Magyar zászlót könnyű rajzolni: piros, majd fehér, majd zöld.
Szerencsére a török zászló sem bonyolult, de azért van néhány szabály, amire oda kell figyelni.
A mai, modern török zászló végleges formáját 1936. május 29-én nyerte el, amit 1985. január 25-én finomítottak (85/9034-es „Török zászló rendelet” 4-es cikk). De a keletkezése messzire nyúlik vissza.
A Hadtörténeti Múzeumban található festmény szerint I. Osman (az Oszmán Birodalom alapítója) egyszer egy akkora csatába keveredett, hogy egész nap, majd egész éjszaka harcolt. Mire véget ért, már besötétedett, az ellenség kiöntött vére pedig már tócsákban gyűlt. Az egyik ilyenben pillantotta meg a vezér a Holdat és az egyik csillagot tükröződni. Innen a vörös háttér, és a félhold meg a csillag.
Oszmán viszont azt írta a blogjában, hogy éppen a bíró csodaszép lányát nézte, ott is a hasa feletti két púpot, amikor a felkelő félhold fénye és egy csillag megvilágította. Pont azt a területet, amit ő is nézett. Ettől pedig látomása lett. Oszmán látta, amint a lány ágyékából egy hatalmas fa nő ki, ami az egész világra árnyékot fog vetni. Fölötte pedig ott a félhold és a csillag.
Ezek után Oszmán elvette a lányt feleségül, és – úgy mellékesen – épített egy hatalmas birodalmat.
Az oszmánok kedvelt színei a fehér és az arany volt. Így kezdetben még csak ezt használták. De Isztambul 1453-as elfoglalásáig nem alakult ki komolyabb identitásuk (persze volt országuk, szultánjaik, stb… de a későbbi jellemző birodalmi viselkedés még nem létezett), így a zászlójuk sem volt annyira egységes.
Utána viszont már mint birodalom kezdtek magukra gondolni. Ekkor alakult ki a mai zászló alapja. A vörös háttérről nincs hiteles információt, miért azt választották, bár valószínű, hogy a hódítások (kiömlő vér) szimbólumaként. A hold viszont egyértelműen az Iszlám jele.
1453 után a zászló tehát vörös lett, benne egy arany félholddal. Csillag nélkül.
Ez az uralkodó zászlója volt. A hadsereg különböző egységei saját zászlót használtak. Akár még kereszteset, amennyiben keresztény csapatok is hadba vonultak. Konstantinápoly elfoglalásával viszont egyre inkább szembekerültek Velencével és Genovával, miközben az Égei és a Földközi-tengeren harcoltak. Ez erősítette az igényt a tengerészeti zászlókra. Mindeközben Egyiptom és a Közel-Kelet elfoglalásával szert tettek az Iszlám központra. Ekkor alakultak ki a tengerészeti és azok egységeinek, irányítására szolgáló zászlók. És ekkor változott meg az uralkodói lobogó is: zöld háttér (Iszlám színe), és 3 Hold (3 földrész, amin uralkodik: Afrika, Ázsia, Európa)
1844-ben átalakították a zászló rendszert (is), amivel a hivatalos lobogó a mai hasonló vörös lett. A Kalifátus (azaz a szultán maga) használta a zöldet, mint a három földrész vallási uralkodója.
A Török Függetlenségi Háború után finomítottak a zászlón, hogy elegánsabb legyen. Mind a Hold, mind a csillag vékonyabb lett. Mivel nem volt már többé Kalifátus, így a zöld zászló megszűnt. A többit fajtát pedig (tengerészeti zászló, harci zászló, stb…) bevonták a központi zászló alá. Így ma már egységesen ugyan azt a zászlót használják minden részlegnél. A csillag is mindenhol ötágú lett (a tengerészeti pl. nyolcágú volt, az égtájak (iránytű) szimbólumaként).
A török zászlónak pontosan meghatározták az arányait, hogy biztosan úgy nézzen ki, ahogy ezt megtervezték.
| Betű | Neve | Hossz |
|---|---|---|
| G | Magasság | |
| A | A félhold középpontjának távolsága a zászlórúd üres részétől | 1/2 G |
| B | A félhold külső körének átmérője | 1/2 G |
| C | A félhold két körének középpontjának távolsága | 1/52G |
| D | A félhold belső körének átmérője | 2/5 G |
| E | A belső kőr távolsága a csillagot befoglaló körétől (ez adja meg a csillag távolságát) |
1/3 G |
| F | A csillagot befoglaló kőr átmérője | 1/4 G |
| L | Hossz | 1 ½ G |
| M | Üres rész a zászlórúdnak | 1/30 L |
Láthatjuk, hogy nem is olyan bonyolult! 🙂 Ez alapján már bárki otthon is készíthet török zászlót.
De azért itt van még egy kis segítség, ha nehezen menne. Annyi kiegészítéssel, hogy a zászló hivatalos színe Pantone 186 vagy RGB (227, 10, 23) vagy C:0 M:100 Y:75 K:4
- Han (1.000)
- Törökország = Gyűrűk Ura élőben (1.000)
- A duda (0.890)
- Október 29. - a köztársaság ünnepe (0.890)
- 1915. március 18. Çanakkale (0.890)
- Piros szilveszter (RANDOM - 0.110)
Az én szempontomból éppen ideje volt már,hogy valaki ezt szépen elmagyarázza,végigvezesse! Tudtam a mai török lobogóról,meg előtte azt,hogy a török hadak megérkeztek Nándorfehérvár alá a lófarkas zászlóval,de közte semmit…
Zászlóbolt egyébként van Izmirben is. Vettem is ott mindjárt egy Észak-Ciprusi Török Köztársaságot!
Megvan annak a lófaroknak is a saját története. De úgy tudom, az nem zászló, hanem ilyen rúg, amit cipeltek a csatába, hasonló, mint amit a rómaiak is vittek, és az volt rajta, hogy S.P.Q.R. De ez is egy akkora téma, hogy könyvet kellene róla írni.
A zászlóknál se hittem, hogy ilyen nagy lesz, mielőtt belevágtam volna…
Evet,én se nagyon tudom,hogy a lófarkast miért is hívták „zászlónak”,hiszen egyetlen ábrázoláson sem láttam ún. lobogót a rúdon,ami valamiféle nagyobb tekstilből lett volna!