Pár szó Törökországról

Az isztambil.info blog és fórum és wiki immár ki tudja hány éve üzemel.

Úgy érzem, e hosszú, sok betűből álló időszak alatt nagyon belementünk a részletekbe. Lassan már ott tartunk, hogy merre kunkorodik a simit, és miért.

Ezért ideje egy kicsit visszamenni az alapokhoz.

Törökország, hivatalos nevén Török Köztársaság (törökül: Türkiye – Türkiye Cumhurriyeti) nagy múltra néz vissza, de valójában ilyen néven csak 1923. október 29. óta létezik. Előtte leginkább Oszmán Birodalomnak hívták. Alapítója I Oszmán, aki az 1280-as években azzal indított, hogy leütötte a szomszéd falu főnökét, és elvitte a lányát. Vagy elvitte a lányt, és ezért kellett leütnie a falu vezérét. Akárhogy is, lányos apukák legyetek résen, mert sose lehet tudni, miféle ember vetette szemét az egyetlen leányzóra. 750 éve egy ilyen kalandból Bécs ostroma lett… nem is beszélve Mohácsról…

Nem véletlen, hogy később a lányos apukák szerszámíjat tartottak a közelükben. Nem is született ekkora birodalom azóta sem! Leszámítva Timurt persze, de ő eleve nyíllal érkezett..

No de visszatérve a törökökre és az oszmánokra. A kettő nem ugyan az, ahogy az osztrák és a német és a habsburgi, pláne a labanc sem. Törökország (azaz a törökök országa) úgy van tele törökkel, hogy igazándiból nehéz megfogalmazni, ki is a török. Olyan ez, mintha Európában nem németeket és angolokat mondanánk, hanem germánokat. A török nyelvcsalád nagyon kiterjedt. Isztambultól egészen a kínai határig, Szibéria felében, és persze az olyan egzotikus helyeken, mint a Keleti pu. mögött, a bécsi és a berlini metrómegállóban, mindenhol törökül beszélnek. Magában, Törökországban is számtalan olyan nép él, akik ilyen-olyan formában törökül beszélnek. Ha mindegyiket külön népnek vennénk (kurdok, lázok, zazák, azeriek, cserkezek – ezek mind hol törökök, hol nem), akkor az országban nem maradna olyan, aki tényleg török lenne. Ráadásul a törökök szerint az igazi törökök a türkmének. Nevük is az: török emberek – vagy más néven a türk ménes. De az ő országukat úgy hívják, hogy Türkmenisztán.

Bonyolult ez. De ha nem akarnak belőle éppen politikai dolgot faragni, akkor mókás, hogy ezer kilométereket megy az ember, és még mindig tud beszélgetni a helyiekkel. Persze kicsit másképpen mondják a szavakat.

Bár ahhoz nem kell messzire menni, elég leugrani a sarokra… A volt sofőrünk olyan cifra tájszólásban beszélt, hogy akkor se értette senki, ha érthetően magyarázott (kaptam tőle pár török leckét, ami azóta is jól jön a piacon). A rendőrökkel mindig ő tárgyalt, így megúsztunk minden büntetést…

Ezzel szemben az oszmánok a török szultán népe volt. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni. Anatólia (ismertebb nevén: Kis-Ázsiai) vegyesebb összetételű, mint egy vizsgaidőszakban készült német vegyes saláta. Ehhez még hozzájöttek a különböző népek a meghódított területről. Így formálisan a magyarok is oszmánok voltak 150 évig, ha éppen a törökök oldalán harcoltak. Bár őket a törökök ruméli-aknak, azaz európaiaknak hívták. Míg az Ázsiából besorozottakat anatól-nak (vagy anadolu-nak, de őket ritkán hívták így, inkább az európaiakat különböztették meg.

A csata mezőn persze mindez egyszerűbben volt definiálva. Pár kérdésben el lehetett dönteni, ki kicsoda:

1. A törökökkel vagyok?
   1. Igen: akkor oszmán vagy.
   2. Nem: akkor nem vagy oszmán.
2. Lőnek rám. Kik ők?
   1. Oszmán vagy? Nem: akkor ők az oszmánok. Vágd le a fejüket!
   2. Oszmán vagy? Igen: akkor ők a hitetlenek. Vágd le a fejüket!
3. Levágták a fejemet. Most mit tegyek?
   1. Kérjen telefonos segítséget!
   2. –

Miután a rövid névismertetőn túl vagyunk (történelem lesz majd még!), lássuk akkor Törökországot. Ahogyan az a mai állapotban van!

Méret:

Terület: 780 580 km² – azaz majdnem 8x akkora, mint Magyarország.
Szélesség: kb. 1600 km, magasság kb. 650 km. Csípőbőség: 450 km, nyak 50 km és C kosár.

Mindez, ha autóval akarunk nekivágni az E80-as főúton 1900 km-t hosszú. A Google szerint 25 óra alatt simán megtehető az út, de ezt bármely török lealkudja 20-ra is.

Ez kb. olyan, mintha Budapestről a francia-spanyol határig mennénk el. Közben átmegyünk 4 országon. Viszont a Google szerint ezt a távot már 18 óra alatt le lehet tudni.

Lakossága: 75-76-77 millió fő. Ebből Isztambul: 15, Ankara 4,5, Izmir 2,9, Bursa 1,8

Vannak még hegyek, tengerek, meg sok sok minden más érdekes látnivaló, de róluk bővebben külön-külön témákban írok majd.

Egyébként Törökország nem az a sík vidék, amiként elképzeljük. Leginkább a síkságok hiányoznak. Amikor a Szulejmán sorozatot forgatták, és éppen Mohácsnál üldözték a magyarokat, a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy nem volt akkora sík terület, ahol a fel tudott gyorsulni. Az ország leginkább hegyekből és hegyekből no meg hegyekből áll. Ahol a hegyek véget érnek, ott a tenger.

Jah, még egy érdekesség: az ország köztársaság. és mint ilyen, nem muszlim ország, hanem muszlim többségű ország. A lakosság 99,8% Iszlám vallású. A többibe pedig szinte az összes vallás beletartozik. Legnépszerűbbek az izraelita, és a keresztények. Utóbbiakból tényleg mindenféle megtalálható, különböző párosításokkal. Pl. arab keresztények (ráadásul ó-keresztények). De Isztambulban találunk francia, olasz és bolgár templomokat is. De még krími templomot is, ami anglikán (Isztambulban összesen 143 templom, 3190 mecset és 19 zsinagóga van).

További alapvető dolgok turistáknak:

Törökországban törökül beszélnek. Nem magyarul. Aki magyarul beszél, az vagy a csoporttársunk, vagy egy szőnyegárus. Mondjuk neki azt, hogy istemiyorum (isztemijórum – nem akarom). Ha nem érti mit mondjuk, akkor ő valószínűleg a csoporttársunk. De ha továbbra is lobogtatja a szőnyeget, akkor mondjuk azt, hogy param yok (param jok – nincs pénzem). Ha ez se elég, akkor pedig azt, hogy macarım (madzsarim – magyar vagyok). Ez utóbbi általában mindig elég ahhoz, hogy ne kelljen elővenni a pénztárcánkat.

Lehet próbálkozni a múzeumnál és az illemhelyeknél is. Hátha…

Tehát a töröknek a jellemzője, hogy törökül beszél. Nincs törölköző a fején, és csengettyűs papucsban sem szaladgál. Ez utóbbit a turisták kedvéért a Fedett Bazárban árulják. Tehát ha valakit csengettyűs papucsban, és törölközőben látjuk rohangálni, akkor az biztosan külföldi.

Törökország 1 időzónával keletebbre van Magyarországtól. Vagyis a szomszédok 1 órával korábban fognak minket felébreszteni az álmunkból. De ne várjuk tőlük, hogy 1 órával korábban el is mennek majd aludni. Igazándiból senki se tudja, mikor is alszanak a szomszédok valójában. De általában akkor, amikor mi döntünk úgy, hogy hangoskodni kezdünk.

A hivatalos fizetőeszköz a Török Líra. De kedvelt még az Euró és az US Dollár. A kredit kártyát is majdnem mindenhol elfogadják, de vele nem lehet alkudni.

Törökország időjárása röviden: dög meleg. A déli részeken még inkább dög meleg van. Ha éppen nem (mert mondjuk december van, de ez attól még nem lehet kifogás), akkor szakad az eső, vagy a hó. Minden más variációt az internetről kell letölteni.

Áram: 220 volt, és ugyan úgy kezet (meg mindent) ráz, mint otthon.

Étkezés: van kebab, meg kebab, és még több kebab.

Közlekedés: bővebben itt.