Isztambulban, Yenikapı megállóban halomban áll a jólismert kék és fekete doboz.
Kis hazánkban mi erre a látványra genetikailag vagyunk kódolva. A dobozok láttán szemünk előtt megjelennek a rekeszelt sörök, az iszogató emberkék, az illat, no és persze Pista bácsi, aki megint az asztal alatt van. Vagy még mindig?
Pedig a képzeletünk megtréfált, hiszen most egészen másról van szó. A rekeszekben nem sör van, hanem ókori agyagedények. Bár feltehetjük azt a kérdést is, hogy mi volt ezekben az agyagedényekben, és akkor már talán a fantáziánk nem is áll olyan messze a valóságtól…

Yenikapı, magyar nevén Újkapu, a Bizánci Birodalom legfontosabb kikötője volt. Szó szerint a kapu nyugat fele. Bár a legtöbb áruval inkább megkerülték a félszigetet és a védett öbölben (Aranyszarv-öböl) várakoztak, de azért így is rengeteg hajó itt horgonyzott. Néha pedig jött egy-egy vihar, és akkor a hajók már nem horgonyoztak többet, hanem inkább a tenger fenekét bámulták (erre most lehetett volna egy szóviccet mondani).
Miután a törökök elfoglalták Isztambult, mindez megváltozott. A Keletrómai Birodalom ezzel megszűnt. A Nyugatrómai pedig már ezer évvel korábban összeomlott. Sok minden nem maradt, amiért a nyugati irányba érdemes volt hajózni. Kivéve, ha buzogánnyal lehetett a hitetleneket oktatni. A súlypont eltolódott kelet fele, a kikötő pedig szépen lassan eltűnt.

A Maramaray (Boszporusz alatti metró) építésekkor viszont ismét előkerült. Elején még csak pár cserépdarabot (szaknyelven: kisköcsögöt) húztak elő a sárból. Ezt követte még egymillió másik, 36 hajóroncs, pár csontváz, egy templom, és egy éttermi számla.
A számlát végül kifizetették az örökösökkel, a hajókat kiásták, a csontvázakat elküldték munkanélküli segélyre, a templomot pedig berakták egy múzeumba. Maradtak a cserépdarabok. Szépen felhalmozva.

Yenikapı az Oszmán birodalom idejében vegyes kerület volt. Főleg görögök, örmények és más kisebbségiek lakták. E miatt nem számított túl elegáns helynek. De úgy tűnik, most ismét egy fontos csomóponttá alakul át.
Innen lehet hajóval átmenni a Márvány-tenger túloldalára, elsősorban a Bursa közeli Mudanya és Yalova városokba juthatunk gyorshajóval. A közelmúltban pedig két metró is ide érkezett. Egyikkel Ázsiába mehetünk át a tenger alatt (Marmaray), míg a másikkal a Taksim tér fele, a Fekete-tenger irányába utazhatunk. Mókás lesz, ha majd egyszer kiér a másik oldalra, mert akkor el lehet majd mondani, hogy két tengert köt össze egy metró (megkönnyítve a halak vándorlását). Hamarosan pedig érkezik a harmadik metró is, amivel az Atatürk Nemzetközi Repülőtérről juthatunk be a belvárosba (és immár egy átszállással Ázsiába).
E mellett hírmorzsákat is találtunk, miszerint egy tengeralatti autópálya is készül, aminek Yenikapı-ban lesz a bejárta. De erről nem tudunk túl sok mindent. A választások miatt pedig egy komoly félszigetet is építettek, ahol lehet tapsolni a szónoknak.

- Neked hogy tetszett Isztambul? (1.000)
- Isztambul nevei (1.000)
- Drágább lett az akbil (1.000)
- Isztambul és a szemét (1.000)
- Isztambul romantika (1.000)
- Érdekes régi sajtófotók Isztambulról (RANDOM - 1.000)
Rákérdezhetek? Hippodróm puzzle? El fog tartani, amire összerakják… 😀
Amikor ennyi (majdnem) egyforma és (majdnem) egyszínű agyagedény van darabokban egy kupacban, az tényleg jó játék lehet.
én versenyt hirdetnék. aki az első edényt egyben összerakja, kap mondjuk egy nagy plecsnit.
Piros plecsnit? A hátára? 😉