Virtuálisan bejárható a rodostói Rákóczi Emlékház

Az Isztambuli Magyar Követségtől kaptuk a tippet (köszönjük!!), hogy most már a rodostói Rákóczi Emlékház is bejárható virtuálisan.

Nem kell kimenni az esőbe, nem kell utazni, de még chipset is lehet enni a „séta” közben.

Törökországban hódit a 360 fokos virtuális túrázás. Egyre több és több városba, épületbe lehet így bekukkantani. Legismertebb oldal a Turkey360.com, ahol több városban is járkálhatunk, így kikerülve a szőnyegárusokat. Cserébe az oldal tele van mindenféle reklámokkal (szerencsés esetben fehérnemű reklámokkal, ami azért mégiscsak jobb látvány, mint egy bajszos szőnyegárus).

Ennek mintájára Rodostóról is készült egy betúrázható virtuális sétaoldal. Csak itt éppen kevesebb a reklám (fehérnemű is kizárva). Az oldal neve Tekirdag360.com, mivel Rodostó török neve Tekirdağ.

Itt a múzeumok között találjuk meg a Rákóczi Ferenc Emlékházat is (pontosabban ezen a linken).

Rákóczi Ferenc, ki második volt e néven, született 1676-ban nagyon fiatalon, és nagyon messze Rodostótól. De a sors végül mégis ide hozta, miután 1711-ben a több évig tartó kuruc-labanc mulatozás eredményeképpen elhagyta Magyarországot. Ő a rövidebb úton ment az Oszmán Birodalomba, így először Lengyelországban, majd Angliában és Franciaországban szállt meg. Lengyelországban majdnem kétszer is király lett, minek utána úgy döntött, hogy kihagyja az esti magyar mulatságokat.

Éppen a francia udvarban tartózkodott, amikor III. Ahmed török szultán kérte a segítségét, hogy közösen törjenek borsot az osztrák császárnak. Ezt egy titkos üzenetben közölte, amelyikben 14 kg. fekete bors, egy összecsukható napelemes borsdaráló, és néhány labanc paróka állt, szépen lefóliázva.

Rákóczi, ha már erre járt, akkor Spanyolországon keresztül jutott el a törökökhöz, ezzel jól megzavarva az osztrák kémeket, akik azt hitték, hogy az Új Világba akar kihajózni, így évekig keresték Mexikóban.

A szultán terve nem vált be, sorozatos vereséget szenvedtek az osztrák csapatoktól, és még császári borsfelszolgálót sem sikerült lecserélni. Pontosabban sikerült, de a csilingelős cipője miatt nem tudott éjszaka odalopózni a császárhoz a borsdarálóval.

Mivel a szultán kénytelen volt békét kötni az osztrákokkal, Rákóczit sem tarthatta tovább Isztambulban. Mivel ez is feltétele volt a békének. III. Ahmed az elküldöm de mégsem elvet alkalmazva csak a tenger másik felére telepítette a „magyar királyt”. Rodostó (török nevén Tekirdağ) a szultáni palotával szemben látható, ha valakinek nagyon jó a szeme (alig 130 km-t kell csak átnézni). Rákóczi egy tengerparti házat kapott, széles kerttel, míg a kísérete 23 tágas házat. A lovaknak pedig hét legelőt. E mellett a törökök ellátták a fejedelmet rendszeres pénzjáradékkal, és nyolcvan főnyi janicsár testőrséggel. Ha esetleg az osztrákok valamiben sántikálni szeretnének, akkor ezek a kardos emberek gondoskodjanak a sántává alakításról. Ők egyébként vállaltak fejetlenség kezdeményezését. Nem mellékesen pedig szabadidejükben kebab sütögetéssel örvendeztették meg a bujdosó magyarokat.

Rákóczi Ferenc a szabadidejében írással, és bútorfaragással foglalkozott 1720-1735 között. És itt is halt meg. Zrínyi Ilona mellé temették el az isztambuli St. Benoit templomba. 1906-ban a hamvait átszállították Kassára.
Érdekes lenne tudni, hogy a magyar kolóniával mi történt később, vannak-e magyar leszármazottak ma Rodostóban?

Rákóczi halála után az ő, és a kolónia házai szépen, lassan feledésbe kerültek. A romlást tovább fokozta, hogy 1906-ban a belső díszítéseket, és emléktárgyalak is Kassára szállítsák az ottani emlékház kialakításához.

A rodostói Rákóczi Emlékmúzeum 1968-ban nyílt meg, az ebédlőpalotának tartott épületben. 2007-ben a Magyar köztársaság felújította a házat, majd 2010-ben korszerűsödött a kiállítás. Most pedig, 2014-ben, ez virtuálisan is megtekinthető.