Macera

A magyar nyelv tele van török szavakkal. Egyes elméletek a teljes anyanyelvünk 8%-át mondják török eredetűeknek. Mások szerint kb. 250 török szavunk van. A Sulinet pedig egyenesen több száz szót mond.

Ő egyébként azt is megemlíti, hogy három hullámban érkeztek török szavak: I.e 1000-500 körül, majd a Vándorlások korában (V-IX. sz.), majd pedig a török megszállás ideje alatt. Legtöbb szavunk a második hullámból származik.

Sok olyan szó van, amikről általában tudjuk, hogy török eredetű, mint alma, balta, findzsa, mufti, sapka (de a dezoxiribonukleinsav pl. nem!). Viszont ma egy olyan szó jön, amit gyakran használunk, mégis kevesen tudják, hogy a törökben is megtalálható.

Ez pedig a macera. Török kiejtéssel madzsera.

Persze ha azt nézzük, hogy a törököknek mennyi macerájuk volt Magyarországgal, és a szó is úgy kezdődik, hogy mac-, akkor az is elképzelhető, hogy ez a szó a középkori Magyarországon fejlődött ki.

A macera a magyar jelentésben jellemzően negatív előjelű. Olyan dolog, ami leginkább nyűg, nem akarunk vele foglalkozni, mert hosszú ideig tart, és tele van aprólékos munkával. Ami egyáltalán nem kalandos. De még annyira se, hogy a kocsmában elmeséljük a barátainknak, hogy legalább ők élvezzék. A macerán nincs mit mesélni.

Pedig a török jelentésben éppen hogy a kalandot jelenti!

Pl. ha Micimackó elmegy Tigrissel kalandozni, akkor az törökül macera. Ha Micimackó belesik a patakba, és Tigris nagy nehezen kipiszkálja onnan, akkor az is is törökül macera. Amikor Micimackó anyukája az átázott ruhák miatt két órán keresztül kiabál, akkor az már magyarul fejmosás. Majd pedig amikor azt kapják büntetésül, hogy a mákot egyesével kell meghámozni, akkor az magyarul lesz macera.

A törökországi könyvesboltokban kapható egy könyv, aminek Isztambuli kalandok a címe (pontosabban Beyoğlu macerası). Ez arról szól, hogy egy kislány a kutyusával Isztambul történelmi negyedében bolyong, ahol egy rejtvényt követve megismeri a várost. Ebben az esetben láthatjuk, hogy a kislány a macerát tényleg kalandként éli meg.

De végeredményben ő török, könnyű dolga van.

<a href=Beyoğlu kalandok" width="341" height="469" />
Beyoğlu kalandok – Forrás: cizeriz.biz

Ezzel szemben, ha ugyan ezt az útvonalat turistaként szeretnénk bejárni, akkor a macera szó mindjárt átfordul a magyar jelentésébe. A mindjárt alatt kb. a negyedik ezredmásodpercet értjük, amikor is eltévedtünk és ki tudja mikor és hol de már vettünk két szőnyeget. Majd ezután jönnek a további macerák, mikor szeretnénk megtudni a kivezető utat, ami abból fog állni, hogy már régen besötétedett, és mi még mindig egyik boltról a másikra járunk át és már két teherautót megpakoltunk mindenféle hasznos cuccal.

Ebből most már azt is láthatjuk, hogy ennek a szónak a jelentése nemcsak nemzetfüggő, hanem nézőponté is. Ugyanis a helyieknek biztosan jó kaland és móka lesz, ahogy az erkélyről követik a velünk történő eseményeket.

E mellett a szótár külön kitér arra is, hogy a macerának lehet romantikus jelentése is. Maradva a fönti hátsó kisutcánál (hiszen még mindig nem találtunk ki), ha az esemény túlságosan elhúzódik, akkor akár tényleg átmehet romantikus kalandba a történet.

megmutatom a kiutat, ha elveszed a lányomat!

<a href=Beyoğlu kalandok" width="480" height="350" />
Beyoğlu kalandok – Forrás: cizeriz.biz
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.6/10 (7 votes cast)
Macera, 7.6 out of 10 based on 7 ratings
 

4 Replies to “Macera

  1. Mint egykori vegyészmérnök, felhívnám a figyelmedet, hogy a macerálás egy vegyi folyamat neve (valószínűleg latin eredettel). Azt a folyamatot, amikor amikor szilárd anyagból valamilyen oldószerrel kiszedjük az egyik komponensét, extrakciónak nevezzük. Ennek két fajtája van: ha mindez melegítés nélkül történik, akkor macerálásnak nevezzük, ha melegítéssel, akkor digerálásnak.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
    1. Köszönöm!

      És ez a folyamat mennyire macerás? 😉 Hátha ő is onnan kapta a nevét…

      Most hogy így rákerestem, olyat találtam, hogy azt az edényt, amiben a folyamat zajlik, macerátornak hívják. Vagyis az ő dolga, hogy macerálja a szilárd anyagot, amíg az meg nem unja, és kiadja a komponensét.

      Esetleg elképzelhetjük azt a variációt, hogy az egyik ilyen szilárd anyagot nevezzük embernek (mondjuk hitetlen gyaurnak), míg a komponenset kardnak? A törökök berakták a kardot a latinul beszélő ellenségbe, aki azt megpróbálta kiszedni. A törökök pedig látták, hogy ez macerás, és így került bele a nyelvükbe ez a szó.
      Mennyire lenne hiteles egy ilyen variáció? 🙂

      Próbáltam utánanézni, hogy tényleg, melyik nyelvből származik, ki hozta, vitte, mi is az eredeti jelentése. De semmi fogódzkodót nem találtam.
      Te tudsz valamit, amin el lehet indulni?

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
  2. Kapaszkodóm nekem sincs. Onnan gondolom, hogy latin, mivel az elnevezés a kémiának még az alchimia korszakából származik.

    Egy apró érdekesség. Egyetemi szinten – nem csak a diákszlengben, hanem a hivatalos nyelvezetben is – a számonkérések bizonyos fajtáit digerálásnak neveztük. Ennek az volt a logikája, hogy a tanár igyekezett a diák fejéből kiszedni a tudást, melytől a diák persze izzadt, így valósítva meg a meleg extrahálást. A röpdolgozat volt a diger, a vizsgával felérő év végi labor számonkérés pedig a nagydiger.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Egyes szavak nagyon érdekes utakat járnak be. 🙂 Egy-egy mellékjelentésből érdekes ágat fejlődnek ki.
      Egyik kedvencem a szerviz szó. Mely latin, és azt jelenti, hogy szolga, rabszolga. Ugyan ebből ered a szervusz is, ami pedig a servus humillimus formája: alázatos szolgája.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .