A Malév után folyamatosan keresi mindenki az alternatív lehetőségeket, amivel Isztambulba Budapestről lehet jutni. Szerencsére ezekből egyre több van.
Mi most kipróbáltuk az egyiket: Wizz Air
A Malév mellett a fő alternatíva, ami családosoknak ajánlott, az a Török Légitársaság (röviden: THY). Isztambul első számú repülőteréről indul, nem fapados, ebédet is adnak, stb.. stb… Így van ez megírva.
Csakhogy!
Kezdjük az elején: a THY roppant drága lett. Stabilan 283 Euró. Mindegy, mikor megyünk. Ennyi és kész. Szemben ott a Pegazus, amelyik akár 80 Euró is lehet, bár mondjuk inkább 160-180 Euró. Ebben minden benne van. A Wizz Airnél természetesen nem ilyen egyszerű. Ott össze kell pakolni a jegyet. De mondjuk egy-egy csomaggal számolunk (60 Euró, klubtagként csak 40) meg egy 90 Eurós utat, akkor is 150 Eurónál vagyunk. A különbség kebabban is mérhető! Pontosan 25 étkezésnyi adaggal.
A másik, hogy nevezzük a THY-t prémiumos légitársaságnak. De inkább mégse. A fő pozitívum, az ebéd. Nem tudom, ki hogy van vele, én személy szerint nem rajongok érte. Még ha délben repülne a gép, akkor csak-csak. De hogy repülés közben mindig muszáj enni… Ráadásul az adagok sem nagyok, a hely pedig kicsi. És ha van velünk még egy kisméretű személy, aki alig várja, hogy tudjon végre ugrálni egy sort, akkor már tényleg nagy kaland az evészet. Helyette egy tea sokkal jobban esne. De az meg nem mindig jut..
Éppen ebből a szempontból kedvelem a fapadosokat. Ott felszáll az ember egy halom banánnal, és nem zaklatják az út végéig.
A harmadik pedig, hogy az eddig oly szimpatikus Atatürk Nemzetközi reptér kezd egyre kellemetlenebb lenni. Egy ismerősömmel a gép 1 teljes órát várt a kifutó végén, mire valahova be tudott gördülni. Majd a tömeg a vám után, a több kilométeres gyaloglás, és a csomagok is késve érkeznek.
Mindezzel szemben a Sabiha Gökçen reptéren mindössze 20 perccel a földetérés után már a kapun kívül voltunk!
Úgyhogy idén úgy döntöttünk, belevágunk, kipróbáljuk a fapadosokat is.
Kb. 2 óra sikerült is összerakni az átfogó táblázatot, ami tartalmazta a Wizz Air, a Pegazus, a THY (ez volt a legkönnyebb része) árait. Mellette a magyarországi ismerősök szabadságolásait, a céges dolgozók szabadságolásait, a munkabeosztás, a várható időjárás, a magyarországi akciós kuponok időlistája, és még a törökországi választás. Mivel a legutóbbi az első fordulóban lezárult, egy pár napot még maradhattunk volna. – Itt meg kell említeni, hogy Törökországban is lehet külföldről szavazni, de azok másik heteken voltak. Ezek külön fel voltak tüntette a naptáron. No és persze a Ramazán. Csoda, hogy ráfért az egész nyár 3 db. A3-as lapra.
Mindezek után már csak csekély 5 óra volt, hogy összerakjuk a nyaralást. A Wizz Air nyert.
A miatt is őt választottuk, mert eléggé szimpatikus, hogy fejenként 90 kg-t is haza lehet cipelni. Ebbe azért fér Túró Rudi rendesen. És elég csak az indulás előtt 3 órával megvenni az extra bőröndökre a jegyet, így az esti pakolás roppant kényelmes: ha nem férünk be, akkor még 1-2 táskát hozzá lehet csapni a cucchoz.
Persze sokaknak eszébe juthat, hogy azért fejenként 3 db. 30 kg-os bőröndöt cipelni nem nem egyszerű feladat. Pedig semmiség ahhoz a 15 kg-s aprósághoz, amelyik a saját lábán akar mindig a másik irányba elfutni. A bőrönd több ezer másodpercig képes azon a helyen maradni, ahova letettük. És ha kellően nehéz, senkinek sem lesz kedve ellopni sem.
Ezen a ponton előjön, hogy a Wizz Air nagyon szigorú a poggyászokat illetően. Van az ingyenesen felvihető, ami eléggé kicsi. JoeP a blogján ajánl egy speciális Wizz Air-es táskát, melyet pontosan kicentizte. Nincs kihasználatlan hely, lehet tömni, ameddig csak bírjuk. Mivel mi viszont arra készültünk, hogy a feladásra szánt bőröndökkel lepjük tele a gépet, így nem is igazán foglalkoztunk a kézipoggyásszal. Az a későbbiekben nagyon leegyszerűsítette az utazásunkat. És persze számtalan hálás láb is volt, amelyek megúszták, hogy átgázoljunk rajta a túlterhelt kerekes táskákkal.
Így csak Árpinak vittünk útravalókat: tablet, egy csomag gyurma (egy utazási oldal ajánlotta. Tényleg legalább 40 percre lefoglalja a gyereket), víz, narancslé, tej, joghurt, joghurtos krém (dinós, meg Villám McQueen-es) halom simit meg banán. Gondoltuk, ennyi folyadékból majdcsak lesz olyan, amit átengednek az ellenőrző kapun.
A török oldalon nem is nagyon nézték, mit viszünk. Még a kapu is őrülten sípolt (Árpi legnagyobb örömére, így többször is átment kezében a fémautókkal), nem igazán törődtek velünk. Így lényegében akár pikniket is rendezhettünk volna a gépen, annyi ennivalónk volt. Ezzel pedig meg is oldódott az étkezés kérdése.
Nem is volt semmi problémánk, kalandunk. A Check-in után már csak egy erősen feltűnő színben pompázó füles-szemes-autós táskánk volt, így mind az útlevél-ellenőrzés, mind a gépre szállás simán ment. Nem kellett csomagokkal bajlódni, Árpit pedig könnyű rávenni egy kis futásra.
Itt tegyük hozzá, hogy Isztambulban nagyon későn nyitott a Wizz Air check-in pultja. Jóformán végig sietni kellett, hogy a megfelelő időben a gépnél legyünk. Ez azért nem jó hír azoknak, akik a TaxFree-re várnak.
A magyar oldalon viszont szerencsére már a check-in előtt el lehet rendezni a Taxfree-t. Ami azért is előny, mert a határ utáni Taxfree asztalon minden alkalommal csak egy telefon van, egy számmal, hogy hívjuk az ügyeletest. Csak éppen 40 percig kell csörgetni, mire valaki felveszi a telefont végre.
Így összességben elmondhatjuk, hogy bár sokat riogattak a fapadosokkal, és bár tényleg tényleg vannak furcsaságaik (pl. Budapesten kigyalogolunk egy alumínium kuckóba a reptér közepére), de végeredményben sokkal jobban jártunk vele, mintha a hagyományos Török Légitársaságot választjuk.
Most meséljem el én a lutoni élményeimet? Én mindig WizzAirrel repülök, mert végre jár Debrecenbe és gyakorlatilag már-már a tesómék háza előtt száll le a gép. Lutonban régen minden egyes check-in pult 1-2 célállomást jelentett. Na most a drágák szakítottak ezzel a hagyománnyal és gyakorlatilag ömlesztve állnak sorba a családjukat meglátogatni kívánó ideszakadt szerencsevadászok. Néha kiírják 3 órával a bejelentkezés lehetőségét, de mostanában szigorúan betartják a 2 órát. S ilyenkor előfordul, hogy egyszerre kiírnak 5-8 járatot, amik kb. 5 perces időközönként fognak felszállni. Bár az élelmesebbek valószínűleg már kiírás nélkül is rég sorban álltak, hiszen mire a közepén lesznek, addigra már az ő csomagjaikat is el fogják fogadni. A lényeg, hogy az egész reptér kinőtte magát és az egész roppant kaotikussá vált. Általában diszkrét 40-50 perc várakozás után vége le lehet passzolni a bőröndöt. Erősen javaslom mindenkinek, hogy a beszállókártyát otthon kell kinyomtatni, mert a reptéren pofátlanul elkérnek érte pár ezer forintnak megfelelő fontot… Fent a vizsgálat már gyorsan halad. A személyzet többnyire kedves, bár azt is megfigyeltem, hogy egy fehér brit nincs közöttük, akik hajnalban több ezer ember utazását figyelné és ellenőrizné. Az emeleten van még pár bolt, ami tök jó, mert vizet már csak venni kell. Ám itt is érződik, hogy a reptér kinőtte magát, mert alig van szék, illetve a mosdók száma is szerény. Utána már csak az őrült várakozás van, de kb. 50 perccel az indulás előtt írják csak ki a kapuszámot. Ilyenkor szokott eszembe jutni az Oroszlánkirályból : „a megindult a csorda” kifejezés. Az egész egyébként arról is szól, hogy a WizzAiren nincs helyfoglalás és aki nem akar az elsőbbségi beszállásért fizetni, annak szépen a sor elején kell lennie, ha jó helyre akar ülni. Maga a társaság eléggé limitált időkerettel dolgozik, tehát ha jól tudom, akkor max. fél órát állhat egy gép a reptéren, mert utána már extra díjat kell fizetnie. Ezért is van az, hogy néha beengedik a kapun a népeket, majd lent egy kis szobában vagy lépcsőházban bepasszírozzák őket, mint a szardíniákat, míg a másik csipet-csapatot még csak éppen kiterelik a gépből. Aztán gyors helycserés támadás következik és mindenki mehet a dolgára. 🙂
Ami az árakat illeti, néha egészen olcsón lehet(ne) Budapestről elmenni ide-oda, de ehhez jó foglalási időpont kell. Nekem átlagban 150-170 fontból (kb. 60-70 ezer forint) jön ki egy Luton-Debrecen oda-visssza járat tokkal-vonóval. 😉
Köszönjük a visszajelzést! 🙂
Igen, az Oroszlánkirály jelenet nálunk is megvolt. Isztambulban kicsit nyugisabb, mint Budapesten. És persze kellenek kompromisszumok az olcsóbb jegyért.
De e közben azt se lehet elmondani, hogy a THY-nél minden kényelmes és nyugodt lenne. Mert bár a check-in jobb, meg több idő van, de pl. az Atatürk reptéren nem ritka, hogy 1 órát kell az útlevélnél sorba állni. Az pedig nem annyira a megindul a csorda, hanem sokkal inkább a farkasok enni mennek jelenet.
Kedves CyberMacs!
És az hogy van, hogy Isztambulból hazafelé útra nem lehet kinyomtatni a jegyet, csak a reptéren felvenni? Ezen sík ideg vagyok…:-) hova menjek, mit keressek, hol kapom meg a jegyemet? brrrr….
Sok minden van, amit nem értek a rendszerben, köztük ezt is. De mivel mi is, meg a csomagjaink is ugyan oda érkeztek, ráadásul ez a hely a célállomás volt, így úgy láttam jónak, hogy jobb, ha csöndben maradok. 😀
Én ki tudtam nyomtatni a jegyet oda és vissza is. Viszont ami furi volt, hogy hiába csináltam meg az online check inn-t + csak kézipoggyim volt, a Sabiha-n mégis beállítottak minket Check inn pulthoz és némi szerencsétlenkedés után (valami tanuló lehetett) adtak egy rendes jegyet 😀 Viszont sok ember, akik ugye szintén megcsinálták online és csak kézipoggyival voltak, nem tudták, hogy be kellett volna állni a sorba (mert hát pont az a lényege ugye, hogy ha nincs feladott poggyász akkor nem kell sorba állni), na tőlük a kapu előtt kérték el. Kiabáltak, hogy oooonlineee check innn és kapkodva beszedték a kinyomtatott jegyeket tőlük, ráírtak egy számot visszaadták, majd irány-Horány 😀 Azt már le sem merem írni, hogy az utolsó pillanatban derült ki, hogy másik kapuhoz kell rohanni, mert az eredetileg beharangozott kapuhoz beállt a THY 😀
A Wizzairnél az utazás előtt 2 héttel ki lehet nyomtatni a beszállókártyát. Ha ez az idő netán kevés, akkor marad a szívesség kérés, ahol van net, ott be lehet checkolni, ha nincs helyben printelési lehetőség, akkor pdf beszállókártyát kell „nyontatni”, majd ezt a filet pendriveon a szálloda recepción, vagy egy FOTOKOPI üzletben ki tudod nyomtatni.
Már 30 nappal előbb meglehet csinálni az online check-inn-t a Wizznél, legalábbis most mikor mentem úgyvolt, hogy egy hónappal előbb ki tudtam nyomni a jegyeket.
*meg lehet
„Az internetes utasfelvétel a járat menetrend szerinti indulását megelőző 30. naptól lehetséges az indulási időpontot megelőző 3 óráig bezárólag.”
Pontosan. Egy csomó pénzt lehet megspórolni a beszállójegy kinyomtatásával. 🙂
Még egy érdekesség. Ha jól tudom, akkor 1 utas akár 6 bőröndöt is vihet. Na most ezzel azért már ki lehet költöztetni egy könyvespolcot, hiszen ez már 180 kg (!). Postán erre a gatyánk rámenne…
Szóval a nagy csere-bere játékotok közben lehet simán egyszerűbb lenne +1 bőröndöt valakinek kifizetni, ha tudod, hogy egy barát / haver megy Isztambulba vagy jön vissza. Itt viszont az a buktató, hogy ugyebár miért is vállalnád a felelősséget egy más által csomagolt bőrönd tartalmáért…
Most nézem, hogy következetesen két darab N-el írtam a check-in -t, szóval ezt nézzétek el nekem 😀
Én meg a saját becenevemben felcseréltem két karaktert. Ezért jó, hogy te csak „Bé” vagy. 🙂
Az elgépelések kijavításának lehetőségétől egyébként CyberMacs foszt meg. Látod, hogy milyen megnyugtató érzés, ha van kit hibáztatni? 🙂
Igen igen hibáztassuk CyberMacs-t 😀 …
… csak az a baj, hogy nálam ezt már nem lehet elgépelésnek nevezni mert következetesen vagy háromszor leírtam így 😀
Nekem van egy Phrase Express nevezetű programocskám. Pontosan az ilyen hibákat javítja automatikusan, amelyeket mindig elírok. 🙂
Hát… én ki tudom javítani, de ha belenyúlok a hozzászólásokba, akkor 30% esély van rá, hogy több hiba lesz benne, mint előtte volt.. 😀
Egyébként igen, az én blogom, tessék csak engemet hibáztatni. 😀
😀
Igen, nyomtatni lehet mindenfélét.
De nálunk pl. Isztambul irányából nem engedte az online chek-int, mindenképpen kellett a reptéri (de legalább plussz költséget nem számolt fel), visszafele pedig a reptérit nem engedte, csak az online-t. A különbséget nem éreztem, mert itt is, ott is sorba kellett állni…
A másik, hogy nekünk az elsőbbségi beszállást engedte, de az első-négy-sorba ülős jegyet nem, míg egy ismerős is akkor jött, neki meg pont fordítva volt.
Szóval sok rejtély van itt még. 🙂
Az a 6 táska úgy van, hogy 3 oda, és 3 vissza. Viszont nagy előny, hogy a menő és a jövő táskák számának nem kell megegyeznie. Így ha rokonok jönnek, akkor hozhatnak plussz táskát. 🙂
Igen. Nálunk is ez volt annyi különbséggel, hogy itthonról engedte megcsinálni az Isztambulit is viszont ott a reptéren mégis beállítottak a sorba elvették a kinyomtatott papírt és adtak rendes jegyet. De sokan abban a tudatban voltak, hogy nem kell reptéri chek-in (mivel elvileg tényleg nem kellett volna) ezért nem álltak sorba hanem mentek a kis nyomtatott papírkájukkal a kapuhoz (ugyanúgy mint Pesten) de végül abból sem lett gond, mert a kapunál elvették tőlük a kinyomtatott papírokat ráírtak egy számot és kész.
Pesten sorban állás nélkül lehetett menni elég volt a nyomtatott jegy. Persze a fentebb leírtak csak a kézipoggyászosokra vonatkoznak, a feladott csomaggal így is úgy is sorba kell állni.
Ezzel a CHECK-IN-el még leírva is meggyűlik a bajom, most meg kihagytam egy CÉT 😀
Még jó, hogy itt nincs bünti, hogy írjam le ezerszer egymás után 😀
Amikor még a nagyokkal jártunk, akkor azt tapasztaltuk, hogy az online, mobil, meg a reptéri automatás és a többi modern check-in nem fogadja el a gyereket. Én mindig lelkes vagyok az új technikákra, de eddig mindig az lett a végeredmény, hogy a 20 perces nintendó után közli a rendszer, hogy fáradjunk a sima check-inhez.
A másik pedig, hogy a poggyásszal így is, úgy is kell valamit kezdeni (néha úgy érzem, az ismerőseim azt jobban várják, mint engemet. :D). Tehát kell check-in.
A THY-nél Isztambul annyi csak az előny, hogy ha kiszórakoztuk magunkat a nintendón, akkor külön pult van a poggyászok bepakolására. Csakhogy 1 db ilyen pult van, míg az összes THY-re kb. 20. Ha pedig mindenki online check-int csinál, akkor ennél az 1 pultnál van a hosszú sor, míg a hagyományos gyorsan halad, hiszen többen dolgoznak ott.
Még érnie kell ennek az online checkinnek egy darabig még (ha így írod, akkor mindig lehet 2 n-el 😉 )
Hát az biztos 😀 Csak a Wizz ugye plusz pénzt kér érte, ezért csináltam meg inkább. Aztán persze Isztambulban csak a szokásos káosz volt, de ez alap 😀
Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy további értesítésig az internetes utasfelvétel nem elérhető a Isztambul (SAW) → Budapest (BUD) járatokon.
Amennyiben Ön internetes utasfelvételt választott meglévő foglalásához, ingyenes repülőtéri utasfelvételt biztosítunk az utazása napján. Ha Ön már elvégezte az internetes utasfelvételt, és kinyomtatta beszállókártyáját vagy letöltötte mobil Passbook-ját, kérjük tekintse azt érvénytelennek.
A repülőtéri utasfelvételi pultok 2 órával a menetrendszerinti indulási idő előtt nyitnak, és pontosan 40 perccel előtte zárnak. Kérjük jelenjen meg a repülőtéri utasfelvételi pultoknál még akkor is, ha csak kézipoggyásszal utazik.
Köszönjük megértését!
Ez a 2 óra bizony nagyon ki van centizve.
A Malévnál is azt utáltam, hogy Isztambulban ők nyitottak a legkésőbb, amikor már jó nagy tömeg összeverődött. A magyarokat mindig úgy lehetett megtalálni, hogy már egy órája állnak a kijelző előtt és várnak, míg mások már régen megszabadultak a csomagoktól és valahol kávéznak vagy próbálják összeszedni a gyerekeiket.
Utána meg lehetett futni.
Mint a Jurassic Park-ban: következi a futás, meg a sikoltozás… 😀
Hehe akkor eddig tartott 😀
Tudtommal ez nem a repülőtársaságokon, hanem a főldi szolgáltatón múlik.
Az online checking nekem is új dolog. Szerintem CyberMacsnak meséltem a saját hülyeségemet, hogy annó vettem egy nyomtató + scanner kombót kb. 11 ezer forintért. Hamar kifogyott belőle mindkét festékpatron, aztán utána vettem majdnem 7 ezerért egy feketét, erre még úgysem volt hajlandó nyomtatni, mert a színeset is fel kellett volna tölteni. Aztán dacoskodtam 2-3 évig, mert úgy voltam vele, hogy nem fogok 15 ezret elkölteni 2 patronra, de újat se vettem. Így a lehető legbutább módon fizettem a reptéri utasfelvételt, holott én évente kb. 3x mindig hazalátogattam. Most vettem egy közepesen drága lézernyomtatót és csak erre fogtam be. Pár út simán behozta az árát. 🙂
Amit nem értek, hogy ha utast viszek, akkor róluk miért nem kér be semmilyen okmányt? Mert nekem kérte az útlevelet, el is mentettem, de pl. ismerősöm barátnőjének meg csak a nevét kérték be… Szóval ez még rejtélyes.
Szia,
Sajnos nem találtam arról infót, a Sabiha Göckenen mennyi idővel előtte kell megcsinálni a reptéri utasfelvételt, illetve volt olyan oldal, ahol azt írták előtte 3 órával. 14.40-kor indul vissza a gép 27-én, ez azt jelenti hogy 11.40kor legkésőbb meg kell jelennem a Check in pultnál??
Ezt olyantól érdemes kérdezni, aki sokat jár a WizzAir-el. Vagy méginkább a WizzAir-től