Törökország földrajza – alapok

Törökország az iskolai tanulmányokban mindig is a térkép szélén volt. Már, amikor egyáltalán ráfért.

A földrajzáról pedig semmit se tanultunk.

Íme egy rövid összefoglaló, amiket érdemes tudni!

A száraz tények:

• Területe: 780 580 km²
• Ennek 97%-a fekszik Ázsiában, és 3%-a Európában
• 8 országgal határos.
• Legmagasabb pont: Ararát hegy –  5166
• Az ország területének 80%-a 500 méterrel a tengerszint felett fekszik.

Nedves tények:

• 7200 km a tengerpart
• 4 tengerrel határos: Fekete-tenger, Márvány-tenger, Égei-Tenger, Földközi-tenger.
• A Márvány-tenger jóformán saját belső tengernek lehet tekinteni. Két szoroson keresztül áll összeköttetésben a többi tengerrel. Egyik a Boszporusz, másik a Dardanellák.
• Legnagyobb tó: Van-tó
• Híres még: Sós-tó (Tuz gölü)
• Innen ered az Eufrátesz és a Tigris folyó

Ezekből az adatokból máris sok minden látszik. Mindjárt az, hogy Törökország nagy. Hatalmas! A teljes hossza 1600 km. Ezt nagyon sokáig tartana végigautózni, még inkább végig gyalogolni.

Törökország tája jellemzően nem az, mint amit az utazási irodák katalógusaiban látunk: pálmás tengerpart. Persze pálmafát méterre lehet venni a bazárban, és még banán ültetvények között is sétálhatunk, de mégsem ez a jellemző az országra.

Ahogy fent már szó volt róla egy mondat erejéig, Törökország igencsak jelentős része (80%-nál is több) magasföld, hegység. Dombokat csak az európai és a szíriai határ közelében láthatunk. Sík vidéket pedig akkor, ha bekapcsoljuk a televíziót. Olyan, mint a vízszintes, csak elvétve látható, jellemzően mesterségesen létrehozva.

Amikor a Szulejmán sorozatban a Mohácsi csatát forgatták, a legnagyobb gondot az okozta, hogy nem volt akkora sík terület, ahol egy lovat rendese, csatajelenethez illendően, fel lehessen gyorsítani. Nem beszélve arról, hogy a magyarországi lapos tájat nem tudták hol felvenni. Végül számítógéppel készült el a csatatér, de a török grafikusok szemét bántotta az egysíkú terep, ezért tettek bele néhány dombot automatikusan.

Anatólia középső részén egy hatalmas felföld található. Ezt északon a Pontuszi-hegység, délen pedig a Toros-hegylánc határolja. Keleten pedig hegyek vannak. nyugaton is, de keleten még inkább. Sokkal inkább.

Törökország nyugati fele még úgy ahogy elmegy zöldellő vidéknek, de a keleti semmi esetre sem. Mégis a keleti rész az, ami több titkot rejt, ahol régebbi meg elveszett civilizációkat lehet találni.

Törökországot 3 irányból tengerek határolják. Északon a Fekete-tenger, míg délen a Földközi-tenger, ami ó-török néven Fehér-tengert jelent (Ak deniz). Ezeknek a neve még abból a korból való, amikor az égtájakat színekkel jelölték: fekete-észak, fehér-nyugat, vörös-dél, sárga-kelet.

Ezek a nevek még abból az időből, és helyről származnak valószínűleg, amikor a Földközi-tenger inkább nyugatinak számított, mint délinek.

Fontos beszélnünk még a folyókról. Két híres folyó forrása is Törökországban található: Tigris és az Eufrátesz. Mellettük még a Kızılırmak , a Sakarya, és a Murat az, amit érdemes tudni. Ezek is ott vannak valahol a térképen… 🙂

Anatóliában több, mint 9000 km²-nyi tó fekszik. Legnagyobb a Van-tó. Híres még a Sós-tó (Tuz gölü), ő inkább arról nevezetes, hogy víz mellett sok sok só található benne. Úgymond nyomokban vizet is tartalmaz..

Végezetül fontos beszélnünk arról, hogy Törökország szó szerint két kontinens ütközőző zónája. Az Afrikai tektonikus lemez itt találkozik az Eurázsiaival. Lényegében ennek a randevúnak az eredménye a mai ország (bár korábbi kőzetek is bőségesen találhatóak. A földmozgások ma is zajlanak, amelyek a gyakori földrengésekkel érzékelhetőek.