Kisebb hírveréssel, mint a Marmaray, átadták Isztambulban azt a metrószakaszt is, amelyik az Aranyszarv-öböl felett megy át. De nemcsak, hogy átmegy a tengeröböl felett, hanem meg is áll! A metróból ki lehet szállni, meg visszaszállni, meg… nem. A bungee jumping nem megengedett!!

Kipróbáltuk!

Mármint a ki és beszállást az Aranyszarv-öböl felett. Nem a bunglee jumpingot.

Aranszarv-öböl feletti metrómegálló
Aranszarv-öböl feletti metrómegálló – Ez tartja a hidat.

Isztambul 2-es számú metrója, ellentétben a megszokott módszerekkel, nem a víz alatt, hanem felett keresztezi át az Aranyszarv-öblöt. Ennek oka lehet az is, hogy tanultak a Marmaray esetéből (ahol lassan már egy új múzeumot kell építeni a föld alatt talált régészeti leletek elhelyezéséhez), vagy mert így jobban néz ki, vagy mert nem akartak már tovább ásni.

Isztambulban annyi hegy van, hogy már a bazárban is árulnak belőle (csodatévő fűszer néven). Ez pedig a metró építését is jelentősen befolyásolja. Pedig igazándiból nem hegyből van sok, hanem völgyből. Isztambul sokkal inkább egy 100-150 m magas szikla, ahol a tengert lent felejtették a pincében. A házak (meg az emberek, és autók is, no meg a macskák) ezen a felszínen helyezkednek el. Így ha azt akarjuk, hogy a metró a tenger alatt menjen át, akkor az állomásokhoz több, mint 150 m kellene lefelé haladni. Ehhez pedig már nem elég a mozgólépcső. Sokkal inkább mozgó ágy, és mozgó büfé lenne szükséges.

Az Aranyszarv-öböl felett áthaladó metró esetében, a “szárazföldi” megállóhoz pl. 55 m-t kell lefelé haladni. Ehhez 5 és fél mozgólépcsőt használtak. A domb pedig 75 m magas. Azaz a metró még mindig 20 m-el van a tengerszint felett. Ez pedig jó hely egy kis fotózáshoz! 🙂
(a híd valójában nem 20, hanem 32 m magasan van, tehát a dombtetőnek is valahol 100 m körül kell lennie)

A teljes híd 65 m magas lett volna. De az UNESCO nagyon nem örült ennek. Így végül csak 50 m lett. Az egyébként 936 m hosszú híd közepére pedig egy metró megállót tettek. Ami nemcsak a turistáknak jött jól, hanem megoldja azt a problémát is, hogy a nagyon keskeny parton hova lehetne neki helyet szorítani.

Ennyit a történelemről és a technikai adatokról. Ideje lemenni a mélybe, hogy feljussunk a hídra!

Aranszarv-öböl feletti metrómegálló
Aranszarv-öböl feletti metrómegálló

Mivel a történelmi belváros az izgalmasabb látvány fotózás szempontjából, így a Yenikapı irányából indultunk el a metróval. Természetesen jó előre befűtve a fényképező gépet. Hiszen csupa izgalom, hogy a metró nemcsak egyszerűen kimászik a felszínre, hanem mindjárt a “levegőben van”. Erről a kijutásról egy videót is készítettünk.

A film elején jól látható, amint az izgalmas sötétségben az izgalmas lámpák csak úgy elsurrannak mellettünk. Majd hirtelen kijutunk a felszínre, ahol ránk vár az izgalmas panoráma. Meg a néni, aki bemondja, hogy jön a megálló. Ha esetleg valaki le akarna szállni.

Úgy döntöttünk, hogy mi is ebbe az esetleg csoportba tartozunk, majd egy zsupsz hang kíséretében áttranszformáltuk magunkat az ajtó másik oldalára. Persze, miután az hajlandó volt kinyílni. A metró sem volt rest, ő egy zsümmmm hang kíséretével beszáguldott a túloldali alagútba. Erről is lesz egy videó lejjebb, mert mi pedig utána száguldottunk!

Aranszarv-öböl feletti metrómegálló
Aranszarv-öböl feletti metrómegálló

Tehát itt vagyunk, a változatosság kedvéért nem két kontinens között a sötét tenger alatt, ahogy a Marmaray esetében, hanem egy majdnem két kontinens között a napfényes felszínen. És kivételesen a Google sem akar minket arról meggyőzni, hogy esik a hó.

Egyébként az isztambuli taxisok egy része simán eladja az Aranyszarv-öböl túloldalát Ázsiának, amire üzleti szempontból azért érdemes odafigyelni, mert a valódi Ázsiába való átjutás 3-4 líra plusz költséggel jár, míg a Ázsiába ingyen lehet bejutni.

Aranszarv-öböl feletti metrómegálló
Aranszarv-öböl feletti metrómegálló – A kilátás

Szóval itt vagyunk Európa és Európa (mű Ázsia) között, fent a levegőben. Csodás kilátással a történelmi városra, a Galata-toronyra. A távolban pedig megláthatjuk az igazi Ázsiát is. A közelben pedig egy nem túl tiszta ablakot, ami jelentősen rontja a fényképezési lehetőségeinket.

Ennek az ablaknak több szerepe is van, azon kívül hogy jól néz ki. Pl. zavarja a bungee jumpingozókat, és az öngyilkossági kísérletezőket. Bár a 30 m-es magasság nem túl látványos egy leugráshoz, de azért jócskán megzavarja a hajóforgalmat és a vérkeringést is, ha esetleg valaki a kiterülés eme verzióját választaná.

Mindemellett a hajlított üvegfal védelmet is nyújt eső, hó, szél és éhes sirály ellen is. Tehát nem rossz elgondolás, csak a fényképezést zavarja. Bár lesz egy híd is, amivel át lehet menni a metró felett a másik oldalra, ahol már jó lesz a kilátás. Vagy pedig a híd oldalán lévő gyalogos folyosóra is ki lehet menni, ahonnan megint tudunk fényképezni.

Aranszarv-öböl feletti metrómegálló
Aranszarv-öböl feletti metrómegálló – Még készül

E mellett az is kiderült, hogy a fő fotóalanyok (AyaSofya, Topkapı palota, stb…) túl messze vannak ahhoz, hogy tényleg érdemes legyen idáig eljönni fényképezni. És annak ellenére, hogy a Marmaray esetében a két kontinens közötti nagy sötétséget sikerült megörökíteni, annak a képnek valahogy nagyobb volt a varázsa, mint az itt készülteknek.

Szerintünk sokkal izgalmasabb az, ahogy az állomást elhagyva a metró a Genovai fal mellett halad el, és megy be az alagútba.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.7/10 (6 votes cast)
Metrómegálló a tenger felett, 8.7 out of 10 based on 6 ratings
 


Warning: printf(): Too few arguments in /home/content/57/6899057/html/blog/wp-content/themes/travel-master/comments.php on line 48

  1. Az ankarai metró is hasonló…..na nem megy át a tenger felett, az nem építettek hozzá. De lemész az állomáson jó mélyre, és egy perc múlva már egy hídon robog egy völgy fölött…..aztán sutty, vissza a föld alá, hogy lépcsőzhess a felszínre.
    Azét elképzelem itt az öngyilkos vakonokat. Szorgalmasan fúrnak a föld alatt vízszintesen, hogy egyszercsak kilőjenek a hegyoldalból, és a mélybe zuhanjanak. 😀

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Én Stockholmban éltem át először ilyet. Nagyot néztünk, hogy hirtelen világos lett, majd újra sötét. Két tekercs filmet elfotóztunk, kívül belül. 🙂
      Ott még annyival volt megfűszerezve, hogy volt, ahol a metróból a föld alól lefele kellett kimenni a felszínre, mert a főút 40 m-el mélyebben volt.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      1. Tekercs filmet? S az mit eszik? 😀

        Londonban a metró is olykor felmegy a felszínre és HÉV jellegű vasútként vagy akár magasvasútként megy tovább. Budapestre is ilyenek kellenének. Az ötös metró tervei alapján a szentendrei és a csepeli hévet kötnék össze a föld alatt úgy, hogy a Margit-szigeten is legyen megálló. Párizsban is sikerült ezt a bravúrt összehozni, hogy a szigeten van a metrómegálló a Notre Dame közelében. 🙂

        De ha belegondoltok, hogy 7 vagy 8 megállóból áll a négyes metró és ezt is hogy elhúzták. Jaj… Oké, London az más, de ott van kb. 15 vonal és pár igen csak hosszú is, amiknek van 20-25-30 megállója. Mikor érjük mi azt el? Ráadásul keresztbe kasul metszik egymást, tehát át lehet szállni egy csomóra.

        Vagy amikor Madridban jártam egy 2002-s metrótérképet sikerült kinyomtatni és 10 év alatt uniós pénzekből ők építettek még párat. Budapest terepviszonyai (nem beszélve a politikairól) szintén mások, tehát a Duna és a hegyek elég nagy kihívás, de már rég nekünk is 8-10 metróvonalnál kellene tartani. Az egy vicc, hogy a hármas metrót sem tudják meghosszabbítani a felszínen, hogy forduljon egyet Ferihegyen. Ez mind csak akarat kérdése lenne…

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hozzászólás a(z) Platschu bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .