Şandor Hadi nyomában – 1. rész

Teljesen véletlenül találtam rá erre a névre: Şandor Hadi.

Éppen a Hüsrev Tayla professzor emlékoldalhoz gyűjtöttem az adatokat, amikor a Wikipédia törökországi mérnökei oldalon megakadt rajta a szemem: Şandor Hadi

Sándor, Sándor, Sándor… de hiszen ez egy magyar név!

Na, mindjárt rázavartam a Google-t, hogy megnézzük, ki is volt ő. Egy rövid Wikipédia oldalt talált csak, amiből a következők derülnek ki:

  • 1931-ben született Kastamonu tartományban (tehát rokon!)
  • Mérnők (tehát rokon!)
  • 1961-ben diplomázott az Isztambuli Technikai Egyetem Mérnők szakán.
  • Leghíresebb épülete a Milli Reasürans Kompleksi, ami Şişli, Maçka kerületében található Isztambulban (innen kb. 300 m-e).
  • Ezt az épületet sokat szokták emlegetni a tanárok, mint példa arra, hogy ki lehet lépni a megszokott keretekből.
  • Egy másik oldalon találunk egy listát az általa tervezett épületekről: İstanbul Üniversitesi Merkez Kütüphanesi ve Eski Doğu Eserleri Müzesi, Boğaziçi Rumeli Hisarı Valerie Szasy Villası, Hortaçsu Villası ve Yıldırım Oktay Öge Evi, Tuzla’da Tütüncü ve Hadi Ailesi Yazlık Evi, Boğaziçi Üniversitesi Aptullah Kuran Kütüphanesi, Milli Reasürans T.A.Ş. Genel Müdürlük Kompleksi
  • Igen, jól láttátok, van egy Szasy Villası elnevezésű épület is a listában. Ez is magyarnak hangzik.
  • 1986-ban halt meg.

Még ezeken kívül találtunk egy embert, név szerint Okutman Yücel NAMAL-t, aki a Toplumsal Tarih nevű újságba 2011-ben írt egy cikket a következő címmel: Türkiye’de İkinci Kuşak Bir Macar: Mimar Şandor Hadi. Ami azt jelenti, hogy Törökországban élő második generációs magyar: Şandor Hadi. Ennek az úriembernek egyébként is érdekes cikkei vannak, feltűnően sok benne a magyar.

És itt kifújt az első körben talált lista.

Amit viszont még tudunk, hogy a Török Köztársaság megszületése (1924) utáni időszakban Atatürk rengeteg mérnököt hívott Magyarországról, hogy egy kisváros helyén világvárost építsenek. Ezt a helyet hívják ma úgy, hogy Ankara. Az évszámok stimmelnek is. Könnyen elképzelhető, hogy egy Törökországba jött magyar mérnők itt letelepedett, és megházasodott (erre volt már példa), majd pedig fia született (erre is volt már példa). Ráadásul Sema azt mondja, hogy Kasramonu belvárosában van egy “újonnan épített” (újonnan épített = 500 évnél fiatalabb) főtér, ami nem jellemző a török városka. Lehet, hogy még az apuka művét is megtaláltuk?

Csupa izgalom! 🙂 Kalandra fel!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Şandor Hadi nyomában - 1. rész, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

4 Replies to “Şandor Hadi nyomában – 1. rész

  1. wow…ez tényleg izgalmas. Esetleg lehetne keresni az apuka felől is, tehát 19-20. században élt, Hadi nevű mérnököket…kivéve, hogy a “hadi + mérnök” összeállításra a google teljesen félre fog vezetni…

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Az nehezíti az ügyet, hogy a hadi szó mind magyarul, mind törökül nagyon gyakori. Az Ankara is. Ráadásul erről (mármint, hogy magyar mérnökök dolgoztak Ankarában) még nem találtam jó weboldalt. Ezt egyenlőre betudom annak, hogy én keresek rosszul. 🙂
      Ami segíthet, hogyha kifejezetten Kastamonu városára keresek rá úgy, mint magyar mérnők Kastamonu. Akkor viszont már ezt az oldalt dobja fel a Google. 😀 😛
      Ha pedig azt írom be, hogy Kastamonu magyar, akkor egy ilyet talált: könnyű randizni online Kastamonu városában… 😀

      Az tehát látszik, hogy nem Google fog ebben segíteni. Van viszont két ember, akinek levelet fogok írni, hátha közelebb jutunk a dologhoz..

      VISZONT!!! AZ ötleted alapján beírtam törökül is: macar Kastamonu. Nos a találatok felettébb érdekesek.
      Pl. Kastamonu tartományban van egy Bozkurt nevű kisváros, és enne egyik kerülete a Macar Mahalllesi, vagyis magyar kerület!
      Azt is írja az önkormányzat oldala, hogy a falut magyarok alapították 1867-ben.
      Pontosabban azt mondja, hogy 1867-ben a Havasalföld is kiűzte a törököket, akik így elmenekültek a Fekete-tenger partjára. Innentől kicsit ködös, mert a törökök menekültek, a falu alapján, aminek Killi a neve (a központ egyébként nem ez, így nem értem, hogy lett ez az alapja), azt magyarok alapították. És még románok is vannak a történetben…

      És hogy tovább fokozzuk az izgalmakat, az Enver Pasa nagyapja innen került ki. Vagyis Enver Pasa magyar volt. Róla nagyon keveset ír a Wikipédia. Azt érdemes tudni, hogy ő volt Atatürk “elődje”. Az Ifjutörök mozgalom vezetője, aki megdöntötte a szultánt. És ha nincs Atatürk, akkor jó eséllyel most az ő leszármazottai, amolyan királyság-alkotmányos monarchia formában, vezetnék Törökországot. Az ő álma az volt, hogy az összes törököt egyesíti (ma Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, stb…) egyetlen birodalomba. Ezért is léptette be az országot az I. Világháborúba. De mivel a háborút a törökök elvesztették, az országot fel akarták darabolni, stb… a nép inkább Atatürk mögé állt.

      Ezzel az elmélettel az a gond (mármint, hogy Enver Pasa magyar lett volna), hogy az ő apjáról úgy tudjuk, hogy a Balkánról származott. Ez persze még nem kizáró ok, mert egy generációnak még volt lehetősége oda eljutni, de jócskán bonyolítja a történetet. Viszont jól mutatja, hogy bárkinek a fia, unokája lehet még forradalmár, nagy vezér, diktátor, vagy rettegett adóellenőr. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Lehet évtizedek múlva valaki rólad is fog blogolni, hogy volt egy 3,14 fedőjelű magyar macska, aki meghódította virtuálisan Isztambult. 😀

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .