Ahol a nagy dolgok zajlanak

Isztambulban sok látnivalót találhatunk. Aztán majd eldöntjük, hogy bemenjünk, vagy nem.

Ugyan így, sok íncsiklandozó étellel is összefuthatunk. Aztán majd eldöntjük, hogy együnk-e belőle, vagy nem.

De van valami, amit semmiképpen sem lehet megkerülni. Ahova előbb-utóbb (ha sokat ettünk, akkor inkább előbb) be kell térni.

Ez pedig a mellékhelység

Amikor arab országba mentünk nyaralni, az első dolgunk volt, hogy már a reptéren lerajzoltuk a WC feliratot. Mivel a nyelvet nem beszéltük, gondoltuk, legalább ha ezt (jobb híján elneveztük kerekes kígyónak) felmutatjuk, akkor segítenek. Végül sosem derült ki, hogy mennyire sikerült az arab betűket pontosan lerajzolni.

Törökországban szerencsére ennél könnyebb dolgunk van, hiszen a neveket a nyugati nyelvből vették át. Így a WC-t leginkább tuvalet vagy lavabo néven találjuk meg. Bár az utóbbi azt is jelentheti, hogy kézmosó. Így ebben a helyiségben előfordulhat, hogy nem találják meg azt a bizonyos kijáratot.

Sokkal inkább kalandosabb a toalett  megtalálása. Ugyanis sok esetben valami egzotikus helyre tették. Pl. a lépcsőházba, a lépcső alá, a szomszéd nappalijába, stb… (erről bővebb bejegyzést itt találtok). A pincér természetesen elmagyarázza, hogy merre található, de ha még csak 40 perce keresgéljük, ne essünk pánikba! Ennyi még természetesen. Ajánlott, hogy vigyünk magunkkal fonalat, vagy szórjunk morzsákat, megkönnyítve a visszajutásunkat.

Amennyiben viszont nem étteremben vagyunk, akkor sincs nehéz dolgunk a dolgunk elvégzésére. Ugyanis minden mecsethez tartozik egy mellékhelyiség is! Azt hiszem ez az egyik legfontosabb, amit érdemes megjegyezni. Dzsámit találni pedig nem nehéz, mert van belőle bőven, és a minaretekről már messziről látszik. Általában ingyenesek, és nagyon gyakran tiszták is. Úgyhogy nagyon is megbízhatunk bennük. Csak vigyünk magunkkal papírt!

Természetesen a kalandok még nem érnek véget! Pl. el kell találni, melyik a férfi és melyik a női. Ez pedig nem mindig egyszerű. Általában a férfi kisszoba neve bay (baj), míg a női bayan (még több baj). De előfordulhat erkek és kaıdn változat is. Vagy valami hasonló.

És hogyha ezt is eltaláltuk, akkor már csak egy meglepetés vár minket: a csésze!

Ez ugyanis egy guggolós-egyensúlyozós-sámántáncot-járós megoldás a legtöbb esetben, amit úgy hívnak, hogy Alaturka. Legnagyobb előnye, hogy a higiéniával aztán tényleg nem lesz probléma, így – ahogy egy blogíró megjegyezte – nem kell fészket építeni a WC-papírból. Kis gyakorlással azért bele lehet jönni, bár nem árt, ha van még pár ember, aki tartja a nadrágot, meg minket, stb… Igazi csoportépítő tréning!

Egyébként vigyázzunk, hogy melyik helyiségbe lépünk bele. Ugyanis a vizes blokkba szokták elhelyezni a lábmosó készüléket is, ahol a hívők megtisztíthatják a talpukat, mielőtt imádkozni mennek.

bb