A török köztársaság kikiáltásával megszűnt az Oszmán szultánság. Majd nem sokkal utána a Kalifátus is.
Az utolsó kalifa, Abdul-Medzsid 1924-ben távozott a Dolmabahçe Palotából. Ezzel ért végett az Oszmán Birodalom.
1924. március 3-án a török parlament a palotát a köztársaság tulajdonának nyilvánította. Így az nem maradt üresen.
Hiába lett Törökország központja Ankara, a török világ közepe továbbra is Isztambul maradt. Így a Dolmabahçe Palota is tovább folytatta a politikai karrierjét. Számtalan külföldi vendéget itt szállásoltak is. Köztük királyokat Iránból, Irakból, Afganisztánból, Jordániából, Angliából de még Jugoszláviából is.
E mellett zajlott a kulturális élet is. Pl. 1932-ben itt rendezték meg az első Török Történelmi Kongresszust is. No és persze különleges estéket is tartottak.
Atatürk is kedvelt a palotát. Gyakran használta nyári rezidenciának (meg talán hogy távol legyen Ankarától). Ő pedig nagyon szerette a banketteket, minek köszönhetően egész nyáron minden este zenével és tánccal telt. Mondhatjuk, hogy ilyenkor is zajlott a kultúra. 🙂
Majd pedig, amikor Atatürk visszavonult a mindennapi politikai csatározásoktól, akkor véglegesen a Dolmabahçe Palotában rendezkedett be. Majd pedig 1938. november 10-én 9:05-kor itt halt meg a 71-es szobában.
A palota később is külföldi államférfiak szállása volt. Köztük pl. De Gaulle tábornok is, akinek a tiszteletére bankettet adtak.
1964. július 10-én volt a nagy napja annak, hogy a palotát a nagyközönség előtt is megnyitották. Kezdetben hetente csak 1 napra, majd 1979-től többnyire folyamatosan nyitva áll.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Atatürk miért választotta a Dolmabahçe Palotát a lakhelyéül. Hiszen ő a köztársaság felépítésén fáradozott, szembe azon elődjeivel, akik az oszmánok kitessékelése után maguk szerettek volna szultánok lenni. Tehát neki inkább valami nyugalmas Boszporusz-parti villát kellett volna választania a fényűző palota helyett.
Atatürköt persze erről a döntéséről már nem tudjuk megkérdezni, helyette viszont sok elmélettel találkozhatunk. Annyi biztos, hogy Atatürk tudatosan építette az image-t magáról, így valószínűleg nem véletlenül választotta ezt a helyet dolgozásra és a halálára.
Sokak szerint ezzel az volt a cél, hogy a népet megnyugtassák, a dolgok ugyan úgy mennek tovább, mint régen. Az élet zavartalanul meg tovább. Mindössze a szultánságot átvette a köztársaság. A szultán helyén ezután az elnök van.
Másrészről pedig ő ott halt meg, ahol a szultánok éltek. Ő volt a Dolmabahçe utolsó lakója. Így amikor eltávozott, azzal egy korszak véglegesen lezárult…
- Egy alternatív történelem (1.000)
- Október 29. - a köztársaság ünnepe (1.000)
- Atatürk halála – 72. évforduló (1.000)
- 1915. március 18. Çanakkale (1.000)
- Török gyereknap (1.000)
- Atatürk kézírása - betűkészlet (RANDOM - 0.764)