Tea Törökországban

A tea (Camellia sinensis) eredetileg Kínából származik. És esze ágában sem volt Anatóliába jönnie. De valahogy mégis a törökök nemzeti itala lett.

Turkish tea

A kínaiak ügyesek voltak, mert nem akarták elárulni a tea titkát. Sőt! Még rá is dolgoztak arra, hogy a fantáziadús európaiak mindenfélét kitaláljanak róla. Pl. az ezerméter magas teafák, amelyeket idomított majmok szüretelnek.

Persze a nyugati civilizáció mindent megpróbált, hogy a teát kivegyék a kínai monopóliumból. Nem spóroltak a legvadabb elképzelésekkel sem. A keleti civilizáció pedig nem spórolt a hasfogással és a röhögéssel. De végül csak sikerült a teacserjéket máshol (főleg európai érdekeltségű területeken) elültetni. És szépen megkérni, hogy nőjenek ki. És a növény hallgatott rájuk, majd szépen megnőtt.

Ugyanis a tea nagyon kényes növény. És nemcsak hogy nem nő meg akárhol (és most nem csak az Antarktiszról beszélünk, hanem pl. az Oktogonról), hanem a jó minőséghez speciális hely is szükséges.

De azért az európaiak látták, hogy mégiscsak sima növényi levelek eladásából mennyire jól meg lehet gazdagodni, így kitartóan próbálkoztak a kertben termesztéssel.

Viszont akinek olyan nagy kertje van, hogy azt országnak, sőt, Orosz Birodalomnak is lehet nevezni, az már nagyban kísérletezhet. Úgyhogy a cár is beszállt a biológiai kísérletezők táborába. Persze csak úgy, messziről figyelve az eseményeket. Jó messziről.

Az orosz tudósok, vajákosok és szemmelverők szerint ugyanis a Fekete-tenger vidéke a legjobb hely, ahol teanövesztéssel lehet próbálkozni. Próbálkoztak is!
Végül, amikor már ki tudja hány oltáson, keresztezésen, ráolvasáson és testi fenyítésen volt túl a teacserje, megadta magát. A kísérlet sikerült, lett az oroszoknak is teájuk. Még ha cirill-betűs alakban is növekszik.

Mindeközben az Oszmán Birodalomban inkább kávét fogyasztottak. Ez a fekete ital volt a törökök titkos biológiai csodafegyvere. Hiszen olyan sűrűre főzték, hogy az isztambuli kávéház közönsége meg sem állt Bécsig. Majd ott verte a városkaput és követelte a következő adagot, amivel hazajuthat. Állítólag egy Julius Meinl nevű cseh kereskedő tankolta fel a messzire elgyalogolt embereket, és küldte haza őket.

De aztán jött az I. Világháború, ami mindent megváltoztatott. Olyan annyira, hogy minden megváltozott. És a világ már nem volt olyan többé, mint előtte. Szóval megváltozott na.

Ezt látták a törökök is. Nemcsak akkor, amikor mindenféle függetlenségi háborúk és köztársaság kikiáltások zajlottak a kávéházak előtt. Hiszen előtte is volt részük kiabálásban bőven. Csak most nem kebabot akartak eladni, hanem köztársaságot. A törzsközönséget ezek az apró változások nem túlzottan zavarták. Egészen addig, míg el nem fogyott a kávé, hiszen az összes kávétermelő terület az ellenség kezébe került.

Ez pedig olyasmi, amit észrevesz a lakosság. Hirtelen milliós nagyságba szökött az elvonási tünetekkel rendelkezők száma, ami rengeteg ideges emberrel járt együtt. Sokan akartak valakit megütni, köztük olyanok is, akik valami olyan egzotikus célpontot kerestek, mint a szultán. Mások beérték azzal, hogy megették a sapkájukat. De akárhogy is, mindez kapóra jött, hiszen a harcrakész embereket be lehetett sorolni a Függetlenségi Háborúba. Csak amikor ismét béke lett, akkor kellett a problémát valahogy kezelni.

Hosszú gondolkodás után jött az ötlet, hogy a kávé helyett a teát használják. Csakhogy, mint már előbb is láthattuk, a teát nem olyan egyszerű a növekedésre rávenni. De szerencsére ott volt az orosz nevelési módszerrel betört tea a Fekete-tenger másik oldalán. Már csak annyit kellett tenni, hogy áthozzák, és török módszerrel is a lelkére beszéljenek. És bár mindez sikerült, a teát rendesen megviselte az többszörös átnevelési program. Úgy hírlik, hogy a tea elfelejtett kínaiul, viszont skizofrén lett, és magával török-jávai keverék nyelven szokott beszélgetni. De ezt csak akkor hallani, hogyha március 21-én telehold van.

Tehát láthatjuk, hogy a török tea már nem olyan, mint az eredeti kínai. Viszont a fő termesztési helyén, Rize megyében rengeteg embernek ad munkát. Úgyhogy nem csoda, hogy a török kormány védi, ahogy csak tudja. Hiszen egy máshonnan behozott rendes tea pillanatok alatt összeomlaszthatja a teljes török teapiacot.

Mit is jelent ez a védelem:

Úgy indul, hogy a teára a vám 145%. Ehhez jön majd még az ÁFA is (18%).
Ez egyébként még nem lenne sok, hiszen egy kannányi teába alig néhány gramm tealevél szükséges. Így egy bögre tea ára még mindig bőven 100 ft alatt lenne. Csakhogy ehhez jön még a teszt, hiszen élelmiszerről van szó. Ami persze nem olcsó, mert kb. 400 Euro (kb. 120 000 Ft). Ez minden egyes teára, és minden alkalomra vonatkozik.

Vagyis ha valaki teaházat szeretne nyitni Törökországba, és 50 teát szeretne behozni, akkor csak a tesztre 20 000 eurót (kb. 6 000 000 Ft) kell elhasználnia. És ezt minden alkalommal, amikor csak újabb adag teát rendel.

Jah, és a teszt során elhasználódik pár kg. Vagyis egy 10 kg csomagból jó, ha 8 kg marad.

De hogy igazán elmenjen a kedve mindenkinek, aki ilyen üzletbe fog bele, a teát csak Rize központjában lehet vámolni (ehhez hasonlóan pl. a szőnyeg vámolása Hatay-ban, a bútorok pedig Kayseri-ben történik). Ahol pedig ki tudja, hogy hetekig-hónapokig mi zajlik és milyen utat jár be az áru…

Úgyhogy egyenlőre a török tea biztonságban van.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.5/10 (6 votes cast)
Tea Törökországban, 9.5 out of 10 based on 6 ratings
 

7 Replies to “Tea Törökországban

    1. Úgy néz ki, hogy egy darabig nem. Mindenki azt mondja, ennyi pénzből inkább építsünk hotelt.

      De még nem tettem le róla, hogy valami magyar dolgot behozzak az országba (a hülyeségen kívül, mert azt már importáltam) 😉

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
      1. Javaslom a gyulai kolbászt, a tejfölt, és a fehérrépát 🙂 Egy vevőd már biztosan lesz!

        A török teát pedig ne szidd, nekem a kedvencem! A lipton, az earl grey, és a többi elbújhat mellette.
        Magyarországon még azt vallottam, hogy a tea csak cukorral iható, olyan keserű. Amióta megismertem a török teát, tudom, hogy ez nem így van. Cukor nélkül is kellemes lágy ízű, nagyon finom. Ja és nem utolsó sorban nem úszik 5 perc után az olajos trutyi a tetején, mint az otthoni teáknak! Amióta itt vagyunk, kéthavonta elfogy a félkilós csomag.

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
        1. Az Erős Pista még játékban van, mint lehetőség. Csak az élelmiszereket nehéz behozni, mert le kell tesztelni őket. Viszont abban az esetben elég csak 1 terméket tesztelgetni.
          Nem tudom, hogy pl. a botoknál hogy van. Ott ugyebár előfordul olyan is, amiből csak 1-1 üveg létezik. Ha ott is mindenkit el kell küldeni a testüzembe (ahol persze mindenki esküdözik, hogy nem iszik alkohol, nem azért tűnik el a minta mindig)…

          Viszont a Liptont nem érdemes a teával egy kategóriába számolnod. Ezek a filteresek messze állnak a rendes tea minőségétől. Kezdve ott, hogy a filterest géppel szedik, míg a rendeset kézzel (és csak a legfelső leveleket). Ráadásul a filteres csak a por kategóriába tartozik, ami előny, hogy gyorsan készen legyen. E mellett iszod a beáztatott filtert, ragasztót, stb-t… is.
          Ezekhez képest a török tea toronymagasan vezet. Igaz, hogy ott is a szedés lehetne jobb is (speciális metszőollóval szedik, amihez egy zsákot rögzítenek), hogy ne találkozzunk ágdarabokkal a “lüks” kategóriás teás zacskóban. De ez még így is egy gyengített változata egy igazi, teljes leveles kézzel szedett teának.

          Érdekesség még, hogy míg a Magyarországon kapható Lipton tea Sri Lanka és hasonló helyekről érkezett tealevél (maradványok) keverékéből áll, addig a törökországi ugyan olyan Lipton török tea és kenyai keveréke.

          VN:F [1.9.22_1171]
          Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  1. Nagyon szeretem a török teát én is. Dolgoztam egy kicsit Ankarában és ott tetszett meg. Sajnos már elfogyott a készletem, amit hazahoztam és itthon nem lehet kapni. Ha esetleg tud török tea lelőhelyet Budapesten, ne hezitáljon sokat és kommentelje ide!

    A másik érdekesség, amire fel szeretném hívni a figyelmeteket, hogy ugye Törökörszágban a nálunk szokásosnál sokkal fontosabb szerepet játszik a hadsereg. Ami azt is jelenti, hogy a legfontosabb iparágakban, és nem csak a hadiiparban jelentős a hadsereg részesedése. Ez azt jelenti, hogy a cégek tulajdonképpen a hadsereg tulajdonában vannak, vagy befolyása alatt állnak. Vajon hogy lehet ez a tea iparban – hiszen mi lehet fontosabb Törökországban, mint a teatermelés? Gondoltad volna, hogy államigondozott teát szürcsülsz, amikor kérsz egy kücük-kel?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Budapesten sok helyen találsz török teát. Szinte minden török boltban van. Olyat pedig találsz a Körúton. 🙂

      A katonaság tényleg üzleti (jellegű) alapon (is) működik. Számos cégük van, és sokban van részvényük. Én az OPET-et tudom, hogy az a katonáéké.
      E mellett saját lakóparkjaik, kisvárosaik vannak, ahova csak a katonacsaládok mehetnek be. Bent pedig minden jó: fodrász, étterem, stb… ami nyomott áron van, vagy teljesen ingyen. Így aztán egy katonatisztnek a feleségének lenni kész főnyeremény (és a tiszteket nem is szokás lelövöldözni).

      Azt nem tudom, hogy a teában milyen részesedésük van. Azt viszont tudom, hogy a tea a Çaykur állami intézmény kezében van. Ez pedig úgy működik, hogy a Çaykur-nak vannak a gyűjtőhelyei. Oda adják le a levágott teát. Majd megy a központba összeöntve mind, és ott történik a válogatás. És a cégek is ott veszik meg a saját, jóformán kész teájukat.
      Ezért nincs az, mint egyébként a teáknál (és a boroknál), hogy Rize X falu teája, vagy Trabzon Y tartomány teája, mert már nem lehet szétválogatni. És ugyan ezért nincs lényeges különbség a teák között.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .