Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Egy rövid sorozatban Antonie Helbert illusztrátor munkáivól válogatunk, aki Bizánc fénykorát próbálta restaurálni.

Bizánc fénykorában

Bizánc fénykorában – Forrás: Antonie Helbert

Antonie Helbert illusztrátor, művész és valószínűleg történész, vagy ahhoz nagyon hasonló. Sajnos a weboldala 100%-ban francia, amire hiába eresztettem rá a Google fordítót az eredmény csak rosszabb lett (hullámvasút hajcsavaró??). Ha esetleg valaki ismeri ezt a nyelvet, és pár mondatban összefoglalná, ki is ez az ember, nagyon megköszönném. Mert kétségkívül nagyon alapos munkát végzett, mindenképpen megérdemli, hogy ne névtelenül mutassuk be a képeit.

Személyes adatlapja itt található.

Ha a bevezetőben lévő képre kattintunk, mindjárt megnyílik nekünk a középkori Bizánc, teljes pompájában. Az embernek kedve lenne beleugrania, és egy jót bolyongani benne!

Jól látható, hogy a város ekkor még nyugat fele volt orientálva, hiszen abba az irányba volt Róma, és arra fele volt a birodalom is. A Márvány-tenger partján (ma Yenui-kapı – új kapu) egy palota, és egy kikötő is.

A császár igazi palotája beljebb, a Hippodrom közelében helyezkedett el. A helyén ma a Kék Mecset áll. Bár ezen a képen inkább a tengerparti tűnik az uralkodó rezidenciájának. Sajnos ebből az időből nincsen elegendő informáióink.

Antonie Helbert másban is szakított a hagyományos feltételezésekkel Bizáncot illetően.

Konstantin fóruma

Konstantin fóruma – Forrás: Antonie Helbert

Ilyen a Nagy Konstantin fóruma, amit ma Çemberlitaş-nak hívnak, és az odavezető út.

Fórumhoz vezető út

Fórumhoz vezető út – Forrás: Antonie Helbert

A korábbi (többiek, mások) elképzelésével (nézetével) ellentétben ő egy sokkal inkább zárt, bazárosabb. Bár ahogy próbálok nektek ilyen képet keresni, mindegyik hasonlóan zárt, így bukni látszik az én elméletem az elmélet bukásáról…. 🙂

Úgyhogy inkább lapozzunk, és gyerünk át az AyaSofya-hoz! 😉

AyaSofya

AyaSofya – Forrás: Antonie Helbert

Antonie Helbert több épületről is készített rajzokat, metszeteket. Köztük természetesen a híres AyaSofya-ról is, ami a keleti keresztény vallás központja volt.

Ha visszanézünk az első képre, vagy annak egy kinagyított részére, akkor láthatjuk, hogy ez a rész bizony nagyon sokat változott az elmúlt évszázadokban!

AyaSofya és környéke

AyaSofya és környéke – Forrás: Antonie Helbert

Nemcsak, hogy az AyaSofya mecsetté lett átalakítva, miután a törökök elfoglalták Isztambult, hanem az egész terület teljesen más volt. A főtemplom mögött csak az Aya İrini, vagy más néven Szent Iréné bazilika található. Utána főleg parkok és csak néhány épület. Később, amikor Konstantinápoly Isztambul lett, Roxelane pedig Hürrem, a bizánciak helyén pedig törökök ültek, akkor a város orientációja és megváltozott, és immár kelet fele nézett. Így a szultáni Topkapı palota már erre a dombra épült fel.

Érdekes még a Nagy Konstantin oszlopa, mai nevén Çemberlitaş (abroncsos oszlop) változása is.

Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)" alt="Nagy Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)" src="http://www.webagoo.eu/bibliotheques/+40000/44418/shop/articles/91518/thumbs/colonne_de_Constantin_copie_copie.jpg" width="500" height="481" />

Nagy Konstantin oszlopa (Çemberlitaş) – Forrás: Antonie Helbert

Ezen a képen már láthatjuk Bizánc hanyatlását. Az oszlop az elején még díszes volt, arany szoborral a tetején (az arany állítólag, már az első éjszaka eltűnt). Később egy kereszt került a tetejére, és az oszlopot is meg kellett erősíteni. Ennek oka a történetek szerint, hogy a márvány csempéknek is lába kelt, így az oszlop sokkal gyorsabban rongálódott. Majd pedig 1204-ben a Keresztesek a keresztet is elvitték, sok minden mással együtt.

Bizánc már akkor is régen elveszítette a pompáját, amikor eme középkori európai turistahad megrohamozta a várost, és minden mozdíthatót elvitt. Sőt! Még tornyok is tűntek el! Mikorra pedig 1453-ban a törökök megérkeztek, lényegében egy élőhalott romvárost foglaltak el. Nem sokon múlott, hogy a Bizánci Birodalom megsemmisülése utána az oszmánok a feledésre bízzák a várost. Valószínűleg az AyaSofya mentette meg a teljes pusztulástól. Ennek az épületnek nagyon fontos szimbóluma volt akkor, és ma is. Kb, mintha Vatikánt foglalnák el.

Mindezzel ugyanis eltűnt a nagy keleti vallási rivális. A nyugati nem legyőzte, ezt egy másik csoport elintézte helyette. És ez nagyon sokat segített, hogy megerősödjön.

Ezzel együtt a keleti kapu is hosszú időre bezárult. E miatt 1492-ben egy olasz hajós nyugat fele keresett új útvonalat, amivel végleg megváltoztatta a világot.

További képek, és forrás: http://www.antoine-helbert.com/fr/portfolio/annexe-work/byzance-architecture.html

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Milyen lehetett Bizánc a fénykorában? Antione Helbert illusztrációi 1 - Épületek, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

10 hozzászólás a(z) Milyen lehetett Bizánc a fénykorában? Antione Helbert illusztrációi 1 – Épületek bejegyzéshez

  • Ez érdekes kis cikk volt, köszi! 🙂 Néha azért sajnálom, hogy semmi nem marad állandó a történelemben. Valakik veszik a fáradtságot, a pénzt, az energiát és létrehoznak valami szépet, egyedit a saját örömükre, erre a másik jön és sitty-sutty lerendezi. :S Ezért is szeretek / szeretnék olyan elzárt országokba is utazni, ahol mind egy időutazás, még mindig bele tudod magad élni 100-200 évvel ezelőtti vagy sokkal régebbi korok hangulatába. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • No igen. Bár azt a birodalmat is egy előző romjaira építették, amit egy még korábbira, és így tovább.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Tudom neked akkor javasolni Albániát! Az ország történelmét kutatom/tanulom, s mint az akkori Bizánci Birodalom része, jutottam el ehhez az oldalhoz…
      Albánia gazdag történelemmel rendelkezik, vannak olyan városai, amelyek mind a római, mind a bizánci birodalom fontos helyei voltak és sokat megőriztek a múltból.

      Nem akarom, hogy a reklám helye legyen az oldal, de szeptemberben az Élhető Jövő Egyesület szervez egy 9 napos utat Albániába és még van hely a csoportban!

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      • Albánia nem áll messze Törökországtól. Bár az albánok biztos nem örülnek, ha így mondom. A történelmük szoros. Számos oszmán, bizánci és római emlék található náluk. Meg az ország is érdekes. 🙂

        VN:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Ez eszeveszett jó volt!! Marhára tetszett! Egy dolog volt igencsak furcsa nekem. Mi-miután megnéztük a Szent Sergius és Bacchus templomát-lesétáltunk a Márvány-tenger partjára. És ott úgy emlékszem,teljesen “egyenes” volt a part vonala,nem láttam ilyen komoly “beszögelléseket” mint ez a kikötő a metszeten.

    Platschu,akkor Üzbegisztánba menj!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • A Márvány-tenger partján több dolog is közrejátszott, hogy ma nem úgy néz ki, mint ezer éve. Ezek egyike, és talán a legfontosabb, hogy az oszmán időkben a város már nem keletre, hanem nyugatra nyitott. És bár a fő hajózás továbbra is az Égei-, és Földközi-tenger maradt, a palotát áttették a keleti oldalra. Mégiscsak a birodalom fele nézzen a szultán. És valószínűleg nagyobb biztonságot is nyújtott egy esetleges támadás esetén, ami pedig főleg nyugatról volt várható. Ezért a nyugati part kevésbé állt a figyelem központjába.
      Másrészről pedig a tengerpartot az utóbbi száz, párszáz évben nagyon átszabták. Ami ott vízszintes, az valaha mind tenger volt. Ilyen pl. a Yeni Cami, vagy a Dolmabahçe Palota. Ezek mind újonnan feltöltött területen állnak. Mindezt jól mutatja, hogy a Marmaray építésekkor a szárazföldi ásásokkor találtak hajókat.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Minden érthető! Jó pár dolgot nem tudtam ezekből!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Istanbulba készülünk április végén, kérhetnék segítséget?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Úgy kezdődött a dolog, hogy a Tiltott szerelem /ask i memnu/ sorozat nézése során sorozatfüggővé váltam. Még most is menetrend szerűen nézem újra és újra a részeket. Más szóval ask i memnu rajongó lettem. 4 napot töltünk Istanbulban, amiből 2 utazási nap, így 2 teljes napunk lesz, meg 2 fél. 6 órás Boszporus cruise az egyik nap, a másikon elmegyünk Sariyerbe a Piyasa caddesi 109 szám elé fotózni és nosztalgiázni. Sariyeri halpiac és a 151 busszal Kiliyos is terve van véve. Rivába is elmennénk Behlül házát megnézni, de az idő nem tom, elég lesz-e rá.

    Egy kicsit adunk a kötelezőnek, megnézzük az Aya Sophiát és a kék mecsetet meg a bazárt. Az idő szinte semmire sem elég.

    Abban kérnék segítséget, hogy a Ziyagil ev -ről tudnának-e fotókat ajánlani? Régen láttam egy kimerítően bőséges sorozatot, de ma már nem találom meg. A kevés kép bejön, de amit egy hölgy fotózott a kerten belül is, /azőrrel megegyeztek, mint írta/ nem találom. Segítsenek ebben kérem. Elzarándokolnék a filmbeli jelenetek legtöbbjéhez is. Köszönettel: Jutka

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • A Ziyagil ev-re a Google elég sok találatot felad. És mutat néhány képet akkor is, ha a Google Föld-ön nézed meg.
      De ha Ziyagil Yalısı néven keresel rám több találatot kapsz.
      Még a Foursquare-ben vannak fotók:
      https://tr.foursquare.com/v/ziyagil-yalisi/4df7cfa745dd816eb5a51e16

      Én a sorozatot távolról néztem, így nem tudom, merre lehetnek még képek…

      Kiylos elég messze van busszal, ami mellé még ritkán is jár, így ezzel óvatosan. Riva ugyan olyan messze van, csak az ázsiai oldalon. Oda viszont már tényleg nehéz eljutni (kocsival is 1 óra).

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


80
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    ekmek
    “bread”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések