Török jótanács: ahol megállsz egyél

Törökországban, de leginkább Isztambulban a legnehezebb dolog éhen maradni (Isztambulban ehhez azért pénz is kell).

A törököknek van is egy ilyen mondásuk: ha valahol megállsz, akkor egyél egyet!

Persze vannak ennél nagyobb mondások is, de ez egy olyan, amit mindenki követ.

Törökország mérete 783 562 km². Ezzel a világ 37. legnagyobb országa (legnagyobb európai ország: Franciaország, 547 030 km², 49. helyen áll a listán), és 8,4-szer nagyobb, mint Magyarország. E mellett, köszönhetően a jellemzően hegyes-völgyes földrajzának, nagyon sok elkülönült területtel rendelkezik.

Persze kebabot mindenhol készítenek (ez amolyan genetikai alap), de minden tájegységnek, minden völgynek, és minden falunak megvannak a saját nemzeti ételei. Ilyen pl. Edirneben a máj, Iznikben a köfte (fasírt), Adanaban a kebab, stb…

A törökök pedig mindezt nagyon is jól ismerik. Mint kétlábon járó lexikonok.  Tudják, hogy ahol megállnak az autóval útközben, mit is érdemes enni. Persze az is lehet, hogy csak beleszagolnak a levegőbe. Vagy elolvassák a kiírásokat a boltokon…

Az étkezés a törököknél igencsak központi helyet foglal el. Ez látszik a pocakokon is. Egy ilyenre én is elkezdtem már a gyűjtést. Állítólag a török állampolgárságiig még egy 10-est kell felszednem. De az is elég lehet ha fel tudok sorolni 130 nemzeti ételt.

Szóval az étkezés. Ami igencsak fontos. Ezt érezhetjük Isztambul levegőjében is. És amire nagyon büszkék azok, akik előállítják. Ezért ha Törökország mélységeiben bolyongunk, akkor már messze hirdetik, hogy hol lehet kapni a régió jellemző ételét. Érdemes is a nyilakat követni, mert biztosan valami finomat és különlegesen kapunk. Igaz ugyan, hogy kissé cikcakkban fogunk haladni, és az uticélra is órákkal később, kilókban bővelkedve fogunk megérkezni (ahol jó esettben egy finom és bőséges vacsorával várnak, amit vétek visszautasítani).

Tehát a törökök ahol csak tehetik, megállnak enni egyet. Nem is érdemes útravalót vinni magunkkal, mert csak a helyet foglalja a kocsiban. Mi általában 6-8 napi extra élelemmel szoktunk hazaérkezni, miután helyi kenyérből, sajtból stb…-ből bevásároltunk. És abban még nincs benne az útközben összeszedett több porciónyi ebéd becsomagolva…

Az egy kis dombra leülünk is eszünk technika pedig nagyüzemben működik. Sok helyen az útszéli „kis” büfé valójában egy több száz négyzetméteres, többszintes szabadtéri étterem.

Ami persze nem nélkülözi a színes patakot, vízesést és szökőkutat sem.

Itt aztán bőségesen el lehet tölteni az időt evéssel és tea ivással, mielőtt beülünk a kocsiba és folytatjuk az utunkat a következő népi evőhelyig.