A Ramadán (Ramazan) muszlim ünnepnek első ránézésre köze sincs a keresztény karácsonyhoz. Talán azért tűnik így, mert tényleg nincs is.
De mégis, számtalan hasonlóságot fedezhetünk fel a két ünnep között.
De előtte néhány különbséget:
Ramadánkor nincs Mikulás, Karácsonyfa, hóesés, sem pedig Húsvéti Nyúl. Bár az utóbbi kettő sem mindig része a Karácsonynak.
E néhány, szemmel is látható különbségek után nézzük a hasonlóságot!
Mind a kettő egy ünnep. De míg Karácsonykor nem dolgozunk, meg a két ünnep között (legalábbis volt egy ilyen időszak is), addig a Ramadán rendes-dolgos munkanap. Kivéve, amikor véget ér, és kezdődik a háromnapos Cukor Ünnep. Mert akkor tényleg nagy ünnep van, édesség evés, dínom-dánom, anyós látogatás és minden más, ami csak az egekbe viszi a vérnyomást (igen, vizicsúzda is van, de ahhoz el kell menni Antalya-ba).
A Karácsony napjának a meghatározása bonyolult, míg a Ramadánnak a kiszámolása. Mit köztudott, fogalmunk sincs, mikor volt Jézus tényleges születésnapja, bár jó sok tipp azért létezik. Sem az évet, sem a hónapot nem ismerjük. De még a napot és a másodpercet sem. Az örmény keresztények szerint január 6-ra esett a nagy nap. Míg a Rómához hű egyház december 25-re tette ezt az időpontot. Ez utóbbiban később nagy kavarodás volt, és lett belőle a keleti és a nyugati egyház, mely kitartóan ragaszkodott a 25-hez. Csak éppen a keletiek nem jó naptárat használtak, és mire észbe kaptak, addigra december 25 elment egészen január 7-ig. De azért se teszik vissza decemberre, mert akkor úgy tűnne, hogy a nyugatiakat követik. A magyarok meg nem követnek senkit, náluk jó a 24-e. Egyszerű ugye?
Ezzel szemben a Ramadán az Iszlám naptár Ramadán nevezetű hónapja Ennyi és kész. Vagyis majdnem. A hónap jelentése a Hold napja. Egy földi év viszont nem pontosan 12 holdi napból áll. Hanem kicsit többől: 10-11 földi napból. A rómaiak eléggé egyszerűen oldották meg ezt a számolási problémát: az extra napok kezdetével eszméletlenre itták magukat, és mire kijózanodtak, addigra helyre állt a naptár is. Az arabok viszont azt mondták, ők nem pazarolják a vizet alkoholra, meg különben is, a sivatagban nem látszik, hogy valóban tél van vagy nyár van, és 10 napot simán bárki le tud alkudni…
A következő hasonlat viszont már megdöbbentő. Meg egyszerre ijesztő. Meg hát…
Szóval ünnep. Az ilyen pedig mostanában egyenesen egyet jelent az üzlettel. Ahogy Magyarországon is a Karácsony egyre inkább átment az üzleti vállalkozásba, a meghitt, gyertyafényes családi ünnepből (apropó, gyertya eladó!! Nagy mennyiségben! Minden megvásárolt 10 tonna után ajándék strandpapucsot adunk. Ajándékba persze). Az ünnepek alkalmával mást se látunk, mint akciós Mikulást, akciós sonkát, akciós fülbevalót, akciós TV-t, akciós lánctalpast, akciós utazást, akciós törpepapagájt, stb..
Nincs ez másképpen Isztambulban sem, ahol ajándék kolbászt, ajándék mosógépet, ajándék utazást, ajándék ajándékkupont és még sok minden mást kapunk. Cserébe pedig a boltok is tudnak mit ünnepelni. Erről bővebben itt.
De ha már a multiknál tartunk, akkor legyen a tv is, mint összehasonlítási alap. Gondolom már mindenkinek feltűnt, hogy van egy standard Karácsonyi csomag, amit minden évben pontosan december 25-én lehet a TV-ben megnézni. Érdekes módon a szeretet ünnepén mindig van olyan film is, ahol az emberek szeretetből egymásra lövöldöznek, míg olyan nincs, ahol ágyba bújnának és egymást szeretnék… valahogy ez a rész nem tiszta..
Nálunk is megvan a standard film, amit a reggeli elfogyasztáskakor lehet nézni. Ha jól értem a főszereplő, Ali (magyarul Matyi) elmegy Mekkába, és az ő kalandjait mutatja be az évtizedes hagyományokkal rendelkező film. Eddig minden megkérdezett azt mondta, hogy az ő gyerekkorában is ez a film ment. 15-75 évesig mindenki így emlékszik vissza.
Sütik!
Érdekes módon, a sütik szerepe nem ugyan az a két kultúrában. Míg egy jó Karácsonyhoz hozzátartozik jópár sütemény, a törökök inkább beérik azzal, hogy eleve sok sok ennivalót készítenek. Olyan, mint kimondottan Ramadán süti, olyan nincs. Van börek, ami jó reggelire, van baklava, ami jó estére. Az utcai mulatságnál is számos édességet árulnak (pl. a cukormázas almát). De olyan, amire azt lehetne mondani, hogy ez aztán az igazi Ramadán süti, olyan nincs. Érdekes, mert a rákövetkező Cukor Ünnep alatt a gyerekek járnak házról házra cukrot gyűjteni, de ezek is olyanok, amiket a bazárban kilóra árulnak. Lehet, hogy itt volt valami, de mára eltűnt.
Viszont megvannak az ajándékok. Nem olyan nagyszabású, mint Karácsonykor. Inkább a gyerekek kapnak új pólót, új cipőt, vagy más apróságot a Ramadán (Ramazan) végével.
Aztán mi van még… Jah, a Mikulás. Na, az egészen más, mert az tényleg nincs. De mintha ezt már írtam volna…
Filmről jut eszembe! Nincs valami jó kis török film mostanság amit ajánlanál megnézni? Lehet vicces is de igazából mindegy 🙂
A mostanság a részemről 2013 januárját jelenti (vagy az még 2012 volt?).. Ekkor voltam utoljára moziban. Sajnos tippem sincs mit játszanak mostanában.
De szerintem csináld úgy, mint a törökök: menj el olyan helyre, ahol multi-mozi van, azaz több film megy egyszerre (és BurgerKing/McDonnald’s is van a közelben), és válassz egy filmet. 🙂
😀 Jó ötlet, de jelen pillanatban nekem olyan kéne ami fent van a neten. Ha angol felirat jó ha van de nem életbevágó.
Nem baj ha régebbi csak jó legyen. Ami nagyon tetszett: Issiz adam, I láv yu, Mutluluk stb ezek se mostaniak.
Szerintem az Aşk Tesadüfleri Sever jó film volt. A Kelebeklerin Rüyası akkorra lett jó, mire vége lett. És szerintem tized annyira sem volt dráma, mint ígérték. Hasonlóan a Dedemin İnsanları, amire mondtak minden jót, hogy bemutatja az I VH utáni kitaszítottságot, meg mindent… Hát azért azért ennél keményebb filmekhez szoktuk. Hiába, a törökök kimaradtak a II. VH-ból… De azért valahol mindkettő bemutat egy korszakot, azért nem írom le teljesen.
Az Anadolu Kayıp şarkılar viszont mindent visz. És még felírat sem kell nagyon. Bár erősen ajánlott érteni, mit mondanak, mert az a néhány mondat, ami van a filmben, az nagyon fontos. Itt azért kiemelném, hogy ez inkább dokumentum film. Az anatóliai népzenéről szól, amit kicsit feldobtak modern hatásokkal, így nagyon nagyon jó lett! 🙂
Ebbe a Dedemin Insanlari-ba is belenéztem már anno, de annyira nem fogott meg.. ezek szerint nem csak én vagyok vele így 🙂
Elvileg arról szól, hogy a dede Görögországban született, de az I. VH után áttelepítették Törökországba. És azt meséli el a film, hogy sem a görögök, sem a törökök nem fogadják be őket teljesen.
Hát… ilyen nem fogadunk be kategóriás filmből eddig csak durvábbat láttam. És akkor még hol vannak a dávidcsillagos filmek… Nem sikerült a főhős borzalmait átélni. Amelyek szerintem még egy frissen végzett munkát kereső diák megpróbáltatásai mellett is eltörpülnek.
Annyira nem vagyok oda érte bár az Aşkı Memnu sorozat tetszett, azt mondják Kuzey is nagyon jó.
Igen vágtam, hogy a Dedemin valami görög-török melodráma lehet de csak belepillantottam 🙂
Még egy lehetetlen kérésem lenne: most Istanbulban nagyon menő egy szám, valami felturbózott poppos török (elvileg cigány) zene, de fogalmam sincs mi lehet a szám címe. Ennyi infóból valami tipp?
Oh kösziii!
Az utolsót már nézem is 🙂
Az Aşk Tesadüfleri Sever-t már láttam, nekem is tetszett 🙂 A Pillangósban meg látom, hogy a Kivanc játszik….ez lehet dob a film értékén valamit nekünk nőknek:D
Akinek van még ötlete bátran szóljon hozzá 🙂
Ha rá vagy kíváncsi, akkor egyértelműen Kuzey-Güney. 😉
Felcserélődtek a hozzászólásaim 😀
Na szóval a Çingene müzik- hez még annyit, hogy valami ilyesmit kiáltoznak benne hogy: „hadi kizin”, ha jól emlékszem 🙂
A Hadı kızım majdnem olyan gyakori, mint az Annem, canım Annem. 😀
Telefonra van olyan program, amelyik felismeri a hallott dalokak. Ez pl. egészen jó
Ah tudom, utólag voltam okos 🙂 Meg van nekem is 😀
Szóval akkor reménytelen 😀
A magyarok meg nem követnek senkit, náluk jó a 24-e. ez nagyon tetszett. minden evben azert elmondom a muszlim ferjemnek, h karacsony 25 en van, csak nem tudom miert, a mi csaladunk 24tol unnepel. akkor nem csak mi vagyunk igy.