Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Macar (Magyar). Ez a könyv címe, amely az első isztambuli (és így török) nyomda alapítójáról szól. Ő pedig magyar volt (érdekes, hogy az első tűzoltóságot is magyar alapította). Bár erről keveset tudni, de az biztos, hogy Kolozsvárról indult útnak. A nevéről is csak annyit tudunk, hogy İbrahim Müteferrika. Ez pedig nem hangzik annyira magyarosan…

A könyvet Solmaz Kâmuran írta.

 

Macar - Tefrika-i Müteferrika

Macar – Tefrika-i Müteferrika – Forrás: idefix

Régóta készülök, hogy ezt a könyvet bemutassam. Egészen pontosan azóta, hogy a Sema elolvasta. És azt mondta rá, hogy jó! Meg érdekes. Meg egyébként is egy magyarról szól. Mi pedig egyre több magyart találunk Törökországban.

Csak az volt a probléma, hogy a könyvet törökül írták. És a főszereplőről, İbrahim Müteferrikaról is leginkább idegen nyelvű anyagokat találni. Így egyre csak halogattam. Pedig..!

Na de most (2012 – a blogunk kitartóan naprakész) megjelent magyarul is! Címe: Magyar – Az első török nyomda magyar megalapítójnának kalandos élete (ISBN: 9789632632506). Fordította: Sípos Katalin

Magyar - Az első török nyomda magyar megalapítójnának kalandos élete

Magyar – Az első török nyomda magyar megalapítójnának kalandos élete – Forrás: Bookline

Akik kint voltak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, azok személyesen is találkozhattak az írónővel. R. Kiss Kornélia, az mno újságírója kint is volt, és vele készített egy interjút.

– Magyar – ezt a címet adta az Ibrahim Müteferrikáról szóló regényének, annak ellenére, hogy Müteferrika magyar múltjáról szinte semmi biztosat nem tudunk. Még az eredeti magyar nevét sem ismerjük. Ilyen fontos önnek a származás, a hovatartozás kérdése?
– Az írói önmeghatározásomnak nem része az etnikai vagy vallási hovatartozás. „Solmaz vagyok, író” – ennyi elég nekem. Ibrahim Müteferrika erdélyi múltjáról tényleg semmit nem tudunk, de egy könyvében ír arról, hogy kolozsvári. Számon tartotta a származását, ezért nekem is fontos volt, honnan jött. Ráadásul a magyarság akkoriban és utána még sokáig folyamatos veszélyben lévő identitás volt. A magyaroknak nem volt joguk arra, hogy magyarok legyenek. A legutóbbi időkig a Szovjetunió akadályozta őket ebben. Nagyszerű dolog, hogy Magyarország most az Európai Unió tagja. Tudom, vannak problémák, de örülök, hogy a magyarok végre szabadok.

– Tíz évig gyűjtött anyagot a regényhez. Mi adta a kutatás vezérfonalát?
– Sokat olvastam, nemcsak Müteferrikáról, hanem az oszmán–magyar viszonyról általában. Fontos szempont volr, hogy igazságosan, pártatlanul kutassak és írjak. Ha törökül írok, akkor a törökök írója vagyok, de ha lefordítják a könyvemet magyarra, akkor már a magyarok írója leszek. Ez nagy próbatétel egy írónak, főleg ha arról az országról ír, ahol a könyvét lefordítják. Többször elutaztam Budapestre és Kolozsvárra, mialatt a regényen dolgoztam.

– Budapest csak a regény kortárs kerettörténetének a helyszíne, Kolozsvárnak viszont fontos szerepe volt Müteferrika élettörténetének első felében. Sikerült megtalálnia a mai Kolozsvárban az egykorit?
– A megmaradt történelmi épületeket természetesen végignéztem, és felkerestem a kolozsvári unitárius közösséget is, mivel feltételezhetjük, hogy Müteferrika eredetileg unitárius volt. Úgy látom, a magyar örökség ma is meghatározó Erdélyben. Ez nem változott annak ellenére sem, hogy nagy nyomás nehezedett az itteni magyar közösségre, és a számuk is csökkent.

– A kerettörténet két szereplője Ibrahim Müteferrika véletlenül felbukkant naplóját próbálja megfejteni, de a regény végén, mire újra közel kerülnek egymáshoz, nyomtalanul eltűnik a füzet. Miért?
– Müteferrika naplója csak eszköz volt, hogy a szereplők egymásra találjanak. Szerintem az emberi életben ez a legfontosabb, nem a múlt. A múlt feltárását persze nem lehet megúszni a közösségek és az egyének életében sem. De nem önmagáért, hanem a jövő érdekében érdemes megtennünk.

