Isztambul földrajza – alapok

Isztambul földrajza lényegében roppant egyszerű:

Középen található a Boszporusz, ami ketté vágja a várost, elosztva így Európára, és Ázsiára.

E mellett ott van még az Aranyszarv-öböl. És kész. Minden más csak hegy. És hegy.

Persze ennél azért lehet egy kicsit részletezni.

A Boszporusz gyakran visszatérő témája a blognak. Hiszen ehhez hasonló is csak kevés városban látható. Most elég lesz róla csak annyi, hogy 31 km hosszú. Ez köti össze a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel, amin keresztül hajóval tovább juthatunk a Földközi-tengerre, majd az Atlanti-óceánra. Ez pedig a vízi közlekedésben roppant fontos szerepé tette a tengerszorost. Oly annyira, hogy Isztambul egyik kedvelt kereskedelmi ütőkártyája az a bizonyos lánc volt, amit keresztbe ki lehetett feszíteni. Ezzel pedig szaftos kereskedőhajókat lehetett kifogni. A hadászat fejlődésével a lánc szépen lassan ágyukra cserélődött le.

Ma éves szinten kb. 52 000 hajó halad át a Boszporuszon.

Mindezek után az Aranyszarv-öböl kevésbé tűnhet érdekesnek. Pedig neki is megvannak a sajátosságai.

Az ókorban és a középkorban leginkább a védett öböl szerepében nyerte el a hajósok kedvét. A jóformán teljesen hullámmentes, 7,5 km hosszú öböl legszélesebb részén 750 m. Ide nagyon kényelmesen tudtak a hajók lehorgonyozni, így az öböl két oldalán alakult ki a bazár. Az óváros részen a Fűszer-bazár, és úgymond a fő bazár. Míg a Galata részen inkább a raktárak. És itt laktak a kereskedők is. Ezt mutatja az is, hogy számos templom és zsinagógát lelhetünk a szűk ucákban bolyongva.

A mai hajók viszont jóval nagyobbak annál, hogy az Aranyszarv-öbölben úszkáljanak. Nem mellékesen a vízminőség megtartása (még inkább megtisztítása) is fontos szempont. Így a Kínából érkező csipogó labdák, világító szemű macskák, pólók és mobil telefonok máshol kerülnek partra. De végeredményben ugyan oda kötnek ki: a bazárban.

És akkor vannak még a hegyek.

Isztambul a Hét Hegy Városa. Ahogyan annak lennie kell. Hiszen ő a Második Róma, vagy az Új Róma, vagy Konstantin Rómája. Tehát végül is semmi meglepő nincs abban, hogy Rómához hasonlóan ez a város is 7 hegyre épült.

A Wikipédia ezen oldalán viszont egy egész listát találunk azokról a városokról, amelyek szintén büszkén viselik a Hét Hegy Városa nevet. Ilyenek is, mint Budapest, Veszprém vagy Kaposvár.

Tegyük hozzá, hogy Isztambul történelmi hegyei aligha érnek az egekbe. Legtöbbjük alig magasabb 100 m-nél, így hivatalosan inkább csak dombok. Vagy dombocskák. Az angol megfelelőben ez alapján inkább a hills, a törökben pedig a tepe szót használják. Mindkettő dombot jelent. Az eredeti latinban viszont Rómát Septem Montes Romae néven emlegették, ami viszont hegyet jelent. Ezek után mindenki hívja úgy, ahogy akarja.

Érdekes még, hogy Bizánc kezdeti időszakában szó sem volt még 7 hegyről! Az eredeti városfalon belül (Konstantin Fala) csak 5 hegy (domb) található. Az utolsó kettő csak később lett beszervezve a bandába. Mindeközben nincs a csapatban az Aranyszarv-öböl túloldalán található Galata hegye. Valószínűleg azért, mert akkoriban az volt az idegen oldal.

Lássuk a hegyeket!

Isztambul 7 hegye - Forrás: Wikipédia
Isztambul 7 hegye – Forrás: Wikipédia
  • Első Hegy az, ahol az AyaSofya található. Ezen áll még a Bizánci Palota (már ami megmaradt belőle), a Kék Mecset és a Hippodrom. Ez alatt pedig az Elsüllyedt Palota, benne a halakkal.
  • Második Hegy a bazár teteje. Itt áll a Çemberlitaş és a Nurosmaniye Camii.
  • Szorosan összefügg vele a Harmadik Hegy, ahol a Beyazit Camii és az Isztambul Egyetem áll.
  • Negyedik Hegyen áll a Fatih Camii.
  • Az Ötödik Hegy már a klasszikus régi Falon kívül áll. De a Bizánci Nagy Falon még belül. A Chora, Kariye) dzsámi és múzeum" >Kariye Camii található itt. Meg jó sokat kell mászni.
  • A Hatodik Hegy a Fal mellett, nagyjából középen található.
  • A Hetedik Hegy pedig a Márvány-tenger oldalon egy hatalmas területet foglal el.

A mai Isztambul ennél viszont jóval nagyobb. Így ma már – bármennyire népszerű is a Hét Hegy – sokkal inkább a Hétszáz Hegy városa lehetne. Ebből a leghíresebb, és egyik legnagyobb a Çamlıca hegy, ami 288 m magas. Innen szuper a kilátás az egész városra. De sajnos a feljutás eléggé macerás. Ha viszont minden jól megy, a következő választásokra elkészül a felvonó a domb tetejére. A tea árusok már nagyon fűzik az építőket.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Isztambul földrajza - alapok, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

5 Replies to “Isztambul földrajza – alapok

  1. Idén ismét szervezkedek Isztambul ügyben. A Camlica tervbe van véve, ezért ha van “helyiként” jó ötleted a feljutásra taxin kívül Üsküdar metrotól, szívesen venném.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 1.0/10 (1 vote cast)
    1. Erre sajnos még mindig nincs elegáns megoldás. Az ázsiai buszok fele a Çamlıca előtt megy el. Egész lista van, mely buszokkal lehet eljutni.
      Legjobb még mindig a jól bevált turista módszer: Üsküdar-ban odamész mindenkihez, és addig mondogatod, hogy Çamlıca Çamlıca Çamlıca Çamlıca Çamlıca, míg az idegeire nem mész, és akkor megmutatja, melyik busz jó. A buszon ugyan ezt kell folytatni, így mindenki segíteni fog, hogy a megfelelő megállónál biztosan leszálljál. 😉
      Onnan pedig felfele, mindig csak felfele. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. A hét hegy szerintem a rivális Róma miatt kellett, hiszen nem maradhattak le a fontosságban földrajz terén sem.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Minden magára valamit is adni akaró világváros összekapart magának 7 hegyet. 🙂
      Én úgy tudom, hogy a történelmi Konstantinápoly jóval nagyobb volt, mint a történelmi Róma.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .