Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Folytatjuk (és befejezzük) Antonie Helbert illusztrációs sorozatunkat. Ezúttal a bizánci császárok, és feleségeik, vagy másképpen nézve a bizánci császárnék és férjeik vannak terítéken.

 II. (Komnénosz) János bizánci császár és Szent Piroska, Irén (Eiréne) bizánci császárné.

II. (Komnénosz) János bizánci császár és Szent Piroska, Irén (Eiréne) bizánci császárné. – Forrás: Antione Helbert

A munkát nehezíti, hogy a forrás nem bővelkedik információkban, és azok is franciául vannak. De azért megpróbálunk ebből minél többet kicsikarni. 🙂

Az első képen mindjárt egy ismerős koronát láthatunk. Ami nem is csoda, hiszen a Szent Korona egyik fele éppen Bizáncban készült (vagy bizánci eredetű). És ha megnézzük a császár ruháját, akkor annak a stílusa is hasonlít a magyar koronához.

A kép másik érdekessége Szent Piroska, magyar születésű bizánci császárné, akinek a képe az AyaSofyaban is megtalálható.

Szent Piroska, Irén (Eiréne) bizánci császárné az AyaSofya-ban.

Szent Piroska, Irén (Eiréne) bizánci császárné az AyaSofya-ban. – Forrás: Wikipédia

Szent Piroska 1088-ban született, és mindjárt Nagy László lánya lett. 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. Természetesen nem Rómeó és Júlia jellegű dúló-fortyogó szerelemről volt szó, hanem államérdekről. Ráadásul a házasság miatt át is kellett térnie az Ortodox vallásra. Sőt, még nevet is váltott, Iréne lett, amit a bizánciak Eirének hívtak, írtak.

A politikai számítások beváltak. Piroska révén a két ország nagyon jó kapcsolatban volt, és maga a császárné is sokat tett a magyarokért. E mellett ő alapította Bizánc egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrator-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Utóbbi az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált (Forrás: Wikipédia).

Nagy Szent I. Justinianus

Nagy Szent I. Justinianus – Forrás: Antonie Helbert

A következő képen Nagy Szent I. Justinianus látható, aki szintén fontos személye volt a Bizánci Birodalomnak. Róla így ír a Wikipédia nagyon jó összefoglalót:

Nagy Szent I. Justinianus, görögösen Iusztinianosz (483. május 11. – 565. november 14.), (uralkodott 527. augusztus 1. – 565. november 14./15.) bizánci császár, I. Justinus unokaöccse és utódja volt. Uralkodása fordulópont volt a Keletrómai Birodalom és a kora középkor/késő antikvitás történetében. Ekkor került sor kenyértörésre a monofizita-ortodox vallási ellentétben, ekkor kísérelték meg utoljára egyesíteni a Római Birodalom területeit, ekkor élte utolsó virágzását a római kultúra – és ekkor tört be először Európába a bubópestis, amely előre jelezte az elkövetkező keservesebb időszakokat. – Forrás: Wikipédia

Egyébként majd mindenkiről írok majd egy szép hosszú élménybeszámolót. De azzal még várni kell egy kicsit (pár évtizedet előre láthatóan).

Theodóra bizánci császárné

Theodóra bizánci császárné – Forrás: Antonie Helbert

Az ő felesége volt Theodóra császárné, akik méltán nevezhetünk Hürrem szultán bizánci elődjének. A Wikipédia két könyvet ajánl, mindkettőt Prokopiosz írótól: az Épületekről és a Titkos történet. Állítólag mindkettő tele van tippekkel Törökországba házasodó hölgyeknek, miként vegyék át az uralmat a családban. Mindene esetre Theodóra nem vacakolt azzal, hogy a háttérből irányítsa a történeteket, hanem mindenbe direkt beleavatkozott. Még azt is elérte, hogy Justinianus társcsászárnővé emelje. Ami azt jelenti, hogy nem a császár felesége (második ember), hanem vele egyenjogú. Kedvenc hobbija az emberek összeházasítása volt.

Valens császár

Valens császár – Forrás: Antonie Helbert

Antonie Helbert megajándékozott minket egy másik érdekes személy képével is: Valens császárral. Ő elsősorban az isztambuli Valens-vízvezetékről híres.

Valens vízvezeték

Valens vízvezeték

Valens császár, teljes nevén Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS – így, csupa nagybetűkkel). De a történelem leginkább úgy emlékszik rá, mint az Utolsó Igaz Római. 328 – 378 között élt. És ennek a megtisztelő titulusnak valószínűleg két oka volt: egyik, hogy csatában halt meg (tehát nem ármánykodással), ráadásul a hazát védte a gótoktól (mai Edirne mellett); másik pedig, hogy a Római Birodalom ekkor már nagyon az utolsó időszakát élte, így Valens császárt nem tudták igazi rómaiak követni. Utóda, I. Theodosius volt a tényleges utolsó uralkodó, aki még a teljes birodalmat magáénak tudhatta. Az ő halálával keletkezett a keleti és a nyugati birodalom.

Nagy Konstantin

Nagy Konstantin – Forrás: Antonie Helbert

Utolsó szereplőnk Konstantin császár. Neki is van hosszú neve: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus. Rövidebben: I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, de szeretik még Szent Konstantinnak is hívni. Bár valószínűleg őt sose hívták, hanem ő jelent meg valahol. Bár az anyukája biztos sokat mondta neki, hogy Konstantin, kész az ebéd, eleget piszkáltad már a keresztény rabszolgákat! A Szent nevet pedig azért kapta, mert ő volt az első római császár, aki megkeresztelkedett. Ez, és a többi fontos tette mellett volt még egy kiemelkedő: 330-ban ő alapította meg az Új Róma nevű várost, amit inkább Konstantin városának hívtak. Később Konstantinápolynak, ma pedig Isztambulnak.

Forrás és további képek.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.3/10 (3 votes cast)
Milyen lehetett Bizánc a fénykorában? Antione Helbert illusztrációi 3 - Császárok és császárnék, 8.3 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


78
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    iki
    “2”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések