Ezan törökül

Az ezan (magyar átiratban adzán) a hívőket imára hívó recitálás (ének) az Iszlámban. A müezzin recitálja (énekli) a minaretek tornyaiból (ma már hangszórón keresztül).
Az ezan arabul hangzik el. De volt egy időszak Törökországban, amikor törökül szólt az ezan.

Az ezannak meghatározott formája van, amit arabul recitálnak (énekelnek). A Wikipédia szerinti fordításban ez így hangzik:

1. Alláhu akbar (Isten a legnagyobb)
2. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csakis Allah
3. És Mohamed az ő küldötte
4. Jöjjetek imára
5. Jöjjetek a boldogságra (az üdvözülésre)
6. Nincs más isten, csakis Allah
7. (a reggeli ima esetén) Az ima jobb, mint az álom.

Mint láthatjuk, részekből állnak, melyeket alkalomtól függően lehet többször is elmondani (1x, 2x, 4x). Ezért hallhatunk hosszabb és rövidebb ezanokat. A müezzinek kb. hetente cserélődnek, más más mecsetben recitálnak (énekelnek). És bár hangszóról hallhatjuk (valahogy túl kell kiabálni a közlekedésből (dudálásból) eredő zajokat), minden esetben élőben történik. Éppen ezért nincs két egyforma ezan, mindig kicsit más.

Érdemes ezan időben valami domboldalban tartózkodni, mert olyankor több mecset hívását egyszerre hallhatjuk.

[soundcloud url=”http://api.soundcloud.com/tracks/102587632″ params=”” width=” 100%” height=”166″ iframe=”true” /]

Kevesen tudják viszont, hogy volt egy időszak, a Török Köztársaság kezdeti idejében, amikor az ezan törökül hangzott. Még kevesebben, hogy a török ezan ötletét egy magyar nyelvész és folklorista, Kúnos Ignác (Kadir Efendi) vetette fel először (1926-ban). Róla hamarosan többet is tudtok majd olvasni. 🙂

Az első tényleges munkák az ezan törökösítésén 1931-ben kezdődtek meg. Majd pedig az először 1932 január 30-án hangzott el az isztambuli Fatih Camii-ban. Ezt megelőzte, hoga 1932. január 22-én először olvasták fel a Koránt törökül a Yerebatan Camii-ban (Földalatti Dzsámi, Karaköy, a kikötő mellett). Majd pedig 1932. február 3-án a Kadir Gecesi (Elrendelés éjszakája, amikor a Korán leszállt Földre, a muszlimok legfontosabb napja) alkalmából az AyaSofya mecsetben (akkor még nem lett múzeummá nyilvánítva) törökül tartották a szertartást. Az első török ezant Ezan.ogg">itt tudjátok meghallgatni.

A török ezan és a török nyelvű szertartások nem voltak hosszú életűek. Egyre többen vitatkoztak azon, hogy helyesen sikerültek-e a fordítások. Tudjuk, hogy egy bizonyos i betű egyszer már okozott komoly problémákat, így az ok nem alaptalan. Másrészről a hívők nem feltétlenül tudnak megfelelő szinten arabul (pláne azon az arab nyelven, amelyiken a Koránt írták). E mellett megjelent a harmadik csoport is, aki szerint a szent szöveget nem szabad lefordítani, mindenkinek saját dolga, hogy megértse az abban leírtakat. Így végül, amikor 1950-ben az ellenzék nyerte meg a választásokat, egyik első intézkedése az arab nyelvű ezan és szertartások visszaállítása volt.

Ezan törökül',url: 'http://isztambul.info/blog/2014/04/25/ezan-torokul/',contentID: 'post-7135',suggestTags: 'magyarok Törökországban,történelem,vallás',providerName: 'Isztambul kalandok',styling: 'text' });return false" class="evernoteSiteMemoryLink">