40(+x) éve kötötték össze Európát Ázsiával

Blogunk jelszava lassan az is lehetne, hogy ami megtörténik ma, arról majd hírt adunk valamikor…jövőre…vagy majd utána.

Nemrég láttam egy plakátot, hogy a Rahmi . Koç technikai és közlekedési múzeumban (róla egyszer majd bőven) szuper kiállítás látható arról, hogyan épült a két híd a Boszporusz fölé.

A kiállítás 10 hónapja nyílt meg… és 4 hónapja ért véget. De azért valamennyi még látszik belőle a múzeum egy eldugott sarkában.

Minden esetre a dolog több szempontból is érdekes, ha már aktuális nem is.

Boszporusz híd
Boszporusz híd ma

Az első Boszporusz hidat 1973-ban, a Török Köztársaság fennállásának 50. évfordulóján adták át. A másodikat pedig 1988-ban. A fent említett kiállítás apropója, hogy az első híd 40, a másik 25 éves lett (a harmadik meg még nincs kész).

Néhány technikai infó, mielőtt belemelegednénk:

Első híd:
Hossz: 1560 m (ebből a két láb közötti függő rész: 1074 m) – építésekor a világ 4. leghosszabb hídja volt.
Magasság: 165 m
Tenger fölötti magasság: 64 m (kb. 21. emelet magassága)
Napi forgalom: 200 000 gépjármű (gyalogos forgalom nincs)

Második híd:
Hossz: 1510 m (ebből a két láb közötti függő rész: 1090 m)
Magasság: 105 m
Tenger fölötti magasság: 64 m (kb. 21. emelet magassága)
Napi forgalom: 350 000 gépjármű (gyalogos forgalom nincs)

Ez összesen kb. 550 000 járművet jelent naponta! Tekintve a jól megpakolt buszokat, és azt, hogy Törökországban nem dívik az egy autó-egy ember elve (inkább egy autó-8 ember) így ez azt jelenti, hogy nagyon is sok az a rengeteg ember, aki a hídon kell át minden nap. Így a hidak elkészítése igencsak jövőbelátó terv volt. Tekintve, hogy amikor készült, Isztambulban még csak két és félmillióan laktak (szemben a mostani 13-15 millióval)

Már csak pár méter a két kontinens között - Forrás: myortakoy.com
Már csak pár méter a két kontinens között – Forrás: myortakoy.com

A híd előtti időszakban pedig csak a hajóval lehetett átkelni az egyik kontinensről a másikra. Tekintve, hogy az 1970-es években járunk, amikor még keveseknek volt autója, ez leginkább gyalogos forgalmat jelent. Azt pedig minden városban felnőtt egyén tudja, hogy emberből korlátlan mennyiséget lehet begyömöszölni bármely korlátozott befogadóképességű dobozba.

Tehát végül is hajóval át lehetett cipelni a népet az egyik kontinensről a másikra. De azért mindenki belátta, hogy lehetne jobb módszer is.

Az ötlet már az 1940-es években felvetődött, hogy szükség lenne egy hídra, ami összeköti a kér várost. Akkor még hivatalosan csak az európai oldalon feküdt Isztambul, míg Ázsiában Üsküdar, Kadıköy, stb… külön városkák voltak – egyenlőre nem találtuk még meg, mikor is “egyesült” két földrész, de valószínűleg a hídnak komoly szerepe volt benne.

Az első változatok természetesen még jóval szerényebb hidat képzeltek el. Szerencsére nem azok épültek meg, mert a későbbi, nagyobb verzió is igencsak kevés manapság.

Az 1970-es építés kezdetéig sok esemény történt. Főleg politikai, de nem mellékes a II. Világháború sem. İsmet İnönü, ki Atatürk örököse, és Törökország elnöke volt nagyon jól manőverezett, hogy az ország kikerülje a Világháborút. Így sok mindent megúszta, de egy ekkora híd építését jelentősen késleltette.

Maga a konkrét híd építése is több kalanddal járt. Akkoriban még kevésbé volt ismert az, hogy Isztambul akár tízezer éves történelemmel bír. És bár egy híd általában a föld (és tenger) felett épül, de azért vannak olyan részek, amelyekhez ásni kell. Főleg a hozzá vezető út ilyen. Ahol is több régészeti leletet is találtak. De akkoriban inkább annak volt komoly sajtóvisszhangja, hogy bár az útvonalat az akkor még néptelen területen vezették, a Boszporusz közelébe érve állandóan valakinek a magán palotájába botlottak. Ezeket pedig sehogy sem lehetett kikerülni. Végül a pénzfeldobás modern változata döntött: kinek van több pénze, befolyásosabb barátja, vagy buldózerkezelő engedélye.

A pillérek készen állnak. - Forrás: myortakoy.com
A pillérek készen állnak. – Forrás: myortakoy.com

Végül az építés a tervezett 3 év alatt, különösebb zökkenők nélkül fejeződött be. Így eljött az az idő, amikor végre az elnök felállhatott a hídra, elvághatta a szalagot, és elindulhatott a nagy útra. A kis lépés nekem, nagy lépés az emberiségnek jelszóhoz hasonlóan tényleg történelmi esemény történt, hiszen először lehetett száraz lábbal átsétálni az egyik kontinenstől a másikra (leszámítva persze, hogy a Fekete-tengert megkerülve kb. 2500 km-es szakasz van, ahol át lehet sétálni Európából Ázsiába, vagy hogy Afrikába is át lehet gyalogolni).
Az esemény mégsem lett olyan hősi, amit érdemes filmen újrafeldolgozni. Mivel a legfelsőbb ember után nem sokkal a nép is nekiindult, hogy találkozzon a másik kontinensen élő rokonaival. Csakhogy a híd nemsokára rezonálni kezdett a lépésektől, amitől pánik tört ki és mindenki futásnak eredet. Ezzel a közös cselekedettel sikeresen meg is szüntették a híd lengését.
Talán ennek okán, vagy csak úgy, más miatt, 1979-óta tartanak egy futást. Egy amolyan 42-km-st. Idén (2014) november 16-án lesz.

Boszporusz-híd építése - Forrás: myortakoy.com
Boszporusz-híd építése – Forrás: myortakoy.com

A Boszporusz feletti híd egyértelműen fontos mérföldkő. A mellett, hogy közkedvelt szimbólum, az ország gazdaságában roppant fontos szerepet játszik. Nemcsak a naponta átkelő több millió ember, hanem a hatalmas teherforgalom miatt is. A híd tényleg kapu lett Ázsia felé.

A Boszporusz mindkét hídjára tilos gyalog felmenni. Ennek oka, hogy mint minden híd a világon, mágnesként vonzza az öngyilkosokat, akik néha nem a tengerbe, hanem valamelyik turista hajóra pottyantak. Ezért a gyalogos forgalom teljesen megszűnt. Még rendőrök is védik, nehogy valaki megpróbáljon felmenni. Csak az Eurázsiai maraton idején tudunk piknikezni a két földrész között. Kisebbek pedig a Minatürkben futkározhatnak a makett kontinensek között.

Forrás és képek

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
40(+x) éve kötötték össze Európát Ázsiával, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .