Havuz problemi

Ismerős az a matematikai probléma, hogy van egy medencénk?

Ez eddig még nem probléma. Inkább az, amikor nincs medencénk.

De a medencében van víz is. Na ott a probléma! Hol? Hát a medencében! Mert mindjárt kihúzzuk a dugót. De közben kinyitjuk az A csapot. Meg a B csapot. És hoppá! Találtam egy C csapot is! Igaz, ebből bor folyik… Akkor most hol is a probléma? Most már kit érdekel?

Aki volt már ébren matematika órán, előbb utóbb összetalálkozott ezzel a típusú feladattal: Van egy medencénk, kinyitjuk az egyik csapot, amiből percenként X liter víz folyik, meg a másik csapot, amiből máris percenként Y liter víz folyik. De közben Ákos, a fenegyerek, kihúzta a dugót, ahol is percenként Z liter víz folyik ki. Kérdés, mennyi lesz a vízszámlánk, mire sikerül Ákost elkapni, és beledobni a medencébe. Bónusz kérdés, hogy addigra a medencében lesz-e egyáltalán víz, vagy elúsztatjuk az egész kerületet.

Ezt hívják medencés kérdésnek, problémának (de nem gyakorlatnak, mert az már felnőtt tartalom). Törökül pedig havuz problemi-nak.

Ezzel eddig nem is lenne sok érdekesség, leszámítva persze, hogy a matematika csupa érdekesség, izgalom, meg kaland, de legfőképpen számok. Ez is csak egy, a sok matematikai feladat közül, amelyiken átesünk tanulmányunk során (egyesek akár szó szerint is).

Nem így a törököknél! Náluk ez, hogy havuz problemi. Benne van a mindennapi nyelvben. De még a folklórban is!

Itt van mindjárt egy dal is Nil Karaibrahimgil énekesnőtől, ahol a szerelmet, mint medencés problémának állította fel, és várja a lelkes (de még inkább helyes) fiúkat a megfejtéssel.

Persze egy olyan ország esetében, amit körbe vesznek a tengerek (és ahol az egyik oldalon szinte mindig esik az eső, a másik oldalon meg szinte sose), ott valahol érthető, hogyha a medencés probléma tényleg a mindennapi élet része. Egy példa:

Éppen a velencei hitetlen és gyaur és vízi kutyákat akarod móresre tanítani, meg igaz hitre, és persze vízbe fojtani, amikor észreveszed, hogy a hajódon lett egy oltára nagy luk. És mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott (pedig a fényességes szultán nagyurunk már szólt az érdekünkben az égieknél), dől a víz befele.
De sebaj, hiszen az oroszlán bátorságú, és tigris erősségű és párduc fürgeségű hős matrózaid máris elkezdik a vizet szivattyúzni. Így nem esel pánikba. Amit nem is tehetsz, különben a legénységed feldarabol az esti mulatáshoz.
A matrózaid óránként 30 m² vizet tudnak kiszivattyúzni, miközben a lukon óránként 20 m² víz ömlik befele. A kérdés az, hogy… aj, de hiszen még egy oltári nagy luk lett a hajódon hirtelen! És vele együtt még egy marék matróz is a tengerbe zuhant!
Így most már percenként csak 25 m² vizet tudnak az oroszlán bátorságú, és tigris erősségű és párduc fürgeségű hős matrózaid kiszivattyúzni miközben kaszabolják a hitetleneket, eközben pedig 52 m² víz ömlik befele.
A kérdés, hogy milyen díszítésű zsákban viszed a legyőzött ellenségeid fejét a szultánod elé?