– Az Oszmán Birodalom történetét nyilván máshogy értelmezik a törökök, mint a magyarok. A közép- és kelet-európai kutatások után hogy viszonyul ehhez a kérdéshez?
– A hivatalos történetírás dicsőséges időszaknak tartja a hódítások korszakát, de emberi szempontból nehéz lenne őket annak nevezni. A magyarok mohácsi vereségét mi mohácsi győzelemnek hívjuk. De számomra inkább az a lényeg, hogy emberek vesztették el az életüket, családjukat, az otthonukat és a kultúrájukat. Hogy lenne ez siker? Az, hogy Ibrahim Müteferrikának ilyen különleges szerepe lett a török kultúrában, valóban a történelmi helyzet következménye. De én meg vagyok győződve róla, akkor is ismert személyiség vált volna belőle, ha mindez nem történik meg, és ő Kolozsváron marad.

– Müteferrikával kapcsolatban nagyon nagy részben kellett támaszkodnia a fantáziájára. Mennyire volt fontos a történelmi hitelesség?
– Nem hiszek az olyan történelmi regényben, amelyben csak megtörtént eseményeket szerepelnek. Egy ilyen történetet nem is éreznék a sajátomnak. Ez egy speciális formája a fikciónak, mert olyan dolgokat kellett kitalálnom, amik akár igazak is lehetnek. De a főhős mégis az én saját Ibrahimom. Ha történelmi figurát választok, mindig próbálok a közismert kép mögé nézni, és emberi portrét felrajzolni. Szeretem a történelmet, több történelmi témájú könyvet is írtam, de mégsem történelmi regények szerzőjeként határoznám meg magamat.

– Magyar fordításban nehéz kifejezni a különbséget, de a regény török eredetijében sokat használja a régi török nyelvet is. Miért tartotta ezt fontosnak?
– Ebben a regényben a múltban játszódó részeket, vagyis Müteferrika naplóját különítettem el így. De más írásaimban is szívesen használom a régi török szavakat. Ha írok, nem gondolkodom azon, hogy régi vagy új szót használok, sem azon, hogy ez a szó esetleg perzsa vagy arab eredetű-e. Azt választom, ami legjobban kifejezi a mondanivalómat. Nem vagyok teljesen a modern török ellen, a hétköznapokban magam is használom. De úgy gondolom, sokkal szegényesebb. Jobban szeretem, ha több szót használhatok valaminek a kifejezésére, mint ha csak egy szavam lenne több különböző dologra. Csak egy példa: akit szeretünk, törökül „életemnek” nevezzük, a régi kifejezés használatával. Van egy új török szó is, ami az életet jelöli, de ez a szó ugyanabban az összefüggésben már idétlenül hangzana. Eszükbe sem jut az embereknek, hogy így használják.

Solmaz Kâmuran

Solmaz Kâmuran – Forrás: mno.hu, Nagy Béla

Forrás: mno.hu

Remélem, ennyiből mindenki kedvet kapott a könyv elolvasásához. Így, amikor majd készen lesz a bejegyzés, akkor mindenki írogathatja, hogy nem is úgy volt! 🙂

Fülszöveg:

Egy kolozsvári származású, iszlám hitre áttért magyar megalapítja az első nyomdát az Oszmán Birodalomban. Ibrahim Müteferrika kalandos életéről szól ez a történelmi regény, amelyben sok szó esik a törökországi emigrációban élő magyar fejedelemről, Rákócziról. Az olvasók megismerhetik a korabeli szultáni udvart, az ottani miniatúra-festő műhelyeket, a XVIII. századi Isztambult, amely a gyakran pusztító tűzvészeiről és pezsgő diplomáciai életéről híres. Szabadkőművesek beavatási szertartása, kerengődervisek rituális tánca és még sok érdekes és titokzatos kép tárul elénk. A könyvben mindvégig együtt van jelen Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Magyar - Az első török nyomda magyar megalapítójnának kalandos élete - interjú, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

6 hozzászólás a(z) Magyar – Az első török nyomda magyar megalapítójnának kalandos élete – interjú bejegyzéshez

  • Hogy van ez a két ‘élet’ szóval? Hayat, ömür, melyik a régi, amelyikkel becézni lehet a kedvesünket?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    • Én a can szót ismerem rá. Ezt szokták a kedvesre mondani, mint canım. De elég gyakran hallom a hayattım szót is. De az inkább férj-feleség felállásban, míg a canım sokkal inkább a romantikus. Bár ha jól tudom, a can sokkal inkább lelket jelent, mint életet.
      A szótár szerint viszont az élet a következő szavakkal fejezhető ki: yaşam, hayat, dirim; ömür.
      A török (és a magyar) nyelvben általában azok az ősi szavak, amelyekben az a magánhangzók vannak. És nem vegyesen. Ez alapján a hayat és a can is lehet ősi, míg az ömür valószínűleg arab. De ennek jobban utána kellene járni…

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
  • Tyűha. Erről nem is tudtam. Szóval már van magyar származású török tűzoltónk, nyomdászunk, néprajzkutatónk. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


84
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
Learn Turkish
buz
“ice”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések