300 éves az Isztambuli Tűzoltóság – alapítva gróf Széchényi Ödön által

A héten 300 éves lett az Isztambuli Tűzoltóság, aminek kapcsán egész héten tűzoltó programok vannak.

Ezzel egyidőben ne felejtsük el, hogy 300 évvel ezelőtt egy magyar alapította az Isztambuli Tűzoltóságot: gróf Széchényi Ödön.

300 éves az Isztambuli Tűzoltóság - forrás: dha.com.tr
300 éves az Isztambuli Tűzoltóság – forrás: dha.com.tr

Az isztambuli történet szerint az első tűzoltóságot 300 évvel ezelőtt (azaz 1713-ban) alapították. Akkoriban, ha egy magas pontról ránéztünk a városra, akkor mindenhol a tradicionális faházakat láthattuk. Ami pedig fából van, az éghető.

Régi isztambuli faház
Régi isztambuli faház

Ma már csak elvétve találunk faházat. Ez pedig a fenti okokra vezethető vissza: könnyen éghető.

300 éve még nagyon gyakoriak voltak a tűzvészek a városban. Mivel pedig a szappanoperákat nem találták még fel, a nép fő hétvégi tevékenysége az volt, hogy kiült a Boszporusz partjára tüzet nézni. És ezen az akkori tűzoltóság sem tudott sokat változtatni. Még 1870-ben, amikor gróf Széchényi Ödön éppen Isztambulban turistáskodott, akkor is hatalmas tűzvészek tomboltak. Éppen leégett az angol követség, az olasz színház, az amerikai konzulátus, a portugál konzulátus, néhány francia fürdő, német szeretetház, örmény egyházi épület és még sok minden egyéb. Természetesen Széchényi Ödön mindjárt felajánlotta a segítségét. A válasz pedig az volt, hogy Köszönjük, holnap foglalkozunk majd az üggyel. Így végül 1874-ben kapott megbízást a szultántól, hogy magyar mintára hozzon létre egy rendes tűzoltóságot.

Gróf Széchényi Ödön Széchényi István második fia. Eredetileg közlekedési szakember szeretett volna lenni, de 1862-ben a londoni világkiállításon megismerkedett a tűzoltással. Ennek hatására kezdett a tűzoltással foglalkozni. 1863-ban a londoni Fire Brigade mintájára létrehozta a pesti önkéntes tűzoltóságot, amelyik 1870-re hivatalosokból állt, fizetéssel és megfelelő szervezéssel. Mi sem mutatja jobban, minthogy Széchényi Ödön Isztambulba tudott jönni.

Gróf Széchényi Ödön síremléke Isztambulban
Gróf Széchényi Ödön síremléke Isztambulban

A Boszporusz partján viszont már komolyabb akadályokba ütközött. A nyugati érdekeltségűek szerették volna, ha Széchényi Ödön alakítja ki a tűzoltóságot, mert addigra neki komoly ismerete lett Európában. A szultán viszont az oroszokat támogatta, akik hasonló céllal érkeztek. Végül egy tűzoltó bemutatóra került sor, amelyikben a magyarok messze felülmúlták a vetélytársaikat.

Viszont Isztambul jóval nagyobb falat volt. Minden nap hősiesen meg kellett küzdenie a tűzzel, és a napi problémákkal is. A csapatot sem tudta magára hagyni, így végül a családja is mellé költözött. Itt is halt meg 1922. március 24-én. Sírhelye a Feriköy temetőben található, ahol minden évben megemlékeznek az isztambuli tűzoltók. Idén ezen a napon (szeptember 24-én) 11 órakkor. Magyarország Isztambuli Főkonzulátusával együtt. (programokról bővebben a bejegyzés végén).

Gróf Széchényi Ödönt nagy tiszteletben tartják az isztambuli tűzoltók. Utcát is neveztek el róla. És az ő nevét viseli a tűzoltó múzeum is (Kont Szechenyı İtfaiye Müzesi – Beşiktaş). De még Facebook oldala is van. Ráadásul ő az egyetlen nem muszlim, akinek a szultán paşa rangot adott.

A tűzoltó hajó is gróf Széchényi Ödön találmánya
A tűzoltó hajó is gróf Széchényi Ödön találmánya

Pedig ő nemcsak a tűzoltóság alapításában volt híres. Bár a tűzoltó hajót is ő találta fel. De folytatta a közlekedési szakemberi munkáit is. Ő szorgalmazta elsőként a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízi út kiépítését. Hasonló kezdeményezője volt a Budavári Siklónak (Ilyenből egyet Isztambulba is építtetett, de nem tudjuk, melyik az…talán a Tünel), a Fogaskerekűnek, a Budapesti Hajósegyenletnek, a Kereskedelmi és Iparegyenletnek, a Budai Népszínháznak, és még sok mindennek.

A héten tehát róla is megemlékeznek Isztambulban. Nem 300 éve volt, hanem inkább 200 (de szóljatok rám, ha mégis én számolok rosszul: 2014-300=1714, vagy nem?).

A teljes program az alábbi képen látható.

Tűzoltó hét Isztambulban (2014)
Tűzoltó hét Isztambulban (2014) – klikk a nagyobb méretért

Ebből kiemelném a mai eseményt (igen, késésben vagyunk): 11:00-kor lesz a megemlékezés gróf Széchényi Ödön sírhelyénél a Feriköy katolikus temetőben (Osmanbey megálló mellett). Részt vesz az Isztambuli Tűzoltóság és a Magyarország Isztambuli Főkonzulátusa.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
300 éves az Isztambuli Tűzoltóság - alapítva gróf Széchényi Ödön által, 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

12 Replies to “300 éves az Isztambuli Tűzoltóság – alapítva gróf Széchényi Ödön által

  1. A következő mondat súlyos sértés egy ilyen érdemes ember részére:

    “Gróf Széchényi Ödön Széchényi István második fia. Eredetileg közlekedési szakember szeretett volna lenni, de 1862-ben a londoni világkiállításon megismerkedett a katasztrófavédelemmel.”

    Javaslat, amely fedi a történelmi valóságot és minden szempontból helytálló: “megismerkedett a tűzoltással”

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
    1. Köszönöm, ez alapján javítottam! 🙂

      A témában nem vagyok jártas (leszámítva, hogy Árpi fiamnak már 40 tűzoltója van), így nem éreztem sértőnek a katasztrófavédelem szót. Főleg, mivel a forrásom is ezt használta. E mellett otthon is nekem az jött le, hogy a tűzoltók magukat katasztrófavédelmieknek mondják (pl. a tűzoltó múzeum is katasztrófadédelmi múzeumnak mondja magát, holott pl. gátszakadásról és hasonlóról szó sincs, erősen csak tűzoltás). Éppen ezért nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez miért sértő, pontatlan, stb… pusztán tanulási céllal, nem kötözködés miatt (arra itt vannak nekem a taxisok) 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 9.0/10 (1 vote cast)
      1. Sokak nevében köszönöm a javítást!

        A korábban használt kifejezés azért sértő, mivel az említett szervezet “bekebelezte” a tűzoltóságokat. Saját maga reklámozására (propagálására) a tűzoltók munkáját használja fel, mivel egyéb érdemi tevékenysége nincs. Jogilag erőszakszervezetté alakították a tűzoltóságokat, bizonyos esetekben hadbíróság alá tartoznak. A hozzászólásodban említett átnevezések is önkény hatására történtek meg, érdemben alapjuk nincs.
        A tűzoltó társadalom és a tájékozott civilek többsége szerint a szervezeti és egyéb átalakítások negatívan befolyásolják a tűzoltó hivatás gyakorlását és annak eredményességét.

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 9.0/10 (1 vote cast)
        1. Ez egy nagyon érdekes fordulat. Köszönöm a bő tájékoztatást! És örülök neki, hogy tudatlanságommal nem rontom tovább eme megbecsülést érdemlő szakmát végzőknek az önbecsülését.
          A továbbiakban egyértelműen csak tűzoltókat írok majd. 🙂

          VN:F [1.9.22_1171]
          Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
  2. Én sem értettem, hogy jön ki a 300 év, ha utána arról mesélsz, hogy a gróf úr a XIX. század második felében volt aktív arrafelé. Aztán úgy tűnik van némi szövegértési gondom nekem is. 😉

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Raáadásul az 1 dolog, hogy Széchényi Ödön 200 éve alapította meg a tűzoltóságot Isztambulban, de az előtt néhány éve még Budapesten sem volt. Sőt! Ha azt írják, hogy 1862-ben ismerkedett meg Londonban a tűzoltással. Ott is a világkiállításon.
      Az biztos, hogy a gróf tanult ember volt. Biztosan nem csodálkozott volna annyira, ha már 100 éve Isztambulban is lett volna valami. Sokkal inkább úgy tűnik nekem, hogy 1862-ben még Londonban is nagy dolognak, újdonságnak számított az ilyen.
      És akkoriban ők voltak a vezetők technikában. Így ha náluk új volt, máshol még inkább.

      Akkor viszont vagy 200 év lesz az a 300, vagy a törökök nagyon lokálisan, csendben oltogatták a tüzet (ezt mondjuk igazolná, miért volt szükség a grófra), vagy nagyon titkos volt (akkor meg nem is oltottak?)

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
      1. Valahogy biztos oltották régebben is a tüzet. 🙂 Valahol mintha olvastam volna, hogy egy középkori város azért nem égett le valahol, mert hatalmas sugárút volt a közepén és térben ez annyira elszeparálta az épületeket, hogy nem terjedt át a tűzvész. Ha lenne egy időgépem, akkor lehet mindenhol ezt kellene kötelezően bevezetni. Bár akkor meg nagyobb várfal kellene, szóval ez patthelyzet. 🙂

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
        1. Én úgy tudom, Londonban hasonló történt a tűzfalakkal. Amikor 1640(?)-ben majdnem az egész város leégett, rájöttek, hogy a téglafalak megállították a tüzet. Onnantól kezdve pedig tudatosan tégla falat tesznek be bizonyos távolságokra.

          VN:F [1.9.22_1171]
          Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  3. Nem kérdezel rá valami hivatalos oldalon (vagy a fent említett facebook oldalon), hogy hogy jött ki az a 300 év? Lehet nem tűnt fel eddig senkinek, hogy 100 évvel előbbre datálták 🙂 100 év ide vagy oda, nekik részlet kérdés 😀

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. A törökök nagyon érzelgősek ilyen téren. Elég nagy megrázás lenne nekik, hogy egy százassal lealkudták az évszámot. De nagyon nem tenne jót a nacionalizmusuknak, ha minderre egy külföldi hívná fel a figyelmüket, miközben itt már évek óta tartanak az ünnepségek. Könnyen lehet, hogy bepasszíroznának egy tűzoltó vödörbe..

      Majd egyik nap elmegyek a múzeumba (csak hülye időben van nyitva – mármint nem akkor, amikor hülye idő van, mint pl. hóvihar meg rózsaszín békaeső, hanem csak hétköznap, munkaidőben), és finoman megkérdezem, mi történt 300 éve. Hátha mégis a törökök találták fel a tűzoltást, az angolok meg ellopták.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .