Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Isztambul mellett, az ázsiai oldalon (hivatalosan Isztambul városához tartozik, a Beykoz kerületbe) az erdő mélyén találunk egy falut, ami nem is hasonlít a Törökországban ismert településekre. Sőt! Ha jobban megnézzük, akár magyar is lehetne.

Ez a falu egy 172 éves lengyel kolóniát őriz. A neve is: lengyel falu, törökül Polonezköy.

Gyerünk vissza megint a történelemben, mint ahogy szinte minden alkalommal, ha Anatóliáról van szó.

Az 1800-as években járunk. Törökország, pontosabban az Oszmán Birodalom már régen nem az a hely, amitől Európában bárki is félne. Inkább pont fordítva: egy hatalmas nemzetközi melyhez kezdett kialakulni. Magyarok részéről Rákóczi és társai, majd Kossuth és Bem csapatai is ide érkeztek, sokan itt telepedtek le. Az Oszmán birodalom nemcsak azért volt kedvelt, mert jó kebabot lehetett kapni, és a hatalmas kiterjedése és változatos tájai miatt mindenki megtalálhatta a legjobb helyet a letelepedésre, hanem mert szultán, amikor csak tehette, keresztbe tett a többi nagyhatalomnak is. Így az osztrákoknak is, amikor befogadta a 48-as Szabadságharc magyarjait. No és persze az oroszoknak is, akikkel a legtöbb tárgyalás ágyúdörgések közepette zajlott. Ágyúban Bem is jó volt, így őt ezért is szívesen látták a törökök. No meg lengyel is volt.

Ebben az időszakban Lengyelország éppen nem létezett. 1772-ben, 1793-ban, majd végül 1795-ben három részre felosztották, mint egy tortát (jó hosszú vacsora lehetett). Kapott belőle az Orosz Birodalom, a Porosz Királyság, és Habsburg Birodalom. Ebből a háromból kettő olyan volt, amivel a törökök is rendszeresen háborúztak. Így a lengyel ellenállók, függetlenségi mozgalmak és szabadságharcosok ideális helynek találták az Oszmán Birodalmat. Általában nem kellett sokat várni, hogy valamelyikkel összejöjjön egy háború (szigorúan csak reggeli után), ahol az aktivisták kivehették a részüket a harcban. És mégiscsak jobb szabadságharcolgatni, ha az ember mögött ott van egy egész török birodalom kebabostól, szőnyegárustul, mindenestől.

1842 is egy ilyen év volt. Ekkor történt a Krakkói felkelés, ami nem járt sikerrel. Persze a felkelés, és a reggeli is megvolt, csak utána nem sikerült az osztrákokkal megállapodni. Bár az osztrákok szerint megtörtént a megállapodás: ők megálltak, majd lőttek, aki életben maradt, az pedig hazament.

Adam Jerzy Czartoryski a lengyel nemzeti felkelés kormány és a politikai emigráció párt vezetője ez után érkezett az Isztambul melletti erdőbe. És ha már a felkelés nem sikerült, akkor inkább leült a fűbe, és élvezte a kilátást.

Polonezköy panorama

Polonezköy panorama

Adam látta, hogy ez jó hely, és úgy gondolta, hogy itt fogja felállítani a második lengyel emigrációs központot (az első Párizsban volt). El is küldte  Michał Czajkowsk-t, hogy intézze el a szultánnál, amiket el kell intézni. De mire visszatért, nem ismerték fel, mert 1) szakállat növesztett, 2) Mehmet Sadık Paşa lett a neve, hiszen áttért az Iszlámra. Ő úgy fogalmazott, politikai okból tette, de a mellette lévő friss feleség erre jól bokán rúgta. Meg az új após is a puskával kezdett babrálni. Így inkább témát váltottak. Megmutatta a papírt, hogy sikerült az erdő egy darabját megvenni.

Kezdetben a falu lakossága 12 fő volt. Legnépesebb idejében kb. 220-an lakták. A sorozatos lengyel felkelések után sokan érkezte ide. Majd mentek tovább valamelyik orosz-török háborúba, ahonnan csak kevesen tértek vissza. Így azért bizonyos formában elérte a célt, mint lengyel emigrációs központ.

A falu eközben nagy névre tett szert. Több ismert ember is ellátogatott ide, köztük Liszt Ferenc, XXIII János pápa (még beiktatása előtti időszakban), és mág Atatürk is.

Ma kb. 1000 ember él Polonezköy-ben. Közülök 40-en folyékonyan beszélnek lengyelül. Többségük megtartotta A vallását és a kultúráját, amit a faluban található keresztény templom, és az évenként megrendezett ünnepek is igazolnak.

Isztambul számára pedig nagy kincs a falu és környéke, minthogy a közeli nagy kiterjedésű zöld övezet. E miatt kedvelt hely a hétvégi kikapcsolódásoknak, más néven a piknikezésnek.

A helyiek pedig nagy kertekkel és grillsütő rácsokkal várják a városból menekülni vágyókat. Csak a hentesnél nincs grillsütő. Nála a hús van, mert valami furcsa oknál fogva valami mindig otthon marad…

Polonezköy kiválóan alkalmas, hogy a betondzsungelben való stresszes rohangálás után kicsit kijöjjünk a zöldbe pihenni és nagyokat enni. És arra is, hogy megmutassuk a csemetéknek, miként is kell a hússütést professzionális módon csinálni. Legalábbis a Discovery Chanell-en ez eléggé egyszerűnek látszott. Ebből adódóan a faluban számos tűzoltó is dolgozik, bár a helyiek is nagyon jól értenek az oltáshoz.

Most, hogy minden jel szerint a télnek vége lett, hamarosan egyre többen fogják felkeresni Isztambul kedvelt piknikező helyeit, ahol egy napra élvezhetik a természetet, és a falusi életet. Bár tehénfejésre lehetőség nincs, lovagolni és más háziállati tevékenységet lehet folytatni.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (6 votes cast)
Polonezköy, a lengyel falu Isztambul mellett, 10.0 out of 10 based on 6 ratings
 

17 hozzászólás a(z) Polonezköy, a lengyel falu Isztambul mellett bejegyzéshez

  • Ez megintcsak jora sikeredett 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Azért ahhoz is bátorság kell, hogy egy katolikus lengyelből hithű muzulmán legyen. Úgy tűnik nem is nagyon akart és lehetett már visszatérni a politikai helyzet miatt. :S

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Elképzelhető, hogy politikailag muszáj volt neki áttérni, de nem biztos, hogy fájt is 🙂 mármint, a két egyistenhitű vallás között elég sok áthallás van. Ha egy az Isten, akkor mindegy, hogy hívják, nem? Vagy ezt már a mai modern liberális felfogás mondatja velem?

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      • Ez mindig nézőpont kérdése volt az elmúlt évszázadokban. Úgy mondják kezdetben jól megfért egymás mellett a “három vallás”, és Mohamed próféta kifejezetten tiltotta, hogy a “könyv követőit” bárki is bántsa.
        Sőt! Volt olyan időszak is, amikor a zsidók a keresztények üldözései elől a muszlim országokba menekültek. Köztük az Oszmán Birodalomba! (erről már készül egy bejegyzés, de még kellenek adatok hozzá).

        Tulajdonképpen a három vallás ugyan azokra az alapokra épül, ugyan az a “történet”, a szereplők is ugyan azok. Én leginkább úgy szeretek rájuk gondolni, mint ugyan annak a könyvnek a három kötete. Vagy számítástechnikusan egy programnak a három verziója. Így Michał Czajkowsk úgymond frissített a legújabb verzióra.
        Ez utóbbi persze nem a legjobb hasonlat, mert akaratlanul is lealacsonyítjuk a régebbi vallásokat, mintha elavultak lennének. Pedig nem azok.

        Én személy szerint egyet értek veled, és mások is így látják, és korábban is voltak ilyen nézetek. De mint tudjuk a politika néha beleszól. Nekem a kedvenc példám az Ezeregyéjszaka meséiből az egyik történet, ahol a király minden csata előtt összehívta a hívőket, és elmondta, hogy szent háborúba indul a hitetlenek ellen. Függetlenül attól, hogy az ellenségnek valójában mi is volt a vallása. Ez persze mókás történet, míg a valóságban Bizánc indított több csatát Róma ellen, hogy úgymond “megtérítse a hitetleneket”. És ez még az egyházszakadás előtt volt!

        VN:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • A sztori jobbra sikeredett, mint vártam, különösen a bokánrúgós ifjú feleség és az idegbajos após tetszik!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Köszönöm! 🙂
      A történelemkönyvekben persze nem így beszélik el, és Michał Czajkowsk is jóval később tért át az Iszlámra (mondják ők). De a sorok között egyértelműen ez van leírva. 😉

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Bem apó is áttért, amiről már volt szó, hiszen újratemetésekor nem engedték lengyel földbe nyugodni a vallása miatt… Valószínűleg a közeg tette. Akkoriban egy török állampolgárságot a legegyszerűbben úgy lehetett felvenni, ha valaki elmondta a hitvallást, körülmetéltette magát, majd kapott szép török-arab nevet is. Bár nem is mindenki egyezett ebben bele magától, ha olvastatok beszámolókat. Ám innen már nem nagyon volt visszaút, mert a hitehagyást ugyebár a muszlimok halállal büntetették. A keresztény világban pedig elég egyszerűen, egy sima gatyaletolással azonosíthatóak voltak a muszlim kémek vagy a zsidó kereskedők, ezért is menekültek olyan sokan muszlimok lakta országokba.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Biztos, hogy XXIII. János pápa? Nem II. János Pál? ő volt lengyel…

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Egészen biztos,hogy XXIII.János pápa szolgált Törökországban! A Szent Antal templomban is misézett.

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Konkrétan Pope Nuncio Angelo Roncalli néven írják, még mielőtt pápa lett volna. Ő 1934-ben “dolgozott” Törökországban, és ekkor nagy népszerűségre tett szert, és komoly kapcsolatokat épített. Később pápaként visszalátogatott Isztambulba, és egy misét török nyelven tartott a helyiek legnagyobb örömére. Azóta hívják “török pápának”.
      Egyébként jó gondolat, hogy II. János Pál miért nem látogatott oda. Mármint persze, volt fontosabb dolga, de ha esetleg más okból nem, azt jó lenne tudni.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • II.János Pál pápa is járt Törökországban,a Szűz Mária házba látogatott el,amely Ephesusban található.
    De hogy Polonezköyben miért nem járt,arra nem tudom a választ…

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  • Azt olvastam, Polonezköyben élte le életét, egészen 83 éves koráig, a Mayerlingben látszólag meggyilkolt Rudolf főherceg is, Heinrich Albertall álnéven. Tud még valaki valamit erről? Szívesen olvasnám.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Ez nagyon izgalmasan hangzik! 🙂
      Így hírtelenjében találtam róla egy magyar nyelvű írást (de talán ezt ismered).
      http://bakternota.blogspot.com.tr/2016/08/nemere-istvan-egy-tronorokos-menekulese_31.html
      És találtam egy török bejegyzést a Polonezköy hivatalos oldalán. Ő is kiegészíti a fenti magyar írást.
      http://www.polonezkoy.biz/polonezkoy-tarihten-gelen-dostluk.html

      Erre a másodikre érdemes a Google fordítót ráengedni. Egészen érthető (és izgalmas) lesz.

      Nem ígérem, de ha nem felejtem el, megpróbálok utána nézni. De ugye minden írás megegyezik abban, hogy biztosat senki se tud. Albertall egyszer sem mondta, hogy ő lenne a főherceg. Minden más csak találgatás azok alapján, ahogy ott viselkedett. Tehát akár egy teljesen másik gazdag német is lehetett…

      Mai DNS elemzéssel sok mindent ki lehetne deríteni. Így egyszer talán valaki (akinek sok pénze van) ténylegesen utána járhat az igazságnak.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


163
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    buz
    “ice”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek