Akár hosszabb, akár rövidebb ideig vagyunk külföldön, előbb utóbb előjön, hogy valami hiányzik otthonról.
És ezek bizony nem éppen azok a dolgok, amelyekre indulás előtt szoktunk számítani.
Ma már létezik az internet és a házhosszállítás is, sok mindent azért még ma is nélkülözni kell az óhazából. De kérdés, mi az, ami tényleg hiányzik is?
Furcsa módon az étel kategória az, ami hirtelen beleveti magát az ember elméjébe, majd sunyi módon meglapul, és kicsi, de hathatós impulzusokkal őrületbe kergeti a fej tulajdonosát. Pl. máig se értem, hogy az egyik McDonnalds reklám miért váltotta ki belőlem azt, hogy azonnal sós perecet kell ennem. Rövid kiabálás után pedig kiderült, hogy az említett gyorsétteremben nem kapható az említett péksütemény egyetlen megjelenési formája sem, így végül kénytelen voltam magam megsütni. De pokoli hét volt, mire az ötlettől eljutottam a megvalósításig.
Szóval nem könnyű.
De ez mintha csak az ételre lenne igaz. Sokkal kevésbé hiányzik egy magyar néptánc, népzene, vagy parlamenti közvetítés.
No, és akkor lássuk, tényleg mi hiányzik.
Elsőre a szalonnát lehetne mondani, hiszen egy muszlim többségű országban lakom. De valahogy az mégsem hiányzik annyira. Az a nagy szerencsém, hogy a törökök eléggé húsosan táplálkoznak. Ha lehet így fogalmazni azt a tényt, hogy húst esznek hússal, éjjel és nappal. Meg a fennmaradt időben is.
Ennek köszönhetően egészen jól halad a szalonna nélküli élet. Ő annyira mégsem hiányzik.
Ebben a kategóriába tartózhatna még a kolbász is, de Kastamonu tartományban olyat készítenek marhából, hogy csak na!
Másik kategóriában a húsleves vezet (valójában a pizza és a sültkrumpli, de ezek könnyen elérhetőek). Sema viszont pompás húslevest tud főzni. Igaz, a fehér répát otthonról kell hozni, és lefagyasztani egy egész évre valónyit, de már dolgozunk a magok behozatalán. És akkor kis cserépben lehet majd őket növesztgetni.. Így idővel talán ez is megoldódik.
A saját magunk főzött ételeknél igazándiból nincs is probléma. Hiszen mi főzzük, így kb. meg el tudjuk készíteni az eredetit. De sokszor még jobb is lesz. 🙂 Ilyen pl. a gulyás.
Itt mondjuk az alapanyagok beszerzése lehet probléma, amelyek sokszor kalandos történeteken keresztül jutnak be a konyhába. De ebből is az egyik legfontosabbat, a tejfölt, már sikerült megoldani. Most a füstölt szalonnát próbáljuk füstaromával pótolni. Aztán meglátjuk, mi lesz belőle…
Sokkal nagyobb a gond viszont a sütemények terén. Pl. Túró Rudi nincs. És nem is lesz. Ráadásul gyorsan meg is romlik. Így nem lehet belőle egy egész raklapnyit elhozni. Szerencsére róla is található recept az interneten, így csak idő kérdése, mikor sikerül (a házat felrobbantani).
Így végül visszagondolva, kiderül, hogy olyan igazán hiányzó dolog nincs is. Vagy mégis? Egy rendes Trapista sajt. Na, az tényleg jó lenne.
És neked, mi hiányzik, vagy hiányozna?
Mi hiányzik a legjobban?,
- Gyökeret eresztett a salátánk (1.000)
- Megérkezett az olívaolaj (1.000)
- Bundáskenyér sütőben (1.000)
- Paradicsomszezon (1.000)
- És a nyertes: az ecet! (1.000)
- Nagy Sándor megzakkant (RANDOM - 0.617)
Így igaz, a konyha nagyon tudja az embert kínozni.
Én kolbászból mindig betárazok ezerrel, de a házi tejföllel és sós kiflivel nem boldogultam igazán 😀 Az az egyik első, amit hazaérve megeszek, tunkolva, nyamm 🙂 A terhesség alatt kínlódtam rendesen, akkor sokszorosan előjött a hazai falatok utáni vágyódás, amit csak lehetett próbáltam elkészíteni, legalább hasonlót.
Ja, a túrós csusza is hiányzik, igazi pörccel, csuszatésztával, jó zsíros túróval 🙂
Azt hiszem megyek harapni valamit 😉
Jó étvágyat! 🙂
a fehér répa az első, amit a húslevesből kipiszkálok. na jó, az az egyetlen. 😀 a túró rudi bevallom nem érdekelne, trapistánál meg biztos van ezer jobb sajt nálatok is 🙂 viszont túrós csusza jó kis pörc nélkül, hát, az úgy nehéz volna. bár szerintem én évekig megélnék kebapon.
Én se eszem meg a levesben, de feldobja az ízét. 🙂 Sema meg imádja. 🙂
Ebben az evés dologban az az érdekes/ijesztő, hogy olyan ételek tudnak hiányozni, amelyeket egyébként Magyarországon eszembe sem jutnak.
Egy igazi jó Trapista sajt itthon Budapesten is elkéne. Mert olyat sajnos nem találni. A Troya élelmiszerbe járok Kasar peynirért. Jobb mint a mostanában kapható gumitrapisták. 🙂 a joghurtott is ott veszem. 3 literest. 🙂 Ha szeptemberben sikerül kijutnom Isztambulba ígérem kapsz egy rakat túrórudit. Igazit, pöttyöset. 🙂
Óóóóó, köszönjük! 🙂
Fehér répa? Béláék forognak a sírjukban… 😀
Jobban kellett volna iparkodniuk!
Sorozatgyilkos voltál és nem hagytad őket kibontakozni. 😀
Hogy lennék sorozatgyilkos? Nem jutottunk el a sorozatig, mert már az első részben megettük őket. 😉
Szeretném elindítani a „még egy esélyt Béláéknak”-mozgalmat. A mozgalom abból áll, hogy veszel palántákat a Fűszerbazárban és leközvetíted a folyamatot, mi meg örülünk. 🙂 Na? 🙂
Jelenlegi projektben az Árpit növesztjük. Egészen jól haladunk vele, mert már 1 m-nél is hosszabb lett. 🙂
A listában a dinnye következett volna (miután nem sikerült Erős Pistás üvegeket növeszteni a földből). De az csak akkor lett volna izgalmas, ha még emeleten laknánk.
Még gondolkozom rajta… Mikor kell a paradicsomot ültetni? Meg a paprikát?
Támogatom! Béla, gyere vissza! 😀
Szia.
A tejfölt hogy oldottátok meg?:)
Házilag készítjük. Meglepően egyszerű.
http://isztambul.info/blog/2012/05/16/tejfol-es-turo-keszitese-otthon/
Nagyon könnyen, rengeteget készíthetünk. Ehhez csak annyi kell, hogy a tej igazi legyen. Az egésznek ez a legnehezebb része. Szerencsére nálunk minden boltban kapható napi tej néven. Ezt kellett 3 napra félretenni. Ráadásul rengeteg tejfölt és túrót is kaptunk eredményül. Árban pedig tuti olcsóbb volt, mint a gyári tejföl és a túró együtt (de még külön-külön is). 🙂