Erre egyirányú

Isztambul tele van szűk utcákkal.

Amelyek ráadásul nemcsak szűkek, hanem kacskaringósak is. És ezek általában egyirányúak.

No nem úgy, mint sok helyen, hogy egyik irányba szabad csak menni rajta. Ezek tényleg egyirányúak. Ha bemegyünk az egyik irányból, akkor azt előtte egy komoly, felelősségteljes döntésnek kell megelőznie. Mert tényleg csak egy irányba lehet menni rajtani. Nincs lehetőség megfordulásra, visszatolatásra, stb…

Persze a helyzet mindjárt átértékelődik, amikor dudálva szembe jön egy kamion.

Tehát Isztambul tele van szűk utcákkal. Olyan szűkek, amibe az ember egy kecskével se menne be, mert félő, hogy az is beszorul (a sarki kebabárus legnagyobb örömére). Ezeket szokás főútnak hívni és ezek kétirányúak. A mellékutak azok, amelyek még keskenyebbek, és a világ bármely másik országában lépcsővel látnák el. Ők az egyirányúak.

Bár, ahogyan ez Törökországban megszokhattuk, a szabályok sohasincsenek kőbe vésve. Vagyha voltak is, azt a követ valaki már elvitte, és beépítette a nappalijába (az tartja a tv-t, vagy az anyóst a szekrényben). Így ha valami főút, nem jelenti azt, hogy kétirányú, mint ahogy az egyirányú sem jelenti azt, hogy nem fognak szembe jönni. Meg egyébként is…

Törökországban a közlekedés szokás kérdése. Ezeket színesítik a táblák, amiket az autóban ülők szórakoztatására tettek ki. De leginkább a sirályok és az alkalmi (csak 40 éve ott lévő) árusok szokták használni. Így az olyan dolgok, minthogy melyik irányból szabad egy utcába bemenni, nem tartozik a napi szükséges kérdések közé. Egyébként sem fér be a napi kérdések sorozatába, mert azt megelőzi Ayşe néni piaci élménybeszámolója. Azaz senkinek se marad ideje ilyen kérdést feltenni, pláne megválaszolni.

Más dolog viszont, hogy melyik irányból illik az utcába bemenni. Mert ez viszont elsődleges prioritást élvez. Főleg amikor jön szembe egy kamion. És dudál. Meg jelez közben a sofőr, hogy a féket ma otthon felejtette a fiókban.

Az utcák iránya megszokás és nem táblák kérdése, ami évszázadokra, évezredekre vezethető vissza. Rendszeresen megbotránkoztatom az utastársaimat azzal, hogy a lakásunk közelében levő második utcán szoktam felmenni a dombtetőre (kevesebb a sorbaállás), merthogy szerintük szembe megyek a forgalommal. Vagyis forgalom nincs, csak szembe megyek be az egyirányú utcán. Én ilyenkor elmondom, hogy a másik utca, ahol a többiek közlekednek, az is egyirányú, és ott is szabálytalanul közlekednénk. Az aggódok többsége egyébként naponta húsz-harminc alkalommal hajt be fordítva az egyirányú utcákba.

Próbáltam térképeken kideríteni, hogy akkor mégis melyik a hivatalos irány, de mindegyik mást mond (ahhoz képest, hogy elvileg csak két irány létezik, a nyolcfajta térkép közül nincs kettő, ami ugyan azt mutatná).

E mellé különleges érdekesség, hogy az a bizonyos első utca csak délután abba az irányba egyirányú, amerre mi járunk. Reggel meg pont a másik irányba (meg van az az idő, amikor a kukás autó jön, és ha ő jön, akkor ő jön, nincs kérdés, meg panasz, és ő arra megy, amerre akar).

Pedig az ilyen nagyon is gyakori, hivatalos, és elfogadott eljárás. Ebből az utóbbi a legfontosabb, mert egyébként a hivatalos az olyan dolog, ami mindig csak mással szokott megtörténni.

A fenti képen pl. azt láthatjuk, hogy a háromsávos út középső harmada az esti órákban a kifele menőké. Míg reggel a befelé jövőké. A többi időszakban pedig bent van a közösben (mint a macskák), mindenki kezelje úgy, ahogy tudja.

És ez csak az egyszerűbb tábla, mert csak 3 verziót láthatunk (végül is csak 3 sáv van). Míg vannak olyan helyek, ahol egész katalógusból lehet válogatni, hogy mikor ki melyik sávban közlekedhet. Külön kitérve a hétvégékre és ünnepnapokra. Egy ilyet már évek óta próbálok lefényképezni, de még sose mentünk el mellette elég lassan. De akkor mégis, hogyan lehet elolvasni? A válasz az, hogy nem kell elolvasni! Menni kell a többiek után!

A közlekedésieknek van annyi tapasztalatuk, hogy nem mennek az árral szembe, így eleve olyan megoldást eszelte ki, ami a nép egyébként is évek óta használ. Így a táblák kihelyezésének is inkább adminisztrációs okai vannak (meg kell felelni az ISO-nak), mint tényleges figyelemfelkeltő hatása. A másik pedig, hogy a tömeg előtt biztosan megy egy kamion valahol, amelyik utat vág magának.