Mekkora döner!

A törökök egyik kedvenc étele a döner. Magyar-görög nevén gyros.

No de hogy lássuk,  a törökök tényleg mennyire is rajonganak ehhez a különleges sült húshoz, érdemes kimenni ebédidőben az utcára!

A döner, ami forgó húst jelent (a görög gyros szó is), Törökországból származik. A mai formáját, a függőleges késre (kardra/nyársra) felhúzott húsokat İskender nagyapó találta ki a XIX. században, Bursa városába. Ő hús-mesterként dolgozott, és rájött, hogy a függőleges nyárson jobban sül a hús. Meg praktikusabb is.

Ennek elődje a cağ kebab, ami ugyan így hús darabokból áll, csak vízszintesen fekszik a nyárs. Ez a típus Erzurum tartományból származik. Mindkettőre jellemző, hogy folyamatosan sütik, és csak a szélén levő átsült húsokat vágják le. E miatt vékony szeletekből áll. Minél vékonyabbak a szeletek, és minél nagyobbak, annál jobb minőségű a hús.

A döner előnye még, hogy a sülő hús tetejére fűszerezésként szírt, paprikát, paradicsomot, stb… lehet tenni. Míg a cağ kebab esetén a zsírt a húsok közé kell helyezni.

Az Európában ismert dönert (és gyrost) a Németországban élő Kadir Nurman találta ki, és vezette be. Míg a hagyományos török döner esetében kényelmesen leülünk az ismerősökkel és ebéd/vacsora közben kibeszéljük a világ dolgait, addig Kadir arra jött rá, hogy a németek inkább jobban szeretnek rohanva enni. Így átalakította hordozható formába. Ez azt jelenti, hogy minden, ami eredetileg a tányéron volt, azt kenyérpidébe teszik, és összehajtják.

Törökországban a pidés változat nagyon nem akar elterjedni. Sokkal gyakoribb az, ha kenyérbe (ekmek) van pakolva (nem ritkán akkorába, amivel egy egész család is jól lakhatna), vagy pedig a pidéhez hasonló kenyértésztába van tekerve (dürüm).

A hagyományos döner birkából készül (kuzu), de ma már sokkal népszerűbb a marha (dana, et), és a divatos tyúk (tavuk).

Tehát a döner előnye, hogy bármekkora lehet, hiszen a vékony szeletelésnek köszönhetően, mire eljutnak a közepére, addigra az is átsül. Mindig elég, ha a szélén pár milliméter megsült. Ennek köszönhetően gyorsan lehet felszolgálni (nem kell várni), és akármekkora is lehet.

Azért, hogy érzékeljük, mekkora is az akármekkora, 2005-ben megsütötték a világ legnagyobb dönerét Bursa városában. Ez 2.698 kg-os lett. Amiből 60 kg a só. Tehát egy ember nem ehette meg, mert ennyi só erősen veszélyeztette volna az egészségét. Mindehhez 240 birkát vágtak le, és 3 hónapig készültek. A döner kerülete 570 cm volt, míg a magassága 133 cm.

Ennyire nagy döner minden nap nem készül, de Isztambul belterületén Beşiktaş kerületben minden délben egy hatalmas adag hús várja az éhezőket.

Hatalmas döner
Hatalmas döner

Ezt a minden nézőpontból hatalmasnak tűnő dönert a közönség nagyos is hamar, kb. 2.5-3 óra alatt tünteti el. A nézők/szurkolók/fogyasztók dél körül beállnak az egyáltalán nem rövid sorba, és három óra tájában a későn érkezők örülhetnek, ha nekik marad még egy kicsit.

A környékre jellemző, hogy legalább 20 másik étterem található, ahol dönert árulnak. Igaz, jóval kisebbet, mint ez (ennek ellenére az övék késő estig kitart). Mégis, láthatjuk belőle, hogy egy igen kedvelt ételről van szó.

A németek (illetve a Németországban élők) is nagy rajongói a forgó húsnak. Évente kb. 300.000 kg-t esznek meg. De messze elmaradnak a töröktől, ahol egy 2005-ös felmérés szerint 460.000 kg az éves átlagos fogyasztás.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
Mekkora döner!, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

8 Replies to “Mekkora döner!

  1. Akkor szerintem ezt a dönercit láttuk Beşiktaş-ban. El nem tudtuk képzelni, miért áll akkora sor előtte, amikor az utcában több másik szinte üresen kong 😀 Na majd legközelebb meg is kóstoljuk, hogy tényleg jobb-e, mint a többi…

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Ez nagyon régi döneres. És tényleg nagyon finom. Egyszerű étterem, de pont ezért gyors a kiszolgálás.
      Talán e miatt a környéken mindenki dönert árul. Sajnos miattuk egy hét múlva muszáj másik kerületbe átmenni, ha valami mást akarsz enni (kivéve a hal, mert az is népszerű)
      Mellette van egy Kasap Döner nevezetű, ami ennek az elegánsabb változata. Az már étterem jellegű, jóval magasabb árral, és még iPad-ok is vannak az asztaloknál. És ott is nagyon finom a döner.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Én az ArcoskodóKönyvön (azaz FB) már elhumorizáltam a tájékozatlanságomat. Mi a fő különbség a kebab és a döner között? A kebabnál pálcikára van a husi felszúrva, míg a dönernél erről a nagy tömbből vagdosnak szeleteket?

    Én azt sem értem, hogy ha kis darab húsból készül (ld. csirkemell), akkor hogy tudják ilyen nagy gömbbe összedolgozni és miért nem esik szét? Vagy a színhústól ez messze van és tesznek bele pár gyurmázhatóvá tevő anyagot is?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Magamra reagálok: látszik, hogy csak szakaszokat olvastam el a bejegyzésből, mert még írtad is a kebab – döner közti különbséget. 🙂

      VA:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      1. Na de azért összegezzük:
        Kebab: igazándiból senki se tudja, mit jelent. Valószínűleg sült húst. Nyárson sült húst. De van padlizsán kebab is (nincs benne hú), meg taş kebab (mint a pörkölt – nincs benne nyárs), meg şiş kebab is (nyársas kebab). Az ankarai névrokonom pedig látott már sült gesztenyét is kestane kebab néven (se hús, se nyárs).
        Eredete a mai Irán-Irak térségéből, ahol a katonák a kardra húzták a húst, és azt sütötték a tábortűz felett. Általában birkát, de hát ki tudja, a katonák mi mindent ettél még…
        Döner: ő is nyársra van húzva. Török találmány, a cağ kebab (megint kebab) elfordított változata. A cağ kebab eredete ismeretlen. De az is valahonnan Törökország-Irán-Irak térségéből ered. Jellemzően minél több a hús, annál keletibb az étel. Minél több a zöldség, annál inkább Mediterrán. A probléma elkerülése-megfordítása-bonyolítása véget szokták döner kebabnak is hívni.
        Amit viszont írtál a FB-on, az a köfte, hamburger. fasírt, húspogácsa. Ezt pedig a Római Birodalomban találta fel egy római étterem tulajdonos. Érdekességként mégis a tatárok terjesztették el, majd a németek, majd pedig a hamburgi kivándorlók.

        A klasszikus kebabok, melyek nyársra vannak húzva a magyar saslikhoz, vagy a tábortüzes szalonsütéshez hasonlítanak: egy emberes étel, és a nyársra a húsdarabok és más finomságok lettek felhúzva. Ezzel ellentétben a cağ kebab és a dönet jóval nagyobb mennyiséget tartalmaz, és nem egy személyre sütik, hanem órákon keresztül forog a nyárson. Valószínűleg a húsok pakolásával rögzítik őket. De a hús fajtája és a minősége is megadja a maximális méretet. Itt megint a döner van előnyben a cağ kebabbal szemben, mert egy megfelelő pakolással és szeleteléssel nagy mennyiség is stabilan tartható. Hiszen a súly sokat segít az egybentartásban.

        VN:F [1.9.22_1171]
        Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
        1. Na ez a beszéd. Már is világosabb lett a kép. Közben a nyálelválasztásom is beindult. 😀

          VA:F [1.9.22_1171]
          Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .