Milyen meleg a tenger?

Pálmafák, napernyő, kellemes lágy szél, és hőség.

Futás a tengerbe!

Jaj, de ez hideg!

A tenger is olyan mint a levegő és a tűzön felejtett lábos: a színéből nem állapítható meg a hőfoka. Néha igen, de akkor már úgyis mindegy. Ez egyébként a nagy trükkjük a tengerparti szállodáknak: télen fotózzák, így nincsen tele integető, napozó, napozókat fröcskölő turistával. A tenger meg úgy néz ki, mint ami alig várja, hogy az arra téved turista csobbanjon egyet.

No de közben a víz hideg!

Dél-Törökországban van azért némi garancia, hogy júliusban nem fagy be a tenger, de a többi részen, főleg a Fekete-tenger partján már könnyen előfordul, hogy hideg a víz. Ott más is könnyen előfordul, de arról kicsit később.

Apropó: Törökország, tengerpart, pár adat: összesen 7200 km hosszú a török tengerpart. Ez annyi, mintha Budapestről Gibraltárba mennénk el… Hamburgon keresztül. Meg vissza.. Jó kis homokvárat lehetne építeni, ha ez mind homokos tengerpart lenne, nem pedig sziklás. Mindez 4 tengert jelent: Földközi-, Égei-, Márvány-, és Fekete-tenger.

Anatólia történelme során ez a sok sok tengerpart más célt szolgált: legtöbbször (főleg az oszmán időkben) ágyukat lehetett ide pakolni, melyek a hitetlen kalmárok hajóit lövöldözhette nagy lelkesen. Majd amikor eléggé jól működött a rendszer, akkor már az igazhívő kalmárokat szállítható hajók békésen ringatózhattak a tengeren. Egészen addig, míg a gyaurok földjéhez nem ért, akik szabálytalan játékot játszva, ágyúzták az ártatlan hajókat. Szerencsére a fényeselméjű szultán még időben megparancsolta, hogy a kalmárok legyenek álcázott harcosok, a rakomány pedig banánnak álcázott ágyukból álljon. Ezen kívül elrendelte, hogy a nép védelme érdekében még az előtt kezdjenek el lövöldözni, hogy az ellenség tenné meg. Függetlenül, hogy az ellenség hajója mivel van felszerelve, van-e egyáltalán hajója, vagy van-e egyáltalán ellenség. Minden esetre a kapitány válláról nagy felelősséget vett le, és megkönnyítette a gondolkozást.

Ma viszont az ágyuk helyett a turisták töltik meg a tengerpartot. Ebből adódóan más paraméterek lettek a fontosak. Pl. egy turista esetében nem lényeges, hogy mennyire lehet bebetonozni a sziklafalba (kivételek persze mindig vannak). Az ágyút viszont a víz hőmérséklete hagyta hidegen.

Mi viszont ne menjünk bele a hideg vízbe! És még jobb, ha ez nem akkor derül ki, amikor már éppen a csobbanáshoz készülünk.

Több olyan weboldal is található az interneten, amelyik a tengervíz hőmérsékletét mutatja meg. Igaz, csak 19 nagyvárosban, de azért ennyi is képet ad arról, hogy fürdőruhát, vagy lékhorgász felszerelést pakoljunk-e be a táskánkba.

Én két oldalt találtam, ami gyakran frissül és érdemes használni. Az egyiken a városok listáját láthatjuk, míg a másikon egy térképen nézhetjük meg az adatokat (meg az is, hogy hol is van az adott város). A cikk írásakor mindkettőt naponta többször frissítették. Reméljük, a jövőben is így marad.

Az elsőnek adott oldal, bár térkép nélküli a lista, más miatt nagyon hasznos: a tenger hőmérséklete mellett fontos időjárási információkat is kapunk: egyáltalán milyen idő van most, mekkora szél fúj, milyen nagyok a hullámok, és milyenek a látási viszonyok. Ez utóbbi a hajósoknak ad hasznos információt, nem pedig a bikiniseket fotózóknak.

A kapott adatokat érdemes bedobni egy fordító programba.

Amit mindenképpen ki kell emelni, az a Fekete-tenger. Sok mendemonda kering róla. Már akkor is tűntek el hajók napsütötte időkben, mielőtt az oroszok elkezdték volna a tengeralattjáró gyakorlataikat. Fontos tudni, hogy a Fekete-tenger veszélyes, és kiszámíthatatlan. Bármikor megviccelheti az embert egy-egy pár méteres hullám, még nyugodt időben is. Egyszercsak úgy… jön egy. És beterít mindenkit. Máskor pedig tényleg komolyan gondolja a szárazföld ostromlását. Érdemes rákeresni a Karadeniz dalga szópárra a Google-n. Nagyon látványos találatokat kapunk. Az egyiken azt láthatjuk, miképpen alakult át a játszótér akvaparkká.