Egészség a kezeknek

Ismét egy érdekes török nyelvtani fordulat, és ismét az étkezés területéről!

Ha Törökországban próbálunk meg ennivalóhoz jutni, akkor jó helyet választottunk. Itt egy valami biztos, hogy az ember nem fog éhen halni. Sőt!

Leginkább a török vendégség az a hely, ahol a legnagyobb esélyünk van a kipukkadásra. Szerencsés esetben akár 10 perc is eltelhet, mielőtt teljesen megtelünk. Persze nem kell aggódni, mert úgyis kapunk pár kedves szót, amivel rávesznek minket a további étkezésre… (ajánlott film: Törökofürdő – Hamam, 1977 – „nem ettél még semmit, csak csipegettél„).

De azért előbb-utóbb majdcsak a végére érünk a menünek, hiszen elfogy az asztal (remélhetőleg azt azért nem ettük meg). Ilyenkor biztosan nem fogunk tudni még megmozdulni sem. Pláne nem beszélni, vagy még inkább gondolkodni.

Éppen ezért már előtte érdemes begyakorolni, hogy – úgymond álmunkból felébredve is, jelen a telítettségtől beájulva is – el tudjuk mondani azt a pár szót, amivel a háziasszony kedvébe járhatunk, amiért elkésztette ezt a kétszáz fős/fogásos vacsorát: Ellerinize sağlık

Ez pedig azt jelenti, hogy Egészség a kezeknek! Ennek egészen biztosan nagyon fog örülni. Amire pedig a hivatalos válasz: Afiyet olsun. Vagyis egészségedre!

Ez, hogy a kezeknek kívánunk egészséget, visszanyúlik Anatólia történelmi homályaiba. Valószínűleg abba az időbe, amikor még az emberek kardokkal, baltákkal és más hasonló, kéz levágására alkalmas eszközökkel rohangáltak. Mindez arra is bizonyíték, hogy lábbal nem lehet jól főzni (ezzel egy csomó brit tudós kísérletét tettük feleslegessé).

Ettől még létezik az a kifejezés, hogy Egészség a lábaknak! (Ayaklara sağlık). Nem nehéz kitalálni, hogy ezt olyan helyzetekben használjuk, amikor az illető valami szuper dolgot vitt véghez, és ehhez a lábát használta. Pl. focista, és lőtt egy gólt (mint látjuk, ez a kifejezés Magyarországon nem fog elterjedni). Vagy elszaladt a közértbe.

Ebből már ki lehet következtetni, hogy aki fejen ugrál, annak sem a kezeknek, sem pedig a lábaknak nem kívánunk egészséget. A logikát követve a fejnek kívánunk sok egészséget. Başına sağlık. Csak hogy ezt akkor mondjuk, ha valamelyik hozzátartózója elhunyt.  Így sem a fejenugráló művésznek nem illik ilyet mondani, sem pedig annak, aki fejjel nekiszaladt a falnak. Neki inkább jobbulást kívánjunk: geçmiş olsun! (szálljon el, mármint a fejfájás)