Még egy alagút Európa és Ázsia közé: az Eurázsia-alagút (Avrasya Tüneli)

Nemrég adták át a Marmaray-t, az első alagutat, ami két kontinenst köt össze. Így már metróval lehet átmenni Európából Ázsiába. És visszafele is működik!

Sőt! A reklám szerint ez a modern Selyemút, amivel akár Angliától Kínág eljuthatunk egyetlen vonaton. Ami technikailag tényleg lehetséges. Kérdés, hogy tényleg lesz-e Transz-eurázsiai Expressz? Egyenlőre Budapest és Isztambul között még nem sikerült a közvetlen vonatjáratot megoldani, holott a távolság jóval kisebb.

De akárhogy is, a Boszporusz alatti alagút csak sínen suhogó (meg huhogó és sihuhozó) járművek használatára alkalmas. Isztambul viszont tele van autókkal. Nem is beszélve arról a rengeteg kamionról, ami áthalad a városon. No és ott vannak a taxik, minibuszok, dolmuş-ok, akik kitartóan keresik a rövidebb utat. No, lesz egy nekik is: a tengerszoros alatt.

Marmaray és az Eurázsia-alagút" alt="A Marmaray és az Eurázsia-alagút" src="http://icube.milliyet.com.tr/YeniAnaResim/2011/02/26/marmaray-in-iki-yakasi-bulustu-avrasya-tuneli-icin-start-verildi-1170035.Jpeg" width="566" height="295" />
A Marmaray és az Eurázsia-alagút – Forrás: Milliyet

1997-ben kezdődtek meg a tervezések egy olyan gépkocsiforgalmi alagút építésére, ami Európát köti össze Ázsiával. Ekkorra már a vasúti összeköttetés terve készen volt. De még nem kezdődött meg. Így jó ötletnek tűnt, hogyha már ásnak egy lukat Yenikapı-nál, akkor ebből a gödörből lehetne indítani az aszfaltos alagutat is. Még nem tudták az isztambuli aranyszabályt (ásni csak max. 1 m mélyre szabad, különben…), és azt hogy az ásások nyomán mennyi minden fog a felszínre kerülni (teljes lista itt)…

Az első tervekben úgy gondolták, hogy a Maramaray közelében halad majd az új alagút. De miután egy egész múzeumot sikerült kiásni, több olyan terv is előkerült, hogy inkább messzebb, jóval beljebb a tenger alatt haladjon az alagút. Sőt! Olyan is, ahol egész Isztambult elkerüli a Márvány-tenger alatt, és vele együtt a régészeti problémát is. Majd jött felülről a kérdés: Az extra kilométereket kinek a fizetéséből vonjam le?, mire gyorsan visszatértek az eredeti verzióra. Mit nekünk nekünk pár év kérdés, ha cserébe találunk még 60 hajót? Teát rá!

Úgyhogy ittak egy teát, majd 2011 februárjában el is kezdték az építést, hogy 2014-ben (azóta 2015-re csúszott) az első autó 100 km/h-val átszáguldozhasson a Boszporusz alatt.

Az Eurázsia-alagút a tervek szerint, meg ilyen technikai adatok:

  • Kazılıçeşme (Európa) és Göztepe (Ázsia) között épül. Jelenleg ezt a távolságot 100 perc alatt lehet megjárni. A tervek szerint mindez 15 percre fog csökkenni.
    Nem tudom, ki készítette ezt a tanulmányt, de biztosan csak műholdról látta Isztambult. Az éjszakai 3 órán kívül nem tudok olyan időpontról, amikor 100 perc elég lenne. Pénteken meg jó, ha 3 óra alatt áttérünk a túlpartra! Viszont ha lesz egy alagút, és tényleg nem lesz dugó, akkor abból a 15 percből bármely jóltáplált török 10-et lealkuszik…
  • A teljes projekt 14,6 km. Ebből a Boszporusz alatti rész 5,4 km (Marmaray: 1,4 km)
  • Kétszer két sávos út lesz, két szinten, ami egy kb 8-10 m átmérőjű csőben fog haladni. A csövek hossza 14,5 m
  • Legmélyebb pontján 106.4 méterre lesz a tenger felszínétől.
  • Biztonsági okokból a kamionok, buszok, motorok, és hasonló kétkerekes járművek (Mari néni biciklivel, simit árus, stb…) ki lesznek tiltva. A kamionközlekedés egyébként sincs megoldva az európai kijáratnál.
Eurázsia-alagút
Eurázsia-alagút – Forrás: Milliyet

Érdekes problémák merültek fel az európai oldalon. Mivel ez a történelmi városrész közepe, így azon kívül, hogy valódi zsákbamacska, mi kerül elő a föld alól, még ott vannak a történelmi épületek is (Google szerint: denevér tészta, aki tud receptet, küldjön). Ez az egyik oka annak, hogy a kamionokat nem engedik majd be az alagútba. Másik pedig a biztonság (vicces lenne, ha Boszporusz alatt szorulna be, és az egész tengerszorost el kellene terelni a kiszabadításához). Ezen kívül a terület az UNESCO és az ICOMOS fokozott védelmét élvezi. Így pl. a gyalogos felüljáró nem lehet magasabb, mint 7 méter. A műemlékek megóvása érdekében pedig fokozott környezetterhelési vizsgálatot folytatnak most is, és a jövőben is. A számítások szerint viszont a történelmi félszigeten 30%-al csökken majd a forgalom.

Eurázsia-alagút
Eurázsia-alagút – Forrás: Haber3

A projekt furcsasága, hogy nem nagyon reklámozzák.., nem úgy, mint a Marmaray-t. Alig találni valami információt. Én is csak véletlenül botlottam bele.
No de majd ha kész lesz, ott is megyünk majd egy lukat! 🙂

Ajánlott linkek:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Még egy alagút Európa és Ázsia közé: az Eurázsia-alagút (Avrasya Tüneli), 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

5 Replies to “Még egy alagút Európa és Ázsia közé: az Eurázsia-alagút (Avrasya Tüneli)

  1. Az zavarba ejtően nagyszerű. Ezt úgy bírom, hogy van rá igény, van rá pénz, van rá akarat és meg is csinálják az ilyen elképesztő terveket a város érdekében. Nálunk ez miért nem megy?

    Visszatérve Isztambulra. Lehet naív kérdés, de nem volt jobb egy nagy hidat építeni a metróval párhuzamosan? Manapság már ilyen nagy távolságokat is át lehet szó szerint hidalni, ha csinálnak a pylonoknak mesterséges dombokat. San Franciscoban és Makaóban is egész jól megoldották a mérnökök. Ez utóbbinál 50+ km hosszú tengeri híd épül…

    Vagy ha már az alagút az olcsóbb megoldás és nem akarják a látképet elcsúfítani, akkor miért nem a szűkebb szorosban építenek hidak helyett 2-3 alagutat? Na mindegy, így is, úgy is kell ez az alagút a városnak, hogy a világ egyetlen “underkontinentális” városa legyen. 😀

    Egyébként még egy tenger fölött átívelő lanofka (ld. budapesti “Várkabin” terv) sem lenne rossz. A turisták biztos élveznék, ahogy a minaretek magasságában átérnének az Aranyszarvra. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Maga a város felépítése nem olyan, amivel a Boszporusz alatti alagutak megoldhatóak lennének. A két tengerparton megy 1-1 út, de azt is nagyon nehezen nyomorgatták oda. Mivel meredek hegyoldal halad végig a parton. Egyes helyeken az út cölöpökön megy a parti házak előtt!
      Ott állandó probléma, hogy ha bedugul (kb. minden 5 percben), akkor nem tudsz hova menni, mert balra a tenger, jobbra a hegy. Nagyon kevés patak vagy vízmosás van, ami mentén beljebb lehet jutni.
      Egy alagútnál probléma, hogy hova vigyék tovább a forgalmat. Egyébként ez az egyik fő kritika a harmadik híd miatt is. Oké, hogy átmegy a forgalom, de utána ugyan abba a csomópontba került be, ahova az első és a második híd is. És itt most szó szerint ugyan azt a csomópontot jelenti (Levent). A megoldás az lehet, hogy lesz még egy Isztambult elkerülő út, amivel legalább a tranzit forgalom kikerüli azt a bizonyos csomópontot.
      A Márvány-tengeri alagút azért más, mert kicsit olyan, mintha a tengerparti úttal párhuzamos lenne. És mindkét oldalon van már elvezető út. Bár az európai részen ez nem túl sok. Ott érdemes lenne szélesíteni.

      A híddal legfőbb probléma a városkép. De e mellett sok minden más is az alagút mellett szól. Pl. télen is használható, nem ugrálnak le róla az emberkék, stb..

      Boszporusz feletti kabin tervben van. Pár év, és készen is lehet. Bár szerintem a szél komoly probléma lesz.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Igen, én is valamire ilyesmikre gondoltam, hogy a domborzat mellett a város fekvésének kialakulása is mérvadó lesz. Csak tudod mivel nem az én pénzem, így semmi nem számít. 😀

    Így is hatalmas bravúr ez a tenger alatti metró minden tekintetben (mérnöki, erkölcsi, urbanisztikai, turisztikai). Szóval kijár a virtuális kalapemelés a helyieknek. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .