Csak egy darabka kenyér?

Csak egy darabka kenyér… ezt már nem eszem meg. Megy a kukába…

Tényleg?

Azt tanultuk (vagy kellett volna tanulnunk), hogy ételt nem dobunk a kukába. Pláne nem kenyeret (a törökök szerint legalábbis). Hiszen a világon számtalan helyen éheznek.

De mit is jelent ez pontosan?

A törököknél erősen él az, hogy ételt nem dobunk a kukába. Még ha nem is fér beléjük (ami azért ritka eset), akkor is, ami a tányéron van, azt eltüntetik.

Legerősebb a kenyér szerepe. Ami akár már szimbolikus is lehet. A kenyérnek nem szabad leesnie az asztalról. A kenyérmorzsát nem szabad lesöpörni a földre. Azokat tessék tenyérbe gyűjteni, majd úgy kidobni a kukába. De nem a földre. És persze a kenyérrel játszani sem szabad.

Az, hogy kenyér mennyire is fontos, de mégis sokszor a kukába végzi, azt az egyik isztambuli étterem (név szerint a Kırpınar – Negyvenforrás) gyűjtötte össze, és tette ki minden asztalra.

E szerint csak Törökországban évente 2,1 milliárd (2.100.000.000) kerül a kukába. Vagyis naponta kb. 5,7 millió.

Pénzre átszámítva (már ha át lehet egy ilyen dolgot szürke pénzre számítani) 1,5 milliárd TL-t jelent. Forintban olyan 172 milliárdot. Mindebből 80 kórházat, vagy 500 iskolát lehetne építeni Törökországban.

Persze ez mindig politikai döntés, hogyha van ez a pénz, akkor tényleg lesz-e belőle kórház, vagy iskola… Általában nem. Ezért sem ad valóságos szituációt, ha pénzre számolunk át valamit.

Helyette sokkal döbbenetesebb adatokat kapunk:

Évente a világon kb. 6 millió gyerek hal meg azért, mert nem jut élelmiszerhez. Ez a szám pedig ijesztően közel van ahhoz, amit már fent kiszámoltunk: vagyis hogy csak Törökországban naponta közel 6 millió kenyér kerül a kukába.
Vagyis egyetlen napnyi kukába kerülő kenyérrel egy egész évnyi gyereket lehetne megmenteni.

Nem tudom.., folytassam még?….

Isztambulban naponta 3,75 millió kenyér kerül a kukába. Ez a teljes ország mennyiségének több, mint a fele. Jól mutatja, hogy vidéken azért jobban vigyáznak a kenyérre.

Bár ezek a számok most csak Törökországot mutatják, érdemes lehet elgondolkozni, hogy akkor a világon összesítésben mennyi lehet.

Éppen ezért ez az étterem, azon kívül, hogy mindenki figyelmét felhívja erre a képtelen de mégis valós helyzetre, gondosan ügyel arra, hogy csak annyi kenyeret süssön, amennyire tényleg szükség van. És a vendégeknek is csak annyit adnak, amennyit azok tényleg megesznek.