Kukorica

Ez az érdekes növény, melyet Kolumbus hozott be Amerikából, Törökországban úgy tűnik, mintha nem lenne olyan népszerű, mint a másik tengerentúli növény, a csípős paprika.

Vagy csak a látszat csal?

Ha Törökországra gondolunk, és a török ételekre, akkor elsőre nem a kukorica fog beugrani. De még másodjára sem. Inkább a kebab, vagy a saláta.

Az igazság az, hogy a törökök is hasonlóan gondolkodnak. No persze, ha előhozzuk, hogy a kukorica is egy étel, senki se fog elmegyógyintézetbe dobni minket. De valahogy valami mégis van ezzel a növénnyel, amiért nem tartozik a hivatalos étel kategóriába. Sokkal inkább desszert.

Hogyha mondjuk azt kérjük egy töröktől, hogy a jól átsült hús mellé köretnek kukorica legyen, akkor azért furcsán néz majd ránk. Ha viszont a salátára kérünk egy kis kukoricát, mindjárt felcsillan a szeme, hogy de jó ötlet is!

A kukorica leginkább az észak-keleti, fekete-tengeri tartományban kedvelt. De ott szinte minden formában. A legnépszerűbb viszont mégiscsak a belőle készült kukoricaliszt. Ez pedig az egyik legfontosabb alapanyaga az igazi fekete-tengeri konyhának.

Megtaláljuk a kenyérlisztbe keverve is, de a legkedveltebb formája, amikor a hamsi nevű halat forgatják meg benne, mielőtt kisütik. Nem mellékesen a hamsi a másik alapja a fekete-tengeri konyhának. Állítólag minden háziasszony legalább 250 különféle ételt tud ebből halból készíteni. Lényegében pedig bármelyik ételnek bármelyik eleme helyettesíthető vele. Így amolyan joker alapanyag. 🙂

Mindez félig meg is válaszolja a kérdést, miért nem látunk a török konyhában kukoricát: mert jól bele van sütve az ételbe! 🙂

Másrészről a kukorica, mint a törökök kedvelt csemegéje, lépten-nyomon megtalálható. Mégpedig a főtt csöves változatban. Amit leülve az út szélére jól meg lehet enni. Utána pedig mehetünk a tengerbe mosakodni.

Isztambulban gyakoriak az olyan főtt kukorica árusok, ahol kis pohárból, kanállal lehet kieszegetni. Így tiszták maradunk, sétálhatunk vele, moziba is beülhetünk, vagy akár pajtásunkat randira hívhatjuk.

Néhány évvel ezelőtt az egyik kedvelt kukoricaárus közelében furcsa növények kezdték a fejüket kidugdosni a földből. Majd szép magasra megnőttek. És még a kukorica is beérett rajtuk, mielőtt valaki jött, és lekaszálta. Nem sokkal később egy új kukoricaárus is megjelent a környéken…

A főtt kukorica nagyon kedvelt. A forgalmas utak mentén is találhatunk eladókat bőségesen. Onnan lehet felismerni őket, hogy az egyik kanyar után hirtelen leszáll a köd és nem látunk semmit. Ott bizonyára hatalmas kondérban főzik a finomságot. Este még látványosabb az egész. Azt hinné az ember, hogy tűzoltó mulatság van a közelben. 🙂

Ugyan ezeken a helyeken pirítottat is lehet venni. Nyam nyam.