Jön az Áldozati Ünnep

2013-ban a Ramadán (Ramazán) augusztusban volt. Most októberben viszont a második Karácsonyt fogjuk ünnepelni, az Áldozati Ünnepet (törökül: Kurban bayramı).

Időpontja: 2013. október 15-18.

A történet szerint ezen a napon ment fel Ábrahám a hegyre, hogy az Úr kérése feláldozza a fiát. A történet végül jól végződik, mert az Úr csak próbára akarta tenni Ábrahám hitét, a végén nem engedte, hogy feláldozza a fiát. Helyette egy bárányt küldött.

Az Iszlámban erre a történetre emlékeznek minden évben. Az ünnep időpontja a holdnaptár miatt minden évben kb. 10-11 nappal előbbre kerül. Így úgymond a Karácsonyra kevesebbet kell várni. 🙂

Ilyenkor a hívők többet járnak mecsetekbe. Az ünnep első napján történik az áldozás, kora hajnalban. Az áldozati állat általában birka. De lehet marha, kecske és teve is. Törökországban a legelterjedtebb a marha, amelyekből nagy mennyiséget importálnak Magyarországról.

Az állatot különös rituálé mellett áldozzák fel, és közben imádkoznak. Majd pedig a húst 5 részre osztják: egy rész megy a szegényeknek, egy az ismerősöknek, egy a rokonoknak, egy közeli családtagoknak, és egy marad saját maguknak.

Az áldozatot szigorúan csak az előírt, hozzáértő személyek végezheti. Bár minden évben jónéhány apuka megmutatja a fiúknak, hogyan is kell ezt csinálni. Olyankor láthatunk az utcán futkározó teheneket és bekötött kezű embereket (közelükben pedig csalódott gyereket).

Lehetőség van az áldozatot adománnyal kiváltani. Ez az idén 500 TL körül van, amit jótékony célra fognak felhasználni.

Természetesen, mint minden török ünnep, ez is főképpen a családról szól.

Ilyenkor megint előkerítjük a nagymamát (jelezték, hogy Ázsiában van…), ott fog gyülekezni a teljes rokonság, mivel ő legidősebb. És a szokás az, hogy a fiatalok mennek az idősebbekhez. Csakhogy a mi gyülekezőpontunk eredetileg bent lakik Anatólia közepén a hegyekben az erdő mélyén (tiszta Piroska és farkas mese). Oda pedig nem egyszerű bejutni. Egyébként jó hely. Esténként még farkasordítást is hallani!

Meg ha az egész rokonság odamenne, az igencsak megterhelné az egyébként 20 fős falucskát.

Ezért amikor valamelyik rokon arrafele járt az utóbbi időkben, akkor berakta a nagymamát is a kocsiba, és elhozta Isztambulba. Viszont a nagymamának nem tesz jót, hogy hirtelen milliószorosra nőtt a szomszédok száma, és este is a farkasok helyett a szomszéd tv-je ordít. Így sokáig nem bírja egyik helyen sem. Pár hét után átkerül egy másik rokonhoz, majd egy hónap múlva már senki se tudja, éppen hol jár, melyik földrészen is tartózkodik éppen.

De azért az utolsó napon valahogy előkerül. Az ottani családot pedig az a megtiszteltetés éri, hogy főzhet egy hatalmas adag pörköltet a vendégeknek.

Az Áldozati Ünnep igazi egzotikuma ez a pörkölt, amit a frissen vágott állatból készítenek. Mivel áldozatról van szó, csakis a legjobb minőségű állatot lehet levágni. Ilyenkor pedig nem illik fűszereket használni, amelyek elrontanák a hús tiszta ízét. Természetesen nemcsak egy helyre megyünk ilyenkor látogatóba, így mindenhol megízlelhetjük a friss pörköltet. Nyam nyam nyam.