideje egy kicsit rendbeszedni a hajdanvolt szép öblöt.
Az isztambuli Aranyszarv-öbölnek két fontos érdekessége van: egyik, hogy tényleg szarv alakú. A másik pedig, hogy valaha tényleg olyan gazdagsággal társult, amiért méltán kiérdemelte az arany jelzőt. Ma viszont nem hiszem, hogy bárki is szívesen költözne oda.
Létezik egy 400-részes szappanoperába illő kibogózhatattlan monda arról, hogy Zeusz meg Héra és még sokan másik mit kavartak itt össze a tehenekkel együtt, aminek eredményeképpen a tehénszarv alakú öböl keletkezett. A Boszporusznak pedig egyébként is tehénátkelő az eredeti neve. Ezek után nem meglepő, hogy Isztambul boltjai tele vannak tejtermékkel, és millióhoz közeli olyan étteremmel, ahol valamilyen formában tehenet lehet enni…
Tehát kezdetben voltak a tehenek meg a görög istenek, aztán lett Aranyszarv-öböl. Majd jöttek a görögök és letelepedtek, csak a túloldalra. Mire jött Byzans, aki már a jó oldalra épített várost. Majd jöttek a rómaiak, és utána mindenki más, míg végül a törökök elfoglalták a várost. Az Aranyszarv-öböl pedig szépen lassan kiérdemelte a nevét.
Szép parkos hely lett, ahova az úri hölgyek jártak hajókázni és piknikezni. No meg az úri emberek is, hogy megnézzék az úri hölgyeket. A szultán pedig külön hétvégi hajóval rendelkezett, amivel az öbölben fel-alá járkálhatott.
Mindez addig tartott, amíg az iparosodással először a túlsó part (Galata-Kasımpaşa), majd pedig beljebb (Kağıthane) is gyárakkal lett tele. És ahogy az akkoriban szokás volt (meg sajnos ma is), a szennyet egyszerűen az öbölbe öntötték. Egészen az 1980-as évekig. Ma már valamivel jobb a helyzet. De össze sem hasonlítható a Boszporusszal.
Így egy komoly projektbe fogtak bele, ami a teljes Aranyszarv-öböl megújítását célozta.
Elsőnek a vizet frissítették. Sarıyer városrész felől érkezik friss tengervíz az öbölbe, hogy ezzel is felgyorsítsák a természetes tisztulását. De ezzel vigyázni kell, mert 48 féle különleges hal él az egyedi sós-édesvíz keverékben.
Másik, és a legfontosabb projekt a történelmi birodalmi hajógyár átalakítása lesz. Ennek a neve Haliçport. aaa
A birodalmi hajógyárat (Tersane-i Amire) 1455-ben alapítottan Fatih Mehmet Szultán, nemsokkal Isztambul elfoglalása után, majd pedig nagy Szulejmán bővítette ki hatalmas méretűre. Ez Törökország leghosszabb ideig működő hajógyára, ami tele van történelmi fontosságú részekkel: vitorlavarrási műhely, tengeri fejlesztési eszközök, kikötő, laktanya, foglyok szállása, stb… Sokáig arról is szó volt, hogy a Tengerészeti Múzeum itt fog berendezkedni.
A felújítási projekt 3 részből áll:
- Tengeri csaták animációja.
- Gyalogos séta a hajógyár területén
- Yaht showroom, kiállítás és értékesítés
- Kávézó
- Művészeti workshop (kaligráfia, miniatúrák, modellek, stb..)
- Tengeri csaták animációja, akvárium
- Kiállítás
- Vizisport
- Óriásképernyős projektek
- Itt tengeri csatákat lehet bemutatni, és a hajógyár történetét
- Használható koncertekre és előadásokra is
- Tengerészeti Múzeum, Aranyszarv-történelmi múzeum, Zenei múzeum és kiállítási épület.
- Yacht kiállítás és árusítás
- Olimpiai úszómedence, sportcentrum (búvárkodás, foci, kosárlabda, stb…)
- Főzőverseny (tenger gyümölcseivel)
- Természetesen mozi, hotel, bevásárlóközpont, stb… is vele jár.
- A projekt szorosan összekapcsolódik az újonnan épülő metróhíddal, amivel egy parkot építenek ki a Galata-oldalon.
Továbbá leporolták Leonardo Da Vinci Galata híd tervét is, ami az akkori világ leghosszabbja lett volna. Csak a technika akkor még nem volt alkalmas rá, hogy megépítsék. Most viszont mindez nem probléma. Csak éppen a mai forgalomnak ez kevés. De semmi baj, mert fúrnak 2 alagutat is.
Ezen kívül egy kötélpálya is lesz az Aranyszarv-öböl felett, amivel a Piere Loti kávézóba juthatunk fel. No és persze sok minden más is.
A cél, hogy 5 éven belül egy egészen megújult partot, parkot kapjanak az itteni lakosok és a turisták is.
Velős kis írás volt,és egy monumentális-most már nyugodtan mondhatjuk így-törökös projekt!
De a legjobb mégis az eszmefuttatás,hogy miért van annyi marhahús az Istanbuli lokantákban! 🙂
Én egy kicsit elveszve érzem magam. Most akkor mit akarnak megújítani? A palota dombja alatti sétányt? Vagy a Beyazit tornyos csücsköt? Majd jó lenne pár friss képet is látni, hogy miről is van szó. 😀
Itt leginkább a túlsó oldal, Pera, Kasımpaşa stb… van a terveben.
Elég nehéz az információkat összeszedegetni, mert hatalmas projektről van szó, ami ráadásul rengeteg különböző dolgokból áll.
Ahogy majd jelennek a kész tervek, épületek, stb… beszámolok róluk